Szervezeti korrekciók a parancsnokságon

Január elején ünnepelte megalakulásának harmadik évfordulóját az MH Összhaderőnemi Parancsnokság. Idén február első napjával azonban néhány strukturális változást léptettek életbe. Mi tette szükségessé az átalakítást?

Mindannyian tudjuk, hogy 2007-ben úgy hoztuk létre az összhaderőnemi parancsnokságot, hogy ilyen formában, erre sem Magyarországon, sem pedig külföldön nem volt addig példa. Vagyis az ÖHP szervezetében, feladatrendszerében és struktúrájában is újként jelentkezett és nemcsak Magyarországon, hanem a NATO-n belül is. És mivel nem volt olyan követhető példa, amelynek a működési tapasztalatait le tudtuk volna szűrni, így a megalakításkor azt mondtuk, hogy legjobb tudásunk szerint összeállítottunk egy szervezetet, s majd a mindennapi élet megmutatja, hogy ez mennyire sikerült hatékonyan. Arra számítottunk, hogy a munka során kijönnek a szervezet „gyermekbetegségei". Ez így is történt. Aztán az elmúlt években, a Bevetési Irány gyakorlatok, és a vezérkari főnök által 2008-ban elrendelt Ellenőrzés 2008 gyakorlat – utóbbi a békétől eltérő időszak feladatait volt hivatott tesztelni a parancsnokságon – tapasztalatait figyelembe véve megfogalmazódott, hogy milyen változásokat tartanánk célszerűnek. Mindenképpen szeretném azt hangsúlyozni, hogy a parancsnokság eddig is hatékonyan működött, ám mindez nem jelenti azt, hogy nem találtunk olyan elemeket, amelyek megváltoztatásával ne lehetne még jobbá alakítani a szervezetet.

Az egyik legfontosabb a parancsnokhelyettesek megnevezésének változása. Korábban szárazföldi-, légierő-, és logisztikai helyettesnek nevezték az ÖHP-n szolgáló kétcsillagos tábornokokat. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy ez a megnevezés nem megfelelő. Leginkább a külföldi kapcsolatok során okozott ez problémát, hiszen az összhaderőnemi parancsnokság olyan szervezet, amely kapcsolatot tart más országok szárazföldi és légierő haderőnemeivel, illetve logisztikai szervezeteivel. E találkozók során a partnerek mindig keresték a Magyar Honvédség szárazföldi, vagy éppen légierő parancsnokait, hiszen ők mindig csak azt hallották, hogy csak a helyettessel tárgyalnak. Nem tudhatták, hogy a magyar összhaderőnemi parancsnokhelyettesi beosztás megegyezik a náluk rendszerben lévő haderőnemi parancsnoki pozícióval. Másként fogalmazva: nem derült ki számukra egyértelműen, hogy a szárazföldi parancsnokhelyettes megnevezés a Magyar Honvédség első számú szárazföldi szakemberét takarja. Így szükségessé vált a változás, amely egyébként mindössze annyiból állt, hogy február 1-től a szárazföldi haderőnemi főnöke, a légierő haderőnem főnöke és a logisztikai erők főnöke megnevezés él a korábbi parancsnokhelyettes helyett. Mindez minimális, leginkább csak a megnevezés módosulásából adódó feladatrendszer változással is együtt járt.

Ha már itt tartunk: változott a negyedik vezérőrnagyi beosztás, a törzsfőnök megnevezése és feladatrendszere is?

Nem, ezt a beosztást továbbra is törzsfőnöknek hívják, s a pozíció eddigi feladatrendszere is megmaradt. Vagyis a törzs vezetése és irányítása mellett az ő feladata – amelyet a szolgálati szabályzat előír számára – a parancsnok helyettesítése annak akadályoztatása esetén.

Ha jól tudom, strukturális változások is életbe léptek februárban.

Ez így igaz. Az ÖHP-n végzett ellenőrzések ugyanis kihozták, hogy az elmúlt években, az átalakítások következtében nagyon lecsökkent a fegyvernemi beosztások száma. Ráadásul ezeket a fegyvernemi szakembereket, mi itt a parancsnokságon még meg is osztottuk. Volt, aki a hadműveleten, volt, aki a kiképzésen dolgozott. A parancsnokságon, egy-egy fegyvernemet kettő, maximum három szakember képviselt. És ez különösen a műveleti alkalmazás során jelentett problémát. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a továbbiakban ezek a szakemberek egy helyen dolgozzanak tovább. Ennek érdekében az eddig összhaderőnemi jelleggel működő hadműveleti és kiképzési főnökséget haderőnemesítettük. Azaz létrehoztunk egy szárazföldi hadműveleti-, és kiképzési főnökséget, illetve egy légierő hadműveleti-, és kiképzési főnökséget. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy megtaláltuk a legjobb megoldást, csak azt, hogy a lehetőségeink függvényében így tudunk a továbbiakban a leghatékonyabban dolgozni. A logisztika területén egyébként nem volt szükség hasonló változtatásokra, itt már a kezdetek óta szakterületi bontásban dolgozunk.

A szárazföldi és a légierő komponensek szétbontásával megmarad az összhaderőnemiség?

Természetesen, bár természetesen szükség volt egy emberre, aki koordinálja a két haderőnem közötti tevékenységet. Ezért kértük az elöljárónkat, hogy a parancsnokság állományában hozzanak létre egy függetlenített törzsfőnök-helyettesi beosztást. Akinek egyébként feladatai közé tartozik még a gyakorlattervezés és a gyakorlatok megvalósítása is. Valamint segíti a törzsfőnök munkáját, aki tizenöt törzskari szervezet vezetéséért felelős. Azt hiszem abban pedig mindenki egyetért, hogy tizenöt szervezet irányítása, emellett pedig szükség esetén a parancsnok helyettesítése egy ember számára nagyon komoly feladat. A törzsfőnök-helyettes rendszerbe lépésével a felelősség és feladatrendszer már megoszlik két személy között.

Elnevezésében változtattunk meg az eddigi főnökségeket. Vagyis ezentúl, ami a parancsnok közvetlen alárendeltségébe tartozik – egészen pontosan a jogi, a személyügyi, az ellenőrzési és a gazdálkodási terület – az osztály megnevezést kapott. A törzskari szervezet elemei pedig főnökség néven működnek tovább. Emellett létrehoztunk két új főnökséget. Az egyik az elemző-értékelő főnökség, amelynek létjogosultságát az elmúlt évek tapasztalatai mutatták meg. Eddig is létezett egy elemző-értékelő részleg, amelyen mindössze négy ember dolgozott. De valljuk be, egy kicsit komolytalan volt, hogy amíg az ÖHP alárendeltségébe a Magyar Honvédség hetvenöt százaléka tartozik, addig a nagyon fontos elemző-értékelő, javaslatkidolgozó és döntés előkészítő munkát mindössze négyen végezzék. Ezért döntöttünk a módosítás mellett. A másik új szervezeti elem a békeműveleti főnökség. Eddig a hadműveleten belül működött egy, a békeműveleti feladatok tervezésével és szervezésével megbízott részleg. Azonban úgy gondoltuk, hogy napjainkban, amikor a békeműveleti feladatok a fontossági sorrendben közvetlenül az országvédelem után következnek, célszerű egy önálló főnökség létrehozása.

A szervezeti változásokkal növekedett is az ÖHP összlétszáma?

Ez egy nagyon fontos kérdés, éppen ezért szeretném hangsúlyozni, hogy a február 1-jétől életbe lépett változások semmilyen létszámnövekedéssel nem jártak. Az összhaderőnemi parancsnokság továbbra is 525 fővel végzi a munkáját. Az új főnökségek beosztásainak feltöltését belső átcsoportosítással oldottuk meg, s a törzsfőnök-helyettesi pozícióit is „kigazdálkodtuk".

Várhatóak újabb korrekciók a parancsnokság szervezetén belül?

Egyelőre nem tervezünk újabb változtatásokat. Bár az teljesen természetes, hogy ha egy szervezetet hatékonyan akarunk működtetni, akkor idővel kisebb-nagyobb korrekciókra szükség van. Mi is próbálunk lépést tartani a korral, és alkalmazkodni a kihívásokhoz. Éppen ezért, ha a mostani változtatásokat követően felmerülnek újabb, a hatékonyság növelését elősegítő korrekciók ötletei, akkor lehetnek újabb módosítások az szervezetben.

A szervezeti korrekciók általában személyi változásokkal is járnak. Így volt ez az ÖHP-n is, hiszen február elején két tábornok érkezett a parancsnokságra. Ön ismerte korábbról őket?

Frigyer László mérnök vezérőrnagy úr Hazuga Károly altábornagy úr helyére érkezett, aki a HM Honvéd Vezérkar főnökének helyettese lett. A vezérőrnagy úr szakmai tevékenységét jól ismerem, éppen ezért nyugodt lelkiismerettel fogadtam őt, s biztos vagyok benne, hogy ezzel a feladattal is megbirkózik. A tábornok úr egyébként a Honvédelmi Minisztérium Haderőtervezési Főosztályának éléről került az ÖHP logisztikai erők főnöke beosztásba, vagyis ismeri a stratégiai gondolkodást és a stratégiai szinten történő megvalósítás szabályait. Éppen ezért neki kihívást jelent majd, hogy az elkövetkezőkben az alkalmazó, vagyis a fogyasztói oldalról kell megfogalmazni a felmerülő igényeket és a szükségleteket. De biztos vagyok benne, hogy ez nem okoz majd problémát számára. A törzsfőnök-helyettesi beosztásba került Domján László dandártábornok urat pedig az MH Műveleti Központból ismerem korábbról, amelynek parancsnokhelyettese volt. Mindig is szoros együttműködés volt a két szervezet között, s e munkakapcsolat során lelkiismeretes és szorgalmas embernek ismertem meg a tábornok urat. Teljes egészében számítok az ő agilitására és munkabírására, bár jól tudom, hogy ő egyelőre még nehéz helyzetben van, hiszen meg kell ismernie az összhaderőnemiséget.

Fotó: Bödő Viktória és a szerző