Több pénz a működésre és a fejlesztésekre

Az Országgyűlés szeptember 30-tól tárgyalja a kormány által előterjesztett 2009. évi költségvetés tervezetét. E tervezetből kiderül: jövőre – a tíz éves haderő fejlesztési tervnek megfelelően – nőnek a védelmi feladatok és a kiadások. Védelmi feladatokra 2009-ben összesen 338,388 milliárd forintot fordíthat a tárca. Ebből az összegből 14,598 milliárd forint a saját bevétel, melyből 12,708 milliárd forint az OEP-támogatás. Így összességében a védelmi feladatokra 2009-ben hat százalékkal több jut, mint 2008-ban. A tervezett összeg egyébként a GDP 1,17 százalékát teszi ki.

A tárca médiaosztálya által kiadott közlemény szerint korszerű, takarékos és átlátható a Honvédelmi Minisztérium 2009. évi költségvetésének tervezete. Mivel a büdzsében a hangsúlyt a költséghatékonyság növelésére helyezték, a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb elosztásából fakadóan a
tervezett költségvetése biztosítja, hogy az önkéntes alapon
szervezett, korszerű eszközökkel felszerelt, professzionális hadereje képes
legyen az ország szuverenitását garantálni, illetve a NATO tagságából eredő
szövetségesi feladatokban részt vállalni, azokat sikerrel teljesíteni.

Korszerűsített vagyongazdálkodás

A költségvetés tervezése során egyébként a hangsúly továbbra is a Magyar Honvédség alkalmazhatóságának, telepíthető képességének növelésén, magas szintű katonai képességek kialakításán, valamint a haderő missziós és professzionális jellegének erősítésén van – szögezi le a közlemény, amely szerint az elmúlt években befejeződött a haderőszerkezet, a vezetési rendszer, a
pénzügyi, logisztikai ellátórendszer és a vagyongazdálkodás korszerűsítése.
Ennek megfelelően a védelmi kiadások tervezetéből egyértelműen kitűnnek a
csapatokra, a Magyar Honvédség alakulataira fordítandó összegek.

A jövő évi költségvetés Honvédelmi Minisztériumi fejezetének címrendjében megjelenő új alcímek is tükrözik a csapatok ellátásának prioritását. Így a HM Infrastrukturális Ügynökségnek– vagyis a csapatok központi infrastrukturális ellátási kiadásaira – 46 milliárd forint, míg a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökségnek – azaz a csapatok központi logisztikai ellátás kiadásaira – 63,7 milliárd forint mértékű támogatást tervezett a minisztérium. Összességében – a Magyar Honvédség alakulatai által közvetlenül felhasznált 111,746 milliárd forintot, és a 26,581 milliárd forintját is figyelembe véve a – védelmi kiadások közel hetvenöt százalékát kívánja a tárca a csapatokra költeni.

Az elmúlt években lezajlott szervezeti korszerűsítés eredményeképpen lehetővé vált a fejlesztési kiadások arányának jelentős növelése is. Így a személyi jellegű
kiadások aránya negyven százalékra csökkent, lehetővé téve ezzel a fejlesztésre fordítható források arányának jelentős növelését. A haditechnikai fejlesztésekre fordítható források 2009-ben 77,7 milliárd forintot tesznek ki, igazgatási és egészségügyi feladatokra pedig a költségvetés öt-öt százalékát kívánja felhasználni a tárca. Az egyéb központi kiadások – például a Magyar Köztársaság NATO-, EU-tagságából adódó befizetési kötelezettségek, illetve a hivatásos katonák kedvezményes nyugellátásának kiadásaihoz történő hozzájárulás összege – pedig valamivel több, mint tizenegy százalékot tesznek ki a tervezetben.

Növekvő kiadások

A honvédelmi tárca sajtóközleményéből az is kitűnik, hogy jövőre növekednek az egyes szervezetek kiadási összegei is. Például a Magyar Honvédség csapatainak 2008. évi közvetlen felhasználású kiadási összege 108 milliárd forintról 2009-ben 111,7 milliárd forintra emelkedik. Jelentős növekedés mutatkozik az Állami Egészségügyi Központnál is, a kórház mintegy 2,7 milliárd forintos többletforrással számolhat a jövő évben. Ugyanakkor a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem számottevő megtakarítást terveztek be, miután az oktatás az idei évtől mindössze egy kampuszon, a Hungária úti telephelyen zajlik.

A költségvetés tervezésekor kiemelt szerepet kapott a határainktól távoli
válságkezelő műveletekben való részvétel, amelynek feltétele a Magyar Honvédség alkalmazhatóságának, telepíthető képességének növelése. A missziós tevékenység során jelentkező kihívásoknak megfelelően, prioritást élveznek a katonák személyes felszerelésének fejlesztésére irányuló fegyverzettechnikai és ruházati programok – például a lövedék- és repeszálló védőmellények beszerzése –, valamint a tábori híradó rendszerek fejlesztése, a távrobbantású aknák elleni védelem, a nemzetközi tűzszerész feladatok képességfejlesztése, valamint a harcjárművek modernizálása. Az említett feladatok közül a nemzetközi kötelezettségekre, a rendelkezésre álló források közel tíz százalékát fordítják 2009-ben. S mindez azt is lehetővé teszi, hogy folyamatosan mintegy ezer katona vehessen részt a különböző NATO, EU, ENSZ, EBESZ és egyéb missziókban.

Gripenek, helikopterek és a C-17

Komoly katonadiplomáciai siker a stratégiai légi szállítási
képességet biztosító C-17-es szállító repülőgépflotta Magyarországra, az MH Pápa Bázisrepülőtérre történő telepítése, ahol egy több nemzetiségű alakulat működési feltételeit és mintegy ezer katona elhelyezését kell biztosítani 2009-ben. Mindemellett a légierő modernizálásának keretében folytatódik a Gripen program, melynek részeként a bérleti díjon túl, fegyverzet-beszerzésekkel is számol a jövő évi büdzsé. Szintén kiemelkedő feladat volt a 2009-es költségvetés tervezésekor, hogy a NATO megváltozott feladatrendszere miatt a Magyar Honvédség képességei között is egyre fontosabb a forgószárnyas erők hadrendben tartása. Ehhez pedig szükséges a hadrendben lévő helikopterek javítása, hajtóműveik felújítása.

Összességében megállapítható, hogy a Honvédelmi Minisztérium 2009. évi
költségvetésének tervezése, összeállítása során a költséghatékonyságot szem
előtt tartó, jól áttekinthető támogatási rendszert alakítottunk ki. A jövő évi
költségvetés tervezetének honvédelmi fejezete a mai önkéntes, professzionális
magyar haderő hazai és nemzetközi alkalmazási feltételeit biztosítja,
szavatolni képes a kitűzött védelmi célok és feladatok megvalósítását – szögezi le a tárca sajtóosztálya által kiadott közlemény.