Környezetirányítási rendszer a Zrínyi Miklós Laktanyában

Hazánkban és a Magyar Honvédségben, így éaktanyánkban is, a környezetvédelemmel az 1990-es évek elejéig a katonai objektumok egyfajta zártságot élveztek a civil hatóságok, szervezetek előtt. Ez a szemlélet azonban jelentősen megváltozott 1995-től, az új környezetvédelmi törvény hatályba lépésétől. A törvény és végrehajtási rendeletei egyértelműen vonatkoznak a katonai szervezetekre is. A környezetvédelem területén is érvényesül a civil kontroll, a külső hatóságok gyakorlatilag bármikor ellenőrizhetik katonai szervezeteinket.

A NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozásunk felgyorsította a folyamatokat.

A katonai szervezetek környezetvédelmi feladatait egyrészt meghatározzák

A környezet védelme magában foglalja a környezeti elemek védelmét és az ezeket veszélyeztető tényezők elleni fellépést. A környezetvédelmi feladatokat be kell építeni a napi életbe, a javítások, karbantartások folyamatába, a gyakorlatok tervezésébe, a beszerzés, az ellátás és kiszolgálás rendszerébe. A környezetvédelmi feladatok, előírások részletesen szerepelnek belső alapszabályzatainkban is.

Például ilyen a szolgálati szabályzat, ahol több fejezetben is találhatunk környezetvédelmi követelményeket, de idesorolható az egységes lövészeti szakutasításunk is, ahol a feladatok között megjelenik, hogy a lőgyakorlatokra környezetvédelmi felelőst kell kijelölni.

A környezetvédelem legfontosabb alapelve a megelőzés, amelynek meg kell jelennie a katonai feladatok tervezése, előkészítése során is. A külső hatóságok, civil szervezetek figyelő szemei előtt, a sajtó nyilvánossága mellett nem engedhetjük meg, hogy a környezetünk, természetünk védelmére ne figyeljünk oda.

A katonai szervezetek parancsnokai, mint egyszemélyi felelősök feladataik között megjelenik a környezetvédelem is. A parancsnok pozitív környezetvédelmi szemlélete, elkötelezettsége egyértelműen szükségessé vált számunkra is a környezetirányítási rendszer kiépítésekor. A szakmai feladatok végrehajtására 1997-től rendszeresítésre került a környezetvédelmi tiszt, aki szakmai javaslataival segíti a parancsnok munkáját, a jogszabályokban előírt feladatok teljesítése érdekében.

Jelenleg minden nagyobb katonai szervezetnél, ahol a környezetvédelmi feladatok koncentráltan megjelennek, van környezetvédelmi tiszt, a kisebb szervezeteknél megbízottak működnek.

Az utóbbi időszakban a különböző NATO és egyéb beruházásoknál kiemelt figyelmet kapott a környezetvédelem, a veszélyes anyagok tárolása, a keletkező veszélyes hulladékok kezelése, az előírások szerinti hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése.

A katonai feladatok, köztük a terepen végrehajtásra kerülő gyakorlatok velejárója a környezet, természet használata. Azonban a feladatunk az, hogy megtaláljuk az optimális egyensúlyt a védelmi és a környezetvédelmi feladatok között. Ezt megtehetjük úgy, hogy a környezeti előírásokat beépítjük a kiképzési, felkészítési folyamatba, oktatást tartunk, a környezeti kockázatokat, károkat minimálisra csökkentjük. A gyakorlaton szerzett tapasztalatokat felhasználjuk a következő gyakorlat tervezésénél.

A környezetvédelmi feladatok eredményes teljesítését erősen befolyásolja az erre fordítható költségvetési forrás nagysága. A költségvetés korlátozott, nem mindig elégséges a feladatok maradéktalan végrehajtására, amit lehet a katonai szervezetek parancsnokai megtesznek, a beosztott állomány igényes és elkötelezett saját környezetének rendben tartására.

Bízunk benne, hogy a hódmezővásárhelyi Zrínyi Miklós Laktanyában három éve működő, nemzetközi felülvizsgáló szervezet által auditált környezetirányítási rendszer az MSZ EN ISO 1401: 2005 szabvány előírás alapján, biztosítéka lesz annak a megújulási folyamatnak, amely még jobban ráirányítja a figyelmet az igényes környezetre.

Környezetirányítási rendszer (=KIR) fejlesztő csoportot állítottunk fel, ahol a szakmai területek képviselve vannak és elkészítettük a KIR dokumentációs rendszerünket, a KIR Kézikönyvet, eljárásokat

Érdemes megállni egy pillanatra a Környezetpolitikai Nyilatkozatunk gondolatainál, ahol részletesen megfogalmaztuk a képzés kiemelt szerepét, és a széles együttműködés fontosságát, az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, az EU és NATO ajánlások szerinti korszerű szempontok alapján.

Kézikönyvünkben szabályoztuk a folyamatokat, és a döntési utak mentén rögzítettük a feladatokat és felelősségeket, illetékességeket, valamint a feladat végrehajtás lépéseit, a folyamatábráinkon.

Meghatároztuk a jelentős környezeti tényezőket, elemzéseket végeztünk és tartalmas KIR programokat dolgoztunk ki.

Ezeknek a feladatoknak a befejezésével azonban lezárult egy korszak.
A tanúsítványunk ugyanis 3 évre szólt, amely 2010 végén lejár. A folyamat azonban a Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynöksége segítségével folytatódik, mivel az alakulat megkapta a megújító audit összes költségét. Úgy gondoljuk, hogy ezt a megelőlegezett bizalmat, csak azzal tudjuk meghálálni, hogy teljes erőbedobással látunk neki a megújító audit előkészítéséhez, mivel büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon elsőként alakítottuk ki katonai objektumban az EU-s standardeknek megfelelő környezetirányítási rendszert, a „környezetbarát" katonaság jegyében.

Reméljük, a közeljövőben több alakulatnak is lehetősége nyílik követni a példánkat.