Modellértékűek Magyarország és az ACT kapcsolatai

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2010. február 17. 14:23

Magyarországon folytatott megbeszéléseket a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokságának (ACT) vezetője, Stéphane Abrial vezérezredes, illetve ő nyitotta meg azt a nemzetközi konferenciát is, mely Szentendrén zajlik a házi készítésű robbanóeszközök elleni védekezés témakörében. A magas rangú vendég a honvedelem.hu kérdéseire is válaszolt.

Tömböl László vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnökének meghívására hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Stéphane Abrial vezérezredes, a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság (ACT) parancsnoka. Hivatalos magyarországi látogatásán Abrial vezérezredes kétoldalú megbeszéléseket folytatott Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel, illetve Tömböl Lászlóval a Magyar Honvédség átalakításának eredményeiről és a stratégiai légiszálítási képességről. A HM Honvéd Vezérkar főnöke tájékoztatta a vendéget a tavaly novemberben Budapesten megnyitott NATO Katonaegészségügyi Kiválósági Központ működésének első tapasztalatairól, valamint arról a távlati elgondolásról, hogy a Magyar Honvédség miként kívánja bővíteni részvételét a NATO kiválósági központok rendszerében.

Stéphane Abrial vezérezredes látogatása keretében megnyitotta azt a konferenciát, amit a NATO ACT Magyarországon, Szentendrén tart február 16-17-én. A nagyszabású tanácskozás témája a házi készítésű robbanóeszközök elleni védekezés, melyek napjainkban a hadszíntéri veszteségek jelentős részét okozzák. A szóban forgó probléma Afganisztán esetében különösen égető, a Szövetség ezért kiemelt figyelmet fordít az ilyen eszközök és készítőik elleni harcra. Az ázsiai országban elesett két magyar katona is ilyen detonációk következtében vesztette életét. A robbanóeszközök elleni védelemre való felkészülést a norfolki székhelyű ACT külön erre a célra létrehozott integrált munkacsoportja koordinálja. Az integrált munkacsoport kezdeményezésére, a HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály szakmai felügyeletével 2008 decembere óta a Magyar Honvédség is bekapcsolódott a felkészülést biztosító rendezvények menetébe. A rögtönzött robbanóeszközök elleni kiképzés egyik központi helyszíne a törökországi Izmir, a németországi Hochenfels és a norvégiai Stavanger mellett a MH Központi Kiképző Bázis. Jelen konferencián a NATO-tagállamok és a partnerországok képviselőin túl részt vesznek az EU Védelmi Ügynökség valamint az afganisztáni misszióban szerepet vállaló, szövetségen kívüli országok képviselői is: 21 országból összesen mintegy 150-en.

Mint azt a honvedelem.hu kérdésére Abrial vezérezredes elárulta, a magyar honvédelmi miniszterrel és a HM Honvéd Vezérkar főnökével folytatott tárgyalásokon az utóbbi években lezajlott magyar haderőreform mellett arról is szó esett, hazánk mely területeken tudna továbblépni, illetve arról is, mit vár Magyarország a NATO-tól és az ACT-től e területeken. „Az ACT és Magyarország kapcsolatai modellértékűek", fogalmazott Abrial vezérezredes. „Nemcsak a célokat illetően teljes az egyetértés, hanem abban is, miként kell együtt dolgoznunk, azok az erőfeszítések pedig, melyekkel Magyarország hozzájárul a NATO transzformációjához, egyenesen óriási mértékűek." Kérdésünkre a tábornok konkrét példaként emelte ki az eheti konferenciát, illetve az annak témáját képező házi készítésű robbanószerkezetek elleni harcot, emlékeztetve, hogy Afganisztánban a szövetséges veszteségek mintegy 70 százalékát ezek az eszközök okozzák.

„Szintén kiváló példa a HM Katona-egészségügyi Kiválósági Központ, mely a magyar erőfeszítések révén jöhetett létre Budapesten. Igaz, itt még csupán két teljes hónap működéséből vonhatjuk le a következtetéseket, de az első tapasztalatok így is biztatóak", mondta. A többnemzeti, NATO által akkreditált, de nem a szövetség parancsnokságainak alárendeltségébe tartozó kiválósági központok olyan problémákat igyekeznek megoldani, amelyeket a NATO-n belül nehezebb lenne végrehajtani. Eddig húsz különféle kiválósági központról szóló felajánlás érkezett a NATO-hoz, melyek közül a budapestivel együtt tizenhárom került eddig akkreditálásra. A katona-egészségügyi kiválósági központ feladata egyebek mellett az, hogy olyan résképességeket keressen a NATO-n belül, melyeket a szövetség kapacitásbeli okokból nem tud vagy nem akar megoldani. Az egyik ilyen képesség lehet például a többnemzetiségű orvoscsoportok felkészítése.

„Természetesen emellett ott a stratégiai légiszállítási program is, melyben Magyarország szerepe ismét csak kiemelt", folytatta a példák felsorolását a tábornok. „Ez a projekt az egész szövetségen belül számos tényezőre mutatott rá, amit figyelembe kell vennünk a NATO átalakítása során: rávilágított arra, milyen erők és tartalékok rejlenek az együttműködésben, melyben a szövetségesek közösen vesznek részt, megosztva egymás között a terheket", fogalmazott Stéphane Abrial.
Az ACT előtt 2010-ben álló legfontosabb kihívások közül a tábornok kérdésünkre szintén a rögtönzött robbanóeszközök elleni harcot jelölte meg az első helyen. „Igen komoly elvárás a szövetséges miniszterek részéről, hogy ezen a területen már idén produkáljunk konkrét és érzékelhető előrelépést", fogalmazott.

Szintén elsődleges prioritásként nevezte meg a NATO stratégiai koncepciójának kidolgozásában ellátandó további feladatokat. Azon kérdésünkre, mely szerint az Átfogó Megközelítés elve azt is jelenti-e, hogy ACT feladatai közé tartozik a katonai szövetség bizonyos civil kapcsolatainak fejlesztése, menedzselése is, Stéphane Abrial úgy felelt: ez függ az egyes konkrét kihívásoktól is, de összességében azt lehet mondani, hogy nem létezik olyan művelet, melynek sikeréhez pusztán és egyedül a katonai válasz elegendő lenne. „A katonai megoldás egy a sok párhuzamos út között, melyeket végig kell járnunk, ezek pedig nem létezhetnek egymás nélkül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a műveletekben ilyen vagy olyan formában részt vállaló többi szereplővel is folyamatosan egyeztetnünk kell, hiszen a ránk háruló feladatokat is csak így tudjuk sikeresen elvégezni."

Az ACT által menedzselt, az új stratégiai koncepciót katonai oldalról támogató Multiple Futures projekt tapasztalatairól Abrial vezérezredes azt mondta: a legfontosabb konklúzió ismét az, hogy mennyire gördülékenyen tudtak e keretek között együttműködni a NATO-tagállamok. „A második az, hogy ne próbáljunk meg jóslásokba bocsátkozni a jövőt illetően, erre ugyanis senki sem képes. Ami bizonyosnak tűnik, az az, hogy a közeljövőben olyan típusú kihívásokkal kell szembenéznie a szövetségnek, melyeket az új terminológia szerint hibrid fenyegetéseknek hívunk. Ez röviden összefoglalva azt jelenti, hogy míg a múltban világos konfliktusokat kellett kezelnünk, úgy jelenleg a szövetségnek szimultán módon kell választ adnia egy sor egymás mellett létező fenyegetésre, beleértve ebbe az államközi konfliktusokat éppúgy, mint például a szervezett bűnözéshez hasonló tényezőket. A NATO és így az ACT előtt álló legfontosabb feladatok egyike, hogy biztosítsa ezeket a válaszokat."