Nem jelent számottevő kockázatot a pápai repülőtér
Szöveg: Szűcs László | 2007. december 3. 10:21A NATO stratégiai légiszállítási flottájának Magyarországra telepítésével nem növekszik hazánk biztonsági kockázata. A C-17-es óriásgépek, és a hozzájuk tartozó személyzet Pápára költözésével azonban várhatóan több száz új munkahely teremtődik a dunántúli városban.
Legalább háromszáz, de az is elképzelhető, hogy ötszáz új, civil munkahelyet teremt az Pápán, hogy a magyar katonai
Mint ismert, a Strategic Airlift Capability (stratégiai légiszállítási képesség) program keretében, a résztvevő tizenhét ország egy közös, katonai légi szállító flottát hoz létre, amely három-négy darab, Boeing C–17 Globemaster III. típusú óriás, szállító repülőgépből áll majd.
A tervek szerint az első gép 2008 végén érkezik Magyarországra, a teljes flotta pedig 2009-ben fog hadrendbe állni. S mivel a C–17-esek állandó bázisa lesz a pápai repülőtér, az óriásgépek magyar lajstromszámmal és magyar felségjellel repülnek majd.
Azt dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter, már a döntés bejelentésekor tartott pápai sajtótájékoztatóján is elmondta, hogy a gépekkel együtt mintegy kétszáz fős nemzetközi kontingens is a dunántúli város katonai repülőterére érkezik. A SAC-program nemzeteinek katonáiból álló üzemeltetők – 157-en – mellett ötvenhárom civil Boeing szerelő is Pápán él majd. Az ő kiszolgálásuk teremt új munkahelyeket a településen.
Környezetvédelmi szempontból nézve nem jelent problémát az MH Pápa Bázisrepülőtér új funkciója. Hiszen a repülőteret eddig is használták, így a környéken a zajártalom nem lesz magasabb. A C–17-esek állandó repülőtere mellett a pápai továbbra is a Magyar Honvédség tartalék repülőtere marad, sőt a dunántúli országrészért felelős, helikopteres kutató-mentő szolgálat bázisa is helyben marad.
Bár a pápai repülőtéren az elmúlt években több mint nyolcmilliárd forint értékű fejlesztéseket hajtottak végre, még az óriásgépek Magyarországra érkezése előtt szükség lesz újabb modernizációra. A nagyobb méretű hangár megépítése, a meglévő állóhelyek megnagyobbítása, az épületek és az infrastruktúra felújítása, valamint még néhány speciális eszköz beszerzése a tervek szerint mintegy harmincmillió dollárba kerül majd. Ezt az összeget azonban nem egyedül hazánk, hanem a SAC-programban részt vevő tizenhét nemzet közösen állja.
Idén augusztusban egyébként egyszer már járt pápán egy C–17-es repülőgép. A bázisrepülőtéren rakodták be ugyanis az afganisztáni magyar tartományi újjáépítési csoport harmadik váltásának felszerelését. Ez a látogatás jó alkalom volt arra, hogy hazánk demonstrálja: a pápai bázisrepülőtér minden tekintetben megfelel az óriásgépek fogadására és kiszolgálására.
– Tudomásul kell vennünk, hogy a szövetség része vagyunk, s ez bizonyos kötelezettségekkel is jár. A NATO-tagság úgy nem működik, hogy eközben semmit nem vállalunk. Sajnos a magyar társadalom egy részében megvan ez a szemlélet, ami miatt több kritikát is kaptunk már az elmúlt években a NATO-tól – nyilatkozta Tálas Péter, aki elmondta azt is: véleménye szerint nem kell tartani attól, hogy a pápai repülőtér, valamilyen támadó hadművelet kiindulási helyszíne lenne. Technikailag ugyanis nem alkalmas rá.
Mint ismert, 1999-ben, a NATO Jugoszlávia elleni támadása során támadó repülőgépek szálltak fel az akkor még katonai repülőtérként funkcionáló, és az amerikaiak által használt taszári légi bázisról.
