Magyarország a közös finanszírozás mellett

Mint elmondta, a kétnapos értekezlet zárónapján Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár és a katonai vezetők ismertették jelentésüket a NATO átalakításáról, hatékonyságának növeléséről. E folyamat egyik központi eleme a NATO gyors reagálású ereje (NRF).

Szekeres ezzel kapcsolatban kijelentette: “Igazságtalan és visszatartó az egyes tagállamok számára az NRF-ben való részvételt illetően, ha érvényben marad az a mostani elv, hogy az fizeti a költségeket, akinél felmerülnek".

Szóba került a találkozón az a brit javaslat is, hogy hozzanak létre külön egy kisebb létszámú alakulatot az európai tagállamok szárazföldi területének védelmére.

Szekeres Imre azt mondta erről a kérdésről, hogy Magyarország az NRF-en belül tartja elképzelhetőnek egy ilyen, folyamatosan rendelkezésre álló mag elkülönítését. “Nem támogatjuk olyan új gyors reagálású erő létrehozását, amely a már meglévő szerkezeten kívül van" – mondta. “Először a már elhatározott gyors reagálású erőt kell felépíteni, és megfelelően működtetni" – tette hozzá.

Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár is kitért a krakkói tanácskozás lezárása után tartott sajtóértekezletén John Hutton brit védelmi miniszter javaslatára, amely szerint létre kellene hozni egy háromezer fős gyors reagálású erőt az európai tagállamok szárazföldi területének védelmére. A főtitkár szavai szerint a szövetség sok tagja kedvezően fogadta az indítványt. Most a NATO katonai erőinek főparancsnokára, John Craddock tábornokra vár a feladat, hogy kidolgozza a részleteket, s júniusban talán meg is születhet a döntés a javaslat sorsáról – tette hozzá.

Scheffer megerősítette a NATO-nak azt az ígéretét, hogy az orosz tiltakozás ellenére felveszi egy későbbi időpontban tagjai közé Grúziát és Ukrajnát. Felszólította Kijevet a NATO-ba való belépéshez szükséges reformok felgyorsítására. Úgy vélekedett, hogy a pénzügyi és gazdasági válság ellenére is múlhatatlanul szükséges a költséges katonai reformok mielőbbi végrehajtása,

Óvta a szlovénokat attól, hogy a két ország területi vitái miatt késleltessék Horvátország belépését az észak-atlanti szövetségbe. A főtitkár hangsúlyozta: Szlovénia és Horvátország területi vitájának nincs semmi köze az utóbbi NATO-csatlakozásához. Arra reagált, hogy Szlovéniában több népszavazási kezdeményezés is született a horvát belépés hátráltatására.

A holland főtitkárnak, aki 2004 óta van hivatalában, július végén jár le a megbízatása. Utódjának kijelölése nem szerepelt a krakkói értekezlet napirendjén, de névtelenül nyilatkozó NATO-diplomaták szerint nagyon sok szó esett róla nem hivatalosan a tanácskozás szüneteiben.

Erre a tisztségre voltaképpen nem szokás hivatalosan pályázni, inkább meghívás alapján történik a kiválasztás. Ambíciók azonban ismeretesek, és lobbizás is folyik a kulisszák mögött. Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő, Szolomon Paszi volt bolgár külügyminiszter és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter neve került szóba legtöbbször az ezzel kapcsolatos beszélgetésekben.

Minden lehetséges jelölt esetében alapkövetelmény a jó viszony Washingtonnal. “Mindenki egy jelre vár ez ügyben Washingtonból" – mondta egy névtelenül nyilatkozó NATO-diplomata arra utalva, hogy Barack Obama új amerikai elnök és kormánya még nem foglalt állást a leendő NATO-főtitkár személyét illetően. Mindenesetre az új főtitkár kiválasztásához az összes tagállam egyetértése szükséges.

Robert Gates amerikai védelmi miniszter is tartott sajtóértekezletet a krakkói értekezlet után. Hazájának Oroszországhoz fűződő viszonyáról szólva azt mondta, hogy az új amerikai kormány még nem vizsgálta meg átfogóan az Oroszországgal kapcsolatos politika kérdését, de úgy véli, hogy ideje lenne javítani az amerikai-orosz viszonyt. Hozzátette: Obama kormánya figyelembe fogja venni az orosz aggodalmakat is, amikor dönt a George Bush vezette előző amerikai kormányzat által eltervezett globális rakétavédelmi pajzs lengyelországi és csehországi elemeinek sorsáról.

Az afganisztáni helyzetre térve Gates elmondta: Barack Obama kormányzata “jelentős új kötelezettségvállalásokat" vár szövetségeseitől, még az áprilisi NATO-csúcsértekezlet előtt, mind a katonai erők, mind pedig Afganisztán újjáépítése tekintetében. Ha egyes tagállamok nem képesek növelni Afganisztánban állomásozó csapataik létszámát, akkor az ázsiai ország fejlesztéséhez járulhatnának hozzá nagyobb mértékben – tette hozzá.