Lelki és kulturális megújulás: kiút a válságból

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2011. október 14. 8:37

A Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége, illetve a Vasegerszegi Közéleti Klub Kilábalás a válságból a politika, a gazdaság és a civil szféra együttműködésével című közös fórumán tartott előadást Hende Csaba honvédelmi miniszter október 13-án délután Vasegerszegen, a Markusovszky Kastély dísztermében.

Dr. Kondor János, a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége elnökének a világgazdaságot sújtó globális válságról szóló bevezetőjét követően a miniszter Anders Fogh Rasmussent, a NATO főtitkárát idézve úgy fogalmazott: az államadósságtól való szabadulás előrendű biztonságpolitikai kérdés. Ennek oka, hogy a szélsőségesen eladósodott államokban elkerülhetetlen az összeomlás, ami óhatatlanul is éhséglázadásokkal, illetve totális destabilizálódással jár majd. Mint Hende Csaba rámutatott, többek között éppen e küzdelem jegyében született meg például a devizahitelek végtörlesztésére vonatkozó magyar szabályozás. A miniszter elmondta: a kétharmados törvényhozási többség gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást biztosít a kormánynak annak minden terhével és súlyával együtt. Éppen ez a felelősség az oka annak, hogy a kabinet az átgondolt döntések érdekében „minél alázatosabban és minél többször" kérdezi meg az országban élő és tevékenykedő szakértőket, civileket, hogy véleményük szerint merre van a kiút a válságból.

A miniszter a fentiek jegyében ismertette Böjte Csaba ferences szerzetes Szent István-tervét, amely fizikai környezetünk rendbetétele mellett egyben a magyarországi kulturális és lelki élet megújítását is célozza. Mint fogalmazott, Böjte Csabát eddigi tevékenysége is hitelesíti, hiszen eddig több mint tízezer árva vagy hátrányos helyzetű gyermeket nevelt fel; ma napi mintegy háromezer gyermekről gondoskodik naponta. „Tevékenysége valódi nemzetmentés", fogalmazott Hende Csaba, és felvázolta a Szent István-terv három fő pillérét. Ezek közül az első a Tündérkert program, amelynek értelmében első lépésben a szebb, élhetőbb, európaibb Kárpát-medence érdekében saját portánkat, városunkat kell rendbe tennünk, aztán a települések mentén lévő utakat, ennek során pedig szembetalálkozunk majd a másik településről induló jó szándékú magyarokkal. A szerzetes tervének második lépcsőfoka a Szép ház program, azaz az épített környezet rendbetétele a civilek, az önkormányzatok, az állam és a gazdasági élet szereplőinek részvételével. Ezt követően pedig egy kárpát-medencei kitekintésű népnevelési programra lenne szükség, hogy megfordíthassuk az elmúlt évtizedek káros folyamatait.

A tervben megfogalmazott elképzelések valóra váltását a közeljövőben megjelenő Szent István-kártya is támogatja majd. Az ilyen kártyák tulajdonosai a programban részt vevő üzletekben, hálózatokban vásárolva árengedményt kapnak, de e kedvezmény egy bizonyos részét közvetlenül a Szent István Alapba utalják majd át a partnerként együttműködő kereskedelmi és szolgáltató egységek. Az így képződő összeg lesz az egyik forrása azon erőfeszítéseknek, amelyek a Szent István-terv végrehajtásához szükségesek. A miniszter felhívta a figyelmet a program egyéb gazdasági előnyeire is úgy a turizmus, mint például az építőipar területén. Hende Csaba hozzátette: az elhanyagolt környezet rendbetétele során a kormány joggal számít azon több mint félmillió ember munkájára is, akik jelenleg nem dolgoznak, hanem ehelyett segélyekből élnek. „A munka nem istencsapása, hanem Isten ajándéka, az emberi kiteljesedés egyetlen eszköze", fogalmazott a közmunka-programokat ért ellenzéki bírálatokra utalva. „Újra kézbe kell vennünk az ásót, a kapát, még ha el is szoktunk tőle", fogalmazott Hende Csaba.

Előadását követően a miniszter a megjelent vendégek kérdéseire válaszolt.