Kitűnő szerzők, hiánypótló kiadványok

Könyvbemutatót rendeztek június 17-én a Honvédelmi Minisztérium Magyar Örökség Díjas Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. Két különleges kiadványt ajánlottak az érdeklődők figyelmébe. Az egyik könyvet az Eötvös Lóránd Tudományegyetem történelemprofesszora, Dr. Urbán Aladár írta, címe: Batthyányitól Kossuthig – Hadsereg és politika 1848 nyarán és őszén. A másik mű szerzője, Dr. Kincses Katalin Mária, a Hadtörténelmi Közlemények című kiadvány szerkesztője, akinek munkája Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc korabeli ábrázolásokon – politikai és hadi eseményekről készült metszetek és litográfiák címmel jelent meg.

– Az elmúlt több, mint kilenc évtized folyamatos, szorgalmas gyűjtő és hagyományőrző törekvése teszi lehetővé napjainkban a XXI. század kutatói számára, hogy az intézményünkbe bekerült emlékanyagot, tárgyi és írásos forrásainkat tudományosan feltárják – mondta a főigazgató.

Holló tábornok hangsúlyozta, hogy elérkezett az az idő, amikor a múzeum egyik legfontosabb gyűjteményi egységének, a reformkor és a szabadságharc ereklyéinek, forrásainak, gyűjteményi katalógus formájában való feltárása szükségessé vált, hiszen e gyűjtemény országos viszonylatban is kiemelkedik, színvonalát tekintve pedig Európában is elsőrangú.

– A reformkor hazai és nemzetközi politikai eseményeit és a szabadságharc küzdelmeit bemutató 290 korabeli litográfia és metszet közreadása nagyon komoly, hiánypótló munka – mondta Kincses Katalin Mária könyvéről szólva Holló József, majd hozzátette: reményei szerint ezt a kötetet követi majd a kortárs politikusokat és katonákat felvonultató arcképcsarnok, illetve a szabadságharc napjainkig élő hagyományainak a nyomtatott sajtóban és a képzőművészeti alkotásokban megtalálható lenyomatainak feldolgozása és közreadása.

A kiadvány a hadtörténeti múzeum képzőművészeti gyűjteményének európai viszonylatban is kiemelkedő értéket képviselő műtárgycsoportjának teljes körű, minden egyes kép részletes leírását és fotóját tartalmazó kitűnő katalógus – hangsúlyozta a HIM főigazgatója, hozzátéve: a könyv két nyelven, magyarul és németül íródott, hiszen a mai kor követelményeinek csak a két-három nyelvű kiadványok felelnek meg. Kétnyelvűsége miatt nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi litográfiai irodalomban is egyfajta referenciamunkaként szerepelhet. Hasonló munka ugyanis eddig még sehol jelent meg.

Holló tábornok ezt követően Urbán Aladár professzor tanulmánykötetét méltatta. Mint elmondta: a mű nagyon alapos, levéltári-irattári többforrásos munkán alapul. Az írások olvasmányosak, irodalmiak, és mégis rengeteg új információt adnak közre. A kötet a szerző tizenhárom olyan tanulmányát tartalmazza, amelyek mindegyike 1848–49 történelmének egyik legérdekesebb periódusához kapcsolódik: az augusztustól októberig terjedő két hónap időszakát fogja össze. Azt az időszakot mutatja be, amelyet a régi történetírás szeptemberi fordulatnak nevezett, s amely az átmenetet jelentette a törvényes forradalom időszakából, a törvényes és kényszerű önvédelem korszakába.

A közelmúltban megjelent két könyvet Dr. Hermann Róbert, a Hadtörténeti Közlemények Szerkesztőségének igazgatója mutatta be részletesen az érdeklődőknek. Kincses Katalin művéről szólva elmondta: fontos, hogy ne csak itthon szerezzen olvasókat, hanem azokban az országokban is, amelyek érdeklődnek 1848–49 eseményei iránt. Hozzátette: az ikonográfiai irodalom viszonylag gazdag, de pontosan Magyarország volt az az állam, ahol ezen a területen nagy hiány mutatkozott. Ennek pótlására kiváló a mű.

– Katalin olyan munkát végzett el, amit a profi és főállású művészettörténészeknek már évtizedekkel ezelőtt meg kellett volna csinálniuk – mondta Hermann Róbert, aki Urbán Aladár tanulmánykötetéről beszélve kiemelte: végre egy helyen található meg mind a tizenhárom tanulmány, amelyeket eddig csak számos kiadványt átnézve lehetett elolvasni. Az első tanulmány még 1985-ben született, az utolsó pedig 2004-ben íródott, azaz húsz év „termését" sikerült egy kötetbe foglalni.

Az ünnepélyes könyvbemutató végén a szerzők meséltek a művek megszületésének körülményeiről és aktualitásairól.

Fotó: Szűcs László