Parlagfű – az első számú közellenség

Az újvilágból Európába

A parlagfű (latin nevén: Ambrosia elatior) Európában nem őshonos növény. Õshazájából, Észak-Amerikából a kereskedelmi hajókon került be az óvilágba, a 19. század végén. Svájcban 1878-ban, Tirolban 1883-ban, Németország Brandenburg tartományában 1863-ban, Hamburgban pedig 1892-ben találtak először parlagfüvet. A mai Magyarország területén 1920-as évek elején jelent meg, mégpedig a dél-somogyi területeken.

A parlagfű a leggyakrabban a megbolygatott talajú, elhanyagolt parlagterületek, például a nagyberuházások, ipartelepek, vasútállomások utak, lakótelepek, kertek gyomnövénye – természetesen magyar neve is innen ered. A magról kelő, kétszikű növényt azért is rendkívül nehéz kiirtani, mivel a csírák a földben akár 30-40 éven keresztül is életképesek maradnak, s csak akkor kezdenek el növekedni, ha a talajviszonyok számukra kedvezően alakulnak.

Szénanátha: civilizációs népbetegség

Azt mondják a pollenallergia civilizációs népbetegség. Mégpedig azért mert a mai felgyorsult, „városi" világban az emberek immunrendszere a szükségesnél erősebben reagál a testbe került idegen anyagokra. Vagyis az allergia nem más, mint az emberi szervezet „tévedése", hiszen az immunrendszer a környezet ártalmatlan anyagaira úgy reagál, mintha azok veszélyesek lennének, és ellenanyagok termelését indítja be ellenük.

A pollenallergia, vagy másnéven a szénanáthának nevezett tünetegyüttes abból adódik, hogy a különféle növények pollenjei megtapadnak a nyálkahártyákon (orrban, szemben, torokban), s az emiatt beinduló ellenanyag termelés okozza a tüsszögést, orrfolyást, orrdugulást, orr-, és szemviszketést, torok-, és szájkaparást, valamint a vörös és könnyező szemeket.

A pollenallergiások számára nyilván jól ismert tünetek ellen többféleképpen lehet védekezni. A leghatásosabb, ha az ember elkerüli az allergén növényekkel fertőzött területeket, illetve, ha rendszeresen irtja a szénanáthát okozó gyomnövényeket. Természetesen vannak olyan növények – például a mogyoró, az éger, a nyír, a tölgy, a juhar, vagy éppen a pázsitfűfélék és a gabonafélék –, amelyek ugyancsak allergének, ám irtásuk nem megoldható. Ezek ellen általában csak gyógyszerek rendszeres szedésével védekezhet az allergiás beteg.

Szennyezett területek

Fókuszáljunk azonban most csak kizárólag az „első számú közellenségre", vagyis a parlagfűre. A legfrissebb felmérések szerint, a gyomnövénnyel legerősebben fertőzött területek Magyarország délnyugati (Somogy és Baranya megyében), illetve keleti, dél-keleti (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád megyében) részein találhatók. Úgynevezett közepes fertőzött területre viszont szinte az ország valamennyi részén bukkanhatunk. Ez alól talán csak a Dunántúli-, és az Északi Középhegység területei kivételek, mivel a gyomnövény a tengerszint felett 400 méteres magasságban már egyáltalán nem, vagy csak nehezen él meg. (Bár Franciaországban találtak már parlagfüvet 1000 méter felett is…)

A hazai parlagfű-mentesítési program végrehajtásának koordinálását, 2004. februárjától egy tárcaközi bizottság látja el, amely „A parlagfűmentes Magyarországért" Tárcaközi Bizottság névre hallgat. Megalakulásával Magyarországon először emelkedett kormányzati szintre a parlagfű elleni küzdelem irányítása és koordinálása. A bizottság munkájához 2005-ben a Honvédelmi Minisztérium is csatlakozott.

A Honvédelmi Minisztérium is küzd a pollenek ellen

E csatlakozás azért vált elengedhetetlenné, mert a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő földterületek – vagyis a gyakorló-, és lőterek, illetve a laktanyák területei – is szennyezettek a parlagfűvel. Így természetes, hogy ezeken a helyeken is szükségessé vált az erősen allergén gyomnövény irtása. Ráadásul a Magyar Honvédség katonái és közalkalmazottai között is egyre többek allergiásak, még ha számukról pontos kimutatással nem is rendelkezik a tárca.

Az osztályvezetőtől megtudtuk: a honvédségi földterületeken és objektumokban végzett parlagfű-mentesítés a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy az alakulatoknál dolgozó környezetvédelmi és elhelyezési szakállomány rendszeresen látogatja a helyőrséghez tartozó kiképzési területeket, s havi rendszerességgel jelenti, hogy milyen parlagfű szennyezettségre bukkant.
Ezen jelentések összesítése a környezetvédelmi osztály feladata. S amennyiben közepesen, vagy erősen szennyezett területről kapnak értesítést, akkor megrendelik a kaszálást a szolgáltatótól, vagyis a HM EI Zrt-től.
– A laktanyákban, a parkápolási tevékenység részeként, a zöld területeket folyamatosan kaszálja a szolgáltató.

– A gyakorló-, és lőtereken pedig, az előírásoknak megfelelően, évente legalább kétszer, de általában négyszer-hatszor kaszáltatjuk a kisarjadó parlagfüvet – tette hozzá az eddig elhangzottakhoz Mészáros István tanácsos, a HM IÜ kezelés-felügyeleti osztály munkatársa.
A gyakorló-, és lőterek mellett az egykori üdülők és az üresen álló honvédségi objektumok parlagfű mentesítése adja a legtöbb munkát a Honvédelmi Minisztérium környezetvédelmi és elhelyezési szakembereinek.

Idén például a nagykanizsai, egykori honvédségi gyakorlótéren 120 ezer négyzetméternyi területet kellett lekaszálniuk. Bár nem kicsi ez a terület, érdemes megjegyezni, hogy néhány évvel ezelőtt, ugyanitt több mint 220 ezer négyzetmétert borított be a jellegzetes levelű, allergén gyomnövény. A jelenleg is működő honvédségi gyakorló-, és lőterek közül pedig a Csongrád megyében található dóci a legfertőzöttebb parlagfűvel. Itt csak az idén 100 ezer négyzetméteres területet kaszáltatott le a HM IÜ. Persze ez sajnos nem jelenti azt, hogy más honvédségi földterületeken nem fordul elő parlagfű. Például Szomódon, Hajdúhadházon, vagy éppen Táborfalván is megtalálható az „első számú közellenség". De ugyancsak jutott a növényből a Veszprém és Várpalota közötti gyakorlótérre is.

Idén harminc millióval több jut

Az elmúlt évi adatokat összegezve Balogh Rita elmondta: 2007-ben összesen 2 172 400 négyzetméternyi honvédségi területet kaszáltattak le. Mindez valamivel több mint 39 millió forintjába került a Honvédelmi Minisztériumnak. Idén, július utolsó napjáig, 721 545 négyzetméterről tüntették el a parlagfüvet, a munka nagyobb hányada azonban még hátra van, hiszen még csak a pollenszezon elején járunk. Erre az évre egyébként 70 millió forintot különítettek el erre a célra, bár ebből a pénzből jutnia kell a kullancsok, valamint a gyapjaslepkék irtására is. A környezetvédelmi osztály vezetője azonban úgy látja, hogy ez az összeg bőven elegendő lesz a feladatok végrehajtására.

Balogh Ritától megtudtuk azt is, hogy a tárcaközi bizottságba való belépése óta a Honvédelmi Minisztérium kiemelt feladatként kezeli a parlagfű-mentesítés kérdését. Nem véletlen, hogy immár harmadik éve a tárca nem kapott pénzbüntetést a gyomnövény miatt. Sőt a tárcaközi bizottság 2006-ban elismerő oklevelet adományozott a minisztériumnak a parlagfű mentesítésben kifejtett tevékenységéért.