Megoldást vár Koszovóban a miniszter

Szekeres Imre ismertetése szerint a magyarok feladata jövő nyártól Koszovó nyugati területének biztosítása lesz az eddigi őrzési és biztosítási feladatok helyett. A 370 katona dolga lesz Koszovó mintegy egyötödének biztonsági ellenőrzése, járőröznek, felderítést végeznek, ellenőrző-áteresztő pontokat működtetnek majd, és az ott működő intézményrendszerben is ellátnak koordinációs feladatokat.

A magyarok mellett olasz és szlovén katonák szolgálnak majd a többnemzetiségű zászlóaljban.

A magyar kontingens pristinai bázisát felszámolják, az objektumot vagy eladják, vagy átadják egy másik nemzet katonáinak. Mint a miniszter közölte, erről még folynak a tárgyalások. Hozzátette: a helyi önkormányzat részéről is van érdeklődés, a területen az elmúlt időszakban sok fejlesztés történt.

A miniszter szerint a Magyar Honvédség számára mindez történelmi lépés, mert először “parancsnokolnak" majd külföldi misszióban egy többnemzetiségű alakulatot. Hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy “a Magyar Honvédség beérett, és komolyan számolnak vele a NATO-ban is."

Szekeres Imre közlése szerint az új feladat költsége nagyságrendileg ugyanakkora lesz, mint a jelenlegi koszovói magyar jelenlét költsége, ez évente mintegy 500 millió forint.

A miniszter Koszovó helyzetéről szólva elmondta: attól még, hogy egyes szakértők szerint nem következik be népvándorlás Koszovó északi területéről a Vajdaságba, nem árt, ha a magyar szempontokat kifejtik és érvényesítik.

Kiemelte, hogy Koszovónak maradéktalanul be kell tartania azokat a nemzetközi normákat és kisebbségi jogokat, amelyek Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott tervében szerepelnek.

Szekeres Imre hangsúlyozta, hogy ma kedvezőbben ítéli meg Koszovó jövőjét, mint néhány nappal ezelőtt, hiszen mindenki tartott attól, hogy valami tragikus dolog történik majd december 10-e után Koszovóban.

December 10. volt a határidő arra, hogy Belgrád és Pristina nemzetközi közvetítők bevonásával tárgyalásos úton rendezze szembenállását. Mindkét fél kitartott álláspontja mellett: a főleg albánok lakta, elvben még mindig Szerbiához tartozó Koszovó függetlenséget akar, Belgrád azonban csak széles körű autonómiában gondolkodik.

Mint Szekeres Imre mondta, kisebb felelőtlen csoportok olyan atrocitásokat provokálhattak volna ki, amelyek öngerjesztő folyamattá válhattak volna. “Jó jel, hogy ezekre nem került sor" – mondta. Hozzátette: a koszovói és a szerb fél is nagy mértéktartást és felelősséget tanúsít ebben a folyamatban.