Szélesedik a honvédség társadalmi kapcsolatrendszere
Szöveg: Radványi Lajos | 2009. július 1. 6:41A biztonságpolitikai és honvédelmi ismeretek társadalmasítása címszóval tartotta kihelyezett elnökségi ülését Mátrafüreden, a TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Közhasznú Egyesülete, miután meghívást kapott a Mátra Szakképző Iskola igazgatójától, Prof. Dr. Vasas Joachimtól.
A munkamegbeszélés napirendjének fontosságát jelzi, hogy azon részt vett Tömböl László vezérezredes
a HM Honvéd Vezérkar főnöke is, hangsúlyozván, hogy a honvédelmi ágazat feladatainak megvalósításában egyre nélkülözhetetlenebb az iskolák és a társadalmi szervezetek szerepe, melyek egyben a társadalommal való kapcsolattartás legnyitottabb kommunikációs csatornái.
2004-től, miután megszűnt a kötelező sorkatonai szolgálat, egyre jobban érzékelhető, hogy a korábbi – személyes érintettségű – kommunikációs csatornák leszűkültek, a társadalommal való közvetlen kapcsolati rendszer megszakadt. A folyamatokban bekövetkezett változások egyre nyilvánvalóbbá teszik, hogy szélesíteni és mélyíteni szükséges a társadalommal való kommunikációt.
A folyamat szerencsére nem egy irányú. Nap, mint nap tapasztaljuk, hogy a társadalom is érdeklődéssel fordul a hadsereg felé. Ez évben például már tizenegy középiskola vette programjába a Katonai alapismeretek tantárgyat, ami egyben választható vizsgatárgy is az érettségin. A felsőoktatásban honvédelmi alapismeretek címszó alatt folyik az oktatás – 2007-től a veszprémi Pannon Egyetemen – az utóbbi hetekben pedig, további hat egyetem jelezte, hogy be akarják vezetni a tárgy oktatását.
A kormányzati szintű előrelépést jelzi, hogy a közelmúltban látott napvilágot az 1032/2009.(III. 17) Kormányhatározat, melynek g.) pontja az alap-, közép-, és felsőfokú oktatási intézményekre nézve rendelkezik az állampolgári/honvédelmi ismeretek szélesítését célzó program kidolgozásáról és bevezetéséről, h.) pontja pedig, a köztisztviselők képzési rendszerének fejlesztéséről a honvédelmi ismeretek vonatkozásában.
A TIT HABE tizenhárom éve vesz részt a lakossági ismeretterjesztésben, számos biztonságpolitikai kiadvánnyal, tudományos segédanyaggal rendelkezik, s ami külön örvendetes, hogy ifjúsági tagozatuk aktivistái is egyre közismertebbek a diákság körében – mondta el nem kis büszkeséggel Prof. Dr Vámosi Zoltán, az egyesület elnöke.
A munka hatékonyságának fontos feltételeként került szóba, hogy mindenképp szükség lenne egy olyan tömör, a honvédelmi nevelést, a hazaszeretet, és hazafiasságot a korábbiaknál jobban előtérbe helyező vitaanyag elkészítésére, melyek, mint hagyományos értékek, modern korunknak is fontos alkotóelemei.
A Magyar Honvédség változatlanul a társadalom integráns része, így ezt a munkát csak az összefogás jegyében, a társadalom legszélesebb intézményeivel – beleértve a pedagógus társadalmat, a gazdasági elit képviselőit, a média szakembereit, a történelmi egyházak képviselőit és a különböző együttműködést felvállaló civil szervezeteket – együttműködve lehet csak végezni.
A munkamegbeszélésen megerősítést nyert, hogy a honvédelmi nevelést ugyan széles társadalmi alapon kell végezni, de kívánatos lenne, ha azt legfelső szinten a honvédelmi tárca generálná, és a Honvédelmi Minisztérium lenne ennek a gesztora.
Ehhez a munkához ajánlotta fel mindenirányú segítségét a TIT HABE mint civil szervezet, melyet Tömböl László vezérkari főnök a további együttműködés jegyében köszönettel fogadott.
