Tovább folytatódik a Nemzeti Katonai Stratégia vitája: még mindig hozzászólhat

Kérjük, hogy a téma iránt érdeklődők osszák meg további észrevételeiket velünk a [email protected] e-mail-címen, melyeket továbbítunk az illetékesek felé.

NEMZETI KATONAI STRATÉGIA
(A HM Kollégium elé terjesztendő szöveg, 2008. július 31.)

1. A bipoláris szembenállás megszűnte, majd a globalizáció felgyorsulása a világban új hatalmi rendet, politikai és gazdasági átrendeződést eredményezett, melyben a védelem tartalma megváltozott, feladatrendszere kibővült. Az e helyzethez alkalmazkodó fejlett, modern demokráciákban, szövetségi rendszerekben és integrációs szervezetekben az új veszélyek kezelésére nélkülözhetetlen a hiteles katonai erő fenntartása.

2. A Magyar Köztársaságnak is a megváltozott környezethez kell igazítania eszközeit, ehhez a biztonság- és védelempolitikai alapelveinkből fakadó feladatok és azok tartalmának újragondolása, újrafogalmazása szükséges. Ennek képezi részét a Magyar Köztársaság Nemzeti Katonai Stratégiája.

3. A Nemzeti Katonai Stratégia meghatározza a Magyar Köztársaság külső biztonsága fenntartásának gyakorlati módozatait, illetve az ország belső biztonságához való hozzájárulás feladatait. Ágazati stratégiaként hosszútávon, 10-15 évre előretekintve meghatározza a Magyar Honvédség alkalmazásának, igénybevételének és fenntartásának fő elveit.

4. A Magyar Honvédség rendszerváltás óta tartó átalakítása és szervezeti korszerűsítése 2007. végére lezárult. Az elmúlt időszakban egyre nagyobb szerepet vállalva vesz részt olyan, nagy jelentőségű nemzetközi műveletekben, amelyek bizonyítják, hogy a katonai erő továbbra is fontos eleme a nemzetközi politikának, eszköze a nemzeti érdekek érvényesítésének és a nemzetközi kötelezettségek teljesítésének. Legfontosabb feladata ugyanakkor továbbra is – más, közöttük rendvédelmi, nemzetbiztonsági és egyéb szervezetekkel együttműködve – az ország közvetlen környezetéből, vagy a távolabbi térségekből érkező veszélyek elhárítása, kezelésükben való részvétel.

5. A Nemzeti Katonai Stratégia kiemelt célközönsége a kormányzati szerveken, a Magyar Honvédség állományán, a NATO- és EU-tagállamokon és egyéb szomszédos országokon, nemzetközi partnereinken túl a magyar állampolgárok. A Magyar Köztársaság Kormányának fontos célja, hogy az önkéntes haderőre való átállást követően is megmaradjon a Magyar Honvédség és a civil társadalom közötti élő kapcsolat. A Nemzeti Katonai Stratégia elő kívánja segíteni, hogy a Magyar Honvédség feladatainak, az ország védelmében és érdekeinek képviseletében betöltött szerepének szélesebb körű megismertetésével tovább növekedjen a haderő elismertsége a közvéleményben.

6. A Nemzeti Katonai Stratégia a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiájára épül. Összhangban van a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX., a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló 1999. évi I., a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényekkel, illetve a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló 94/1998. (XII. 29.) és a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól szóló 51/2007 (VI. 6.) OGY határozatokkal. Figyelembe veszi az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban NATO) Stratégiai Koncepcióját és az Európai Unió (a továbbiakban EU) állam- és kormányfői által elfogadott „Biztonságos Európa egy jobb világban" című biztonsági stratégiát valamint más meghatározó nemzetközi dokumentumokat.

x x x x x x

I. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG BIZTONSÁGI KÖRNYEZETE, ÚJ KIHÍVÁSOK ÉS VESZÉLYEK

7. A világ, a nemzetközi rend és erőviszony-rendszer alapvető változáson megy keresztül. A globalizáció kihat a társadalom minden területére, a biztonság fogalma átfogóbb értelmezést kap. Közvetlen környezetünk, a közeli régió, a kontinens és a távolabbi térségek biztonsága és stabilitása egyre inkább elválaszthatatlan egymástól. A NATO a transzatlanti biztonság elsődleges szervezete, a kollektív védelem alapja. Az Európai Unió kulcsfontosságú gazdasági és politikai szereplő, amely katonai és polgári válságkezelői képességével ugyancsak hozzájárul a nemzetközi biztonsági környezet alakításához. Az EU kül- és biztonságpolitikájának fontos eleme a szilárd transzatlanti kapcsolat.

8. Magyarország biztonsági helyzete stabil. Hazánk a NATO és az Európai Unió tagja. A NATO és az EU bővítésével a szomszédaink többsége az egyik, vagy mindkét szervezet tagállama. A szomszédos államok közül a bővítésből még kimaradt országok többsége is kifejezte csatlakozási, illetve társulási szándékát a fenti szervezetekhez, ami tovább erősíti közvetlen régiónk biztonságát.

9. A Magyar Köztársaság biztonságát befolyásoló fenyegetések, kockázatok és kihívások globálisak, regionálisak és a közvetlen környezetből származók lehetnek, valamint egy időben is megjelenhetnek. A Nemzeti Katonai Stratégia ezek közül azokat veszi számba, amelyek katonai erő felhasználását igénylik.

10. A Magyar Köztársaságot belátható időn belül hagyományos jellegű fegyveres támadás veszélye nem fenyegeti, bekövetkezése hosszabb távon is alacsony valószínűségű.

11. A hazánk geostratégiai helyzetét befolyásoló közeli térségek biztonsági helyzete viszonylag stabil. Ugyanakkor országokon belüli feszültségek, országok közötti területi viták, nemzeti, etnikai, kisebbségi, vallási és gazdasági ellentétek továbbra is jelen vannak, és a nem-állami szervezetek biztonságra gyakorolt befolyása növekszik.

12. Közvetlen környezetünkben kialakulhatnak olyan előre jelezhető válságok, konfliktusok, amelyeknek nem célja a magyar állam szuverenitásának, területi integritásának fenyegetése, azonban a határainkhoz közeli cselekmények Magyarország biztonságát is veszélyeztethetik. A Nyugat-Balkán egyes országainak stabilizációja nemzetközi válságkezelő erők további jelenlétét és támogatását igényli.

13. Hazánk biztonságát a tőlünk földrajzilag távolabb eső válságok közvetlenül is befolyásolják. A globalizáció hatásaként növekszik az országok kölcsönös függősége, biztonságukat és stabilitásukat is egyre erősebben befolyásolja a világ más részeinek stabilitása, vagy annak hiánya. A válságokkal terhelt régiókban országokon belüli és országok közötti fegyveres konfliktusok igen rövid előrejelzési idővel törhetnek ki. A konfliktusok megoldása a nemzetközi közösség közreműködését igényelheti, ezért a katonai erő várható alkalmazása előtt egyre kevésbé lesz földrajzi korlát.

14. A globális biztonságot befolyásoló tényezők közül a Magyar Köztársaság biztonságára potenciális fenyegetést jelent a terrorizmus. Terrortámadások végrehajtása elsősorban a Magyar Honvédség válságkörzetekben szolgálatot teljesítő erői ellen valószínű. A nemzetközi terrorizmus figyelemfelkeltő és létezését demonstráló törekvése következtében ugyanakkor egyes hazai objektumok, valamint a hazánk területén települő NATO és EU létesítmények, szervezetek potenciális fenyegetettsége is növekedhet.

15. A Magyar Köztársaság biztonságára potenciális fenyegetést jelent a tömegpusztító fegyverek, valamint a célba juttatásukhoz szükséges eszközök és technológiák terjedése is, különösen azoknak a terrorista szervezetek általi megszerzése és lehetséges alkalmazása. A rakétatechnológia ellenőrizetlen elterjedése Európa és az euroatlanti térség biztonságát is veszélyezteti.

16. Hazánk biztonságára kockázatot jelenthetnek:

 

• a területünkön és környezetünkben előforduló ipari és természeti katasztrófák, környezetszennyezések, járványok;
• a hazai és nemzetközi energiaellátó létesítmények, valamint a számítógépes rendszerek elleni támadások;
• az instabil országok belső feszültsége következtében kialakuló, a szervezett bűnözéssel összefonódó nagyobb méretű migráció és illegális kereskedelem;
• a térségünk egyes országaiban illegálisan, illetve ellenőrizetlenül tartott nagy mennyiségű fegyver, lőszer és robbanóanyag.

17. Az energiához és a stratégiai nyersanyagokhoz történő akadálytalan hozzáférés biztosítása a kábítószerek terjedése, a politikai és a vallási szélsőségek, a klímaváltozás és a világ népességének növekedése Magyarország számára is egyre nagyobb biztonsági kihívást jelent. Az ezekkel kapcsolatos válságok kialakulása előidézhet olyan helyzeteket, amelyek kezelése katonai eszközöket is igényelhet.

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG VÉDELEMPOLITIKÁJÁNAK ALAPJAI

18. A Magyar Köztársaság kormánya a biztonságot átfogó módon értelmezi, amely a nemzetközi, politikai és katonai tényezőkön túl magába foglalja annak gazdasági, energiaellátási, pénzügyi, rendvédelmi, emberi jogi és kisebbségi, információs és technológiai, környezeti, meteorológiai, demográfiai és civilizációs, közegészségügyi, valamint nemzetközi jogi dimenzióit is. Hazánk a megváltozott, a kizárólagos területvédelmet meghaladó, de nem kizáró biztonsági környezetben is kész arra, hogy ellenálljon a határait, szuverenitását érintő esetleges fenyegetéseknek, illetve cselekvéseknek, akcióknak. A Magyar Köztársaság katonai védelme nemzeti ügy, mely két alappilléren nyugszik: a nemzeti önerőn és a szövetségi együttműködésen.

19. A Magyar Köztársaság a biztonság- és védelempolitikát összkormányzati feladatként értelmezi. Az Alkotmányban, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényben foglaltak értelmében Magyarországon teljes mértékben érvényesül a katonai erők polgári demokratikus felügyelete és irányítása, ennek hatalmi ágak közötti megosztása.

20. Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségnek, vitás kérdéseit a nemzetközi jog alapján, a diplomácia eszközeivel, nemzetközi kapcsolatai útján kívánja megoldani. A magyar katonai erő határainkon túli alkalmazása kizárólag megfelelő nemzetközi jogi felhatalmazás alapján, nemzetközi szervezetek keretei között vagy alkalmi koalíciókban, a közös érdekek és értékek mentén kerülhet sor. Ilyen esetekben a katonai erővel történő részvétel a magyar érdekek érvényesítését is szolgálja azzal, hogy megakadályozza a válság következményeinek terjedését, és aktív szerepvállalásunkkal erősítjük azt az érdekközösséget, amelytől adott esetben saját nemzeti érdekeink segítését és támogatását is várjuk.

21. A szövetségi, európai uniós és nemzeti érdekek összehangolásából következik, hogy a Honvédség erőit leginkább olyan műveletekbe ajánljuk fel, amelyek – közvetlenül vagy közvetve – szavatolják az ország és a régió stabilitását és szélesebb értelemben vett biztonságát. A válságok természetéből eredően az egy időben, több térségben résztvevő erők létszáma rendkívüli esetekben meghaladhatja a tervezett kereteket.

22. Magyarország olyan honvédelmet és benne olyan katonai erőt tart fenn és fejleszt, amely egyszerre képes a védelmi alapfeladatot és a külföldi műveleti részvétel feladatát mind a hagyományos, mind az aszimmetrikus hadviselés viszonyai között teljesíteni.

23. A Magyar Köztársaság az Európai Unió és a NATO konstruktív tagja. A magyar védelempolitika fontos feladata az újonnan csatlakozott és az integrációra esélyes országok támogatása. Ezért stratégiai érdek a környező országokkal való két- és többoldalú katonai együttműködési formák bővítése, hatékonyságuk növelése.

24. Európa és a világ biztonsága egyik fontos sarokkövének továbbra is a NATO-t tartjuk. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb súlyt helyezünk az Európai Unió biztonság- és védelempolitikájában való részvételre. Magyarország részesévé kíván válni az Európai Unió állandó strukturált együttműködésének (Megj.: a szövegben marad, amennyiben a lisszaboni szerződés elfogadásra kerül.) Hazánk érdeke az európai biztonság- és védelempolitika dinamikus fejlődése, amelyet az EU és a NATO közötti stratégiai partnerség jegyében támogat.

III. A MAGYAR HONVÉDSÉG RENDELTETÉSE, KIEMELT FELADATAI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK VÁRHATÓ KÖRÜLMÉNYEI

25. A Magyar Honvédség az állami intézményrendszer része, a kül-, biztonság- és védelempolitika, valamint a nemzeti értékek védelmének és érdekek érvényesítésének nélkülözhetetlen eszköze. A Magyar Honvédség rendeltetése a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, hozzájárulás nemzetközi válságkezelő műveletekhez, valamint a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatok ellátása.

26. A Magyar Honvédség alapvető feladata, hogy megtámadása esetén védelmezze Magyarország függetlenségét és területi sérthetetlenségét. Az önvédelemre alapvetően szövetségesi keretekben kell készülnie, de a szövetséges erők beérkezéséig önállóan is képesnek kell lennie a feladat végrehajtására. Ezen túlmenően hozzájárul a NATO közös védelmi képességéhez, valamint a Szövetség ambíciószintjének teljesítéséhez. Szövetséges állam veszélyeztetése vagy megtámadása esetén a közjogi döntésnek megfelelően végrehajtja a kollektív védelemhez szükséges katonai lépéseket.

27. A Magyar Honvédség folyamatos feladata, hogy a Magyar Köztársaság kül- és biztonságpolitikai céljainak támogatása érdekében hozzájáruljon a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához a nemzetközi jog keretei között. A nemzetközi válságkezelő műveletekben való részvétel várhatóan hosszú távon is a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező, kiemelt jelentőségű feladat marad.

28. A Magyar Honvédség feladatai döntő többségét szövetségi, európai uniós vagy egyéb koalíciós együttműködésben hajtja végre. A magyar haderő alkalmazási elvei ennek megfelelően kerülnek kidolgozásra.

29. A Magyar Köztársaság állami szuverenitását és területi integritását a Magyar Honvédség teljes szervezetével és képességeivel védelmezi, és végrehajtja a szövetséges támogató erők hatékony működéséhez szükséges befogadó nemzeti támogatás katonai feladatait. Az ország biztonságának közvetlen fenyegetése esetére a Magyar Köztársaság fenntartja a hadkötelezettségen alapuló haderő mozgósításának lehetőségét, a sorkötelezettség bevezetését. A nemzeti hírszerzés feladata, hogy ennek szükségességét időben jelezze. Szövetségi döntés és megfelelő közjogi felhatalmazás esetében más országok erőinek Magyarországra érkezése, átvonulása, átmeneti vagy tartós állomásoztatása esetén a Magyar Honvédség részt vesz a részükre nyújtandó befogadó nemzeti támogatás megszervezésében és biztosításában.

30. A változó biztonsági környezetben a légtérvédelem hatékony biztosítása alapvető feladat. Hazánk légterének védelmét a NATO integrált légvédelmi rendszerében valósítjuk meg úgy, hogy nemzeti kötelezettség a feladat ellátásához szükséges kijelölt repülő, légi vezetési és radar eszközök biztosítása.

31. A Magyar Köztársasággal szomszédos térségekben kialakuló belső válságok, országok közötti konfliktusok esetén szükségessé válhat, hogy a Magyar Honvédség határvédelmi feladatot lásson el. A konfliktus jellegéből adódóan tömeges, egyidejű és illegális migrációval, változó intenzitású, akár hosszú időn át elhúzódó katonai és rendvédelmi tevékenységgel lehet számolni.

32. Más tagország megsegítésére szövetségi keretek között, az Észak-atlanti Tanács döntéseivel összhangban, fegyveres támadás, illetve annak közvetlen veszélye esetén kerül sor. Szövetségi területen befogadó nemzeti támogatásra lehet számítani. A műveletek során nem zárható ki terrorista csoportok fellépése, tömegpusztító fegyverek alkalmazásának veszélye. A viszonylag rövid idejű, intenzív műveletet elhúzódó, alacsony intenzitású fegyveres tevékenység követheti.

33. A Magyar Honvédség részese lehet egyéb nemzetközi műveleteknek, döntően a NATO vagy az Európai Unió tagállamainak erői által alkotott alkalmi kötelékben. Ezekre a műveletekre a NATO és az Európai Unió földrajzi határain kívül szélsőséges éghajlati- és terepviszonyok között, befogadó nemzeti támogatás nélkül is sor kerülhet. A viszonylag rövid idejű, intenzív művelet elhúzódó, változó intenzitású válságkezeléssel, stabilizációs és újjáépítési, katonai segítségnyújtási feladatokkal párosulhat.

34. A rendelkezésére álló képességeivel a magyar haderő hozzájárul természeti és ipari katasztrófák elhárításához, következményeinek felszámolásához, humanitárius vészhelyzetek kezeléséhez, otthonukat elhagyni kényszerültek evakuációjának támogatásához, a kitelepült személyek megsegítéséhez kül- és belföldön egyaránt. Bizonyos esetekben szükségessé válhat a polgári válságkezelés erői tevékenységének támogatása.

35. A NATO és az EU terrorizmus elleni harc koncepcióival összhangban a Magyar Honvédség felkészül és részt vesz a rá háruló feladatok végrehajtásában. A fentieken túl kiemelt feladat a két- és többoldalú nemzetközi katonai kapcsolatok fenntartása, valamint a részvétel nemzetközi szerződések végrehajtása ellenőrzésében.

36. Napjaink és nagy valószínűséggel a jövő konfliktusai egyre inkább aszimmetrikusak. A fegyveres konfliktusok jó részében nem azonos képességű erők csapnak össze. Jelentős különbségek lehetnek a szemben álló felek jellege – állami, illetve nem-állami szereplők –, politikai és stratégiai céljaik, katonai és nem-katonai eszközrendszerük, katonai erőik, a hadviselési elvek tekintetében.

37. A jövő katonai műveletei összetettek lesznek, melyeket szinte kivétel nélkül többnemzeti és összhaderőnemi keretek között hajtanak végre. Az átfogó megközelítés jegyében a civil-katonai együttműködés és koordináció kiemelt jelentőségű.

38. Korunkban a katonai erő alkalmazása túlmutat a klasszikus értelemben vett fegyveres harcon. A konfliktusok megelőzése, kezelése és az azt követő rendezés – stabilizáció és újjáépítés – civil feladatai, továbbá a leszerelés, lefegyverzés és reintegráció, illetve a biztonsági szektor reformja hosszú ideig igényelhetik a katonai erők közreműködését és támogatását.

IV. A MAGYAR HONVÉDSÉG ALKALMAZÁSI KÉPESSÉGE, A HADERÕFEJLESZTÉS IRÁNYAI

39. Az ország fegyveres védelme a Magyar Honvédség erőivel, alapvetően szövetségesi keretekben valósul meg. Hazánk ellen irányuló katonai fenyegetettség esetén a békestruktúra elemei kiegészülnek. Megelőző védelmi helyzetben sor kerül a sorkötelezettség bevezetésére. A Magyar Honvédség hatékony alkalmazásához elengedhetetlen az ország erőforrásai mozgósításának és a védelem szolgálatába állításának előkészítése is. Mindez a megfelelő jogszabályok és tervek kidolgozását, valamint kormányzati, államigazgatási és egyéb szervezetek, szervek bevonását jelenti.

40. A megváltozott biztonsági körülmények közötti helytálláshoz a haderőt alkalmassá kell tenni a nemzetközi keretekben való alkalmazáshoz. A szövetségi rendszer képességeinek átalakulásával összhangban változik a Magyar Honvédség és alkalmazásának elvei. Világosan nyomon követhető a válságkezelő műveletek expedíciós követelményeinek erősödése, emellett azonban továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a kollektív védelembe ágyazott országvédelem megvalósításához szükséges eszközrendszer fenntartására és fejlesztésére is.

41. A haderő szervezetét, felszerelését, infrastruktúráját, működési elveit és fejlesztését a biztonsági környezetből, kihívásokból levezetett célok és feladatok határozzák meg. Döntő hatást gyakorol a haderő transzformációjára a várható alkalmazási környezet, a legvalószínűbb feladat, a hadviselés elveinek módosulása, valamint a szövetségi és európai uniós igények.

42. A NATO integrált védelmi tervezési gyakorlatának megfelelően a Magyar Köztársaság nem törekszik a katonai képességek teljes spektrumának kialakítására. Az arányos tehermegosztás elve alapján a NATO-n és az Európai Unión belül hozzájárulunk a szükséges katonai képességek kialakításához. Az elkövetkező időszakban a légierő folyamatban lévő korszerűsítésével párhuzamosan, fokozatosan növekvő mértékben a szárazföldi erő fejlesztésére koncentrálunk. A Szövetség és az EU képességeihez való hatékony hozzájárulás és a többnemzeti műveletek sikeres végrehajtása érdekében szakosodott- és résképességeket is létrehozunk, amelyek hozzájárulnak a két szervezetben fennálló kritikus képességhiányok csökkentéséhez, egyben megfelelnek az ország igényeinek és lehetőségeinek.

43. Mind a NATO, mind az EU rendelkezik olyan többnemzeti, magaskészenlétű, korszerű expedíciós erőkkel, amelyek képesek rövid előrejelzés után a gyors katonai reagálást követelő válsághelyzetek kezelésére. A Magyar Köztársaság kiemelten fontosnak tartja, hogy a Honvédség teherbíró képességével arányosan részt vegyen az NATO Reagáló Erő és az EU Harccsoportok tevékenységében.

44. Az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a többi NATO és EU tagállam katonai erőivel való együttműködés során egyrészt szükségszerűen korszerűsítjük a haderő struktúráját, másrészt fejlesztjük katonai képességeinket, utóbbi jelentős részét nemzeti keretek között, további képességeket a Szövetségi és Uniós keretek között, egyre inkább többnemzeti összefogással hozunk létre.

45. A NATO integrált védelmi tervezési folyamat keretében biztosítja a feladatai ellátásához szükséges képességeket. Műveletei végrehajtása érdekében az EU is közösen alkalmazandó képességeket fejleszt. Magyarország részt vesz mindkét folyamatban, és messzemenően érdekelt a két szervezet közötti együttműködésben, a szükségtelen duplikációk elkerülésében. A Magyar Honvédség ugyanazon képességeket fejleszti mind az EU, mind a NATO műveleteiben történő részvétel érdekében.

46. A Magyar Köztársaságnak, intézményeinek, kritikus infrastruktúrájának alkalmasnak kell lennie a szükség esetén beérkező erők befogadó nemzeti támogatására, a Honvédségnek pedig a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátására. A honi területen végrehajtott katonai feladatokra többnemzeti környezetben – esetenként szövetségi parancsnokság alatt – is sor kerülhet, ezért ezen feladatokra csak olyan erők alkalmazhatók, amelyek képesek a nemzetközi együttműködésre.

47. A Magyar Honvédségnek dinamikusnak, összhaderőnemi és expedíciós műveletekben való részvételre alkalmasnak kell lennie. A jövő hadviselésében eredményesen szereplő magyar haderővel szemben állított követelmények az alábbiak szerint összegezhetők:

• A stratégiai környezet változásaihoz való alkalmazkodás képessége;
• A gyorsan változó harcászati, hadműveleti helyzetre való reagálás képessége;
• A kijelölt erők magas fokú készenléte;
• Többnemzeti, összhaderőnemi környezetben való tevékenység, interoperabilitás;
• Harc hatékony megvívása, erők védelme és megóvása;
• Hálózat-központú környezetben való alkalmazás képessége;
• Hatékony felderítés, információszerzés és csere;
• Telepíthetőség, mobilitás;
• Hosszú távú fenntarthatóság, többnemzeti logisztikai támogatás
• Képesség a lakossággal és civil szervezetekkel, való együttműködésre.

48. Az ország védelmében a Magyar Honvédség teljes szervezetével vesz részt. A külföldön egy időben folyó műveletekhez erői egy részével járul hozzá. A nemzetközi biztonsági helyzetben előrejelzés nélkül, váratlanul bekövetkező eseményekre történő gyors reagálás érdekében készen kell állnunk arra, hogy műveleti hozzájárulásunkat rugalmasan értelmezzük és a nemzeti és nemzetközi, elsősorban NATO és EU szükségletekhez, valamint saját magunk teherbíró képességéhez igazítsuk.

49. Bár a Szövetség elleni nagyméretű hagyományos agresszió esélye minimális, meg kell őriznünk a magas intenzitású műveletekben való részvétel képességét, annak érdekében, hogy képesek maradjunk a nagyobb kihívást jelentő hagyományos kockázatok kezelésére is. A Magyar Honvédség képességeit és struktúráját a legvalószínűbb műveletek figyelembevételével kell fejleszteni, és a legmagasabb követelményekkel járó feladatok ellátására kell felkészíteni.

50. A Magyar Honvédség működése hatékonyságának nélkülözhetetlen feltétele a stabil, ugyanakkor rugalmasan alkalmazkodó szervezeti rendszer, amelynek jellemzői:

• Megfelelő fegyvernemi arányok;
• Operatív vezetés;
• Megoszthatóság, alegységek önálló tevékenységének képessége;
• Szervezeti elemek integrálhatósága.

51. A korszerű és felgyorsult ütemű hadviselés során az egyes műveletekben a döntési ciklusok időtartama radikálisan csökken. A hadműveleti ütem nem csak a műveletek végrehajtásában, hanem a végrehajtásra vonatkozó döntések meghozatalában is ugrásszerűen emelkedik. A műveletekben csak olyan erők lesznek sikeresek, amelyek alkalmazkodni tudnak az órákra vagy néha csak percekre szűkülő döntési ciklusok jelentette követelményekhez.

52. A magyar haderő további modernizálásának fontos követelménye, hogy mind kijelölt elemei, mind egyes parancsnokságai is képesek legyenek expedíciós jellegű feladatok végrehajtására. Nem csak arra kell képesnek lenni, hogy csapatokkal integrálódjanak más nemzeti, vagy többnemzeti kötelékbe, hanem arra is, hogy maguk integrálják más haderők kötelékeit. A külföldön tevékenykedő katonai szervezetek képességeit és támogatását úgy kell kialakítani, hogy váltás nélkül fél évig legyenek műveletben tarthatók.

53. A katonai képességek kialakítása, a feladatok végrehajtása során szerepet kell kapnia a környezettudatos gondolkodásnak és cselekvésnek, összhangban a hazai és a nemzetközi környezetvédelmi követelményrendszerrel. A Magyar Honvédség a meglévő képességeivel vesz részt az ökológiai károk megelőzésében, a bekövetkező környezeti ártalmak felszámolásában. Környezetvédelmi szempontból is új kihívást jelent a magyar haderő nemzetközi szerepvállalása. Az országhatárainkon kívüli műveleti területeken végrehajtott katonai, tevékenység a helyi természeti értékek megőrzését, az „ökológiai lábnyom" nélküli feladatvégzést követeli meg.

54. Képességalapú haderőfejlesztést kell megvalósítani, amely lehetővé teszi a biztonsági környezet változásaira való hatékony reagálást. A légierő nagyarányú korszerűsítését követően a hadfelszerelés fejlesztésének legfontosabb feladatai:

• A tábori híradó és informatikai rendszerek rendszerszemléletű fejlesztése, hosszú távon biztosítva a hálózatalapú működés kialakítását;
• A szárazföldi erő mobilitásának, védettségének és tűzpusztító képességének fejlesztése;
• Helikopterek modernizációja és újak beszerzése;
• Stratégiai szállító kapacitás biztosítása;
• A katonák egyéni felszerelésének korszerűsítése.

55. Ebben a folyamatban jelentős szerepe van a hazai védelmi szektor tudományos bázisának, kutatás-fejlesztési szerveinek. Rendszeresen elemezni kell a nemzetközi eredményeket, folyamatos kapcsolatot kell fenntartani a tudományos műhelyek és gyártók között. Nagyobb figyelmet kell fordítani a műveleti tapasztalatok fejlesztésben való hasznosítására.

56. A hatékonyabb műveleti alkalmazás és az erők megóvása érdekében fontos feladat a Magyar Honvédség részvételével megvalósuló műveletek, hazai és nemzetközi gyakorlatok tapasztalatainak összegyűjtése, értékelése és adaptálása. A Magyar Honvédség fejlesztéséhez hozzájárulnak a NATO-ban és az EU-ban nyert műveleti tapasztalatok is.

57. A képességfejlesztésben egyre növekvő szerepet kap a többnemzeti együttműködés. A NATO és az Európai Unió keretei között, a tagállamok összefogásával olyan jelentős képességek alakíthatók ki, amelyek létrehozása pusztán nemzeti forrásból nem megvalósítható, vagy nemzeti követelmények nem indokolják. A hadfelszerelések többnemzeti beszerzése a hatékonyabb érdekérvényesítést, a kutatás-fejlesztési költségek megosztását és a nagyobb megrendelésből adódó előnyök kihasználását eredményezi.

V. A HUMÁNPOLITIKA FÕ IRÁNYAI

58. A Magyar Honvédség legfontosabb és legértékesebb erőforrása az ember. A feladatára felkészített, megfelelő fizikai és pszichikai állóképességgel rendelkező katona munkája, személyes áldozatvállalása – akár életének kockáztatása – döntően befolyásolja a haderő alkalmazhatóságát. A köztisztviselők és közalkalmazottak a honvédelmi tárcánál növekvő szerepet töltenek be.

59. A honvédelem területén katonaként szolgálók és más jogviszonyban foglalkoztatottak társadalmi, erkölcsi és anyagi elismerése nemzeti ügy. Az önként vállalt katonai szolgálat presztízse kulcsfontosságú tényező a személyi állomány utánpótlása és megtartása szempontjából.

60. Olyan humán rendszert kell működtetni és fejleszteni, ami a szükséges létszámú és a haderő különleges követelményeinek megfelelő munkaerő megszerzése és megtartása érdekében kiszámítható előmenetelt, valamint versenyképes juttatásokat nyújt a szolgálatot vállalók és a foglalkoztatottak számára. Ezen belül kiemelt jelentőségű a személyi állomány szociális problémáit enyhítő, illetve a nemzetközi kötelezettségvállalásban résztvevőket és hozzátartozóikat segítő családtámogató rendszerek működtetése.

61. A Magyar Honvédség állománykategóriáinak funkciói, megoszlása, képzésének és kiképzésének, valamint foglalkoztatásának elvei igazodjanak a modern kor és hadviselés kihívásaihoz. Szükségesek mindazok az alapelvek, eljárások és szolgáltatások, amelyek biztosítják az átlátható és hatékony előmeneteli rendszer működtetését, a személyi állomány megtartását, továbbá a haderőből kiválók rekonverzióját.

62. A személyi állomány biztosításának alapja békeidőszakban az önkéntesség, megelőző védelmi helyzet esetén az önkéntességet kiegészítő, bevezetésre kerülő sorkötelezettség. A Honvédség tartalékos szükségletének biztosítását az önkéntes tartalékos rendszer teljes körű felülvizsgálatán és elemzésén alapuló országgyűlési döntésnek megfelelően kell fejleszteni.

VI. ANYAGI ÉS PÉNZÜGYI ERÕFORRÁSOK

63. A védelmi költségvetés meghatározásának fontos szempontja a Magyar Honvédség képességeinek fejlesztésével párhuzamosan az Észak-atlanti Szerződés Szervezetén belüli arányos teherviseléshez, illetve az európai biztonság és védelempolitika megvalósításához való hozzájárulás igénye. A haderőfejlesztés hosszú távú feladatait be kell illeszteni a Nemzeti Fejlesztési Tervbe.

64. A Magyar Honvédség feladatai végrehajtásához szükséges képességek elérésének elengedhetetlen feltétele a védelmi kiadások folyamatos, és a tervezést segítő előre ütemezett növelése, ennek megfelelő célkitűzés a tárca költségvetésének évenkénti valós emelése. Költséghatékonysága miatt továbbra is élni kell a NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében megvalósítható fejlesztések lehetőségével, illetve keresni kell a védelmi szektorban felhasználható Európai Uniós forrásokat. Törekedni kell a nemzetközi védelemgazdasági együttműködésből adódó előnyök feltárására és kihasználására is.

65. Az erőforrások hatékony felhasználása érdekében a tárca gazdálkodását olyan irányba kell folyamatosan fejleszteni, amely a központi és helyi gazdálkodási hatáskörök racionális összhangján alapul. Az elszámoltathatóság érdekében a gazdálkodáshoz kapcsolódó felelősségi köröknek egyértelműen meghatározottnak, a gazdálkodás folyamatának pedig teljes mértében átláthatónak kell lennie.

66. A honvédelmi tárca folyamatosan működteti és fejleszti a védelmi tervezési rendszerét, amelyben a stratégiai képességcélok és a felhasználható erőforrások kapcsolatát eltérő időtávú tervek teremtik meg. A védelmi tervezés kiinduló pontjául a Magyar Köztársaság kül- és biztonságpolitikája alapján megfogalmazott célok szolgálnak. A képességek fejlesztése a különböző időtávú tervekhez kapcsolódó programok, programköltségvetések kidolgozásával és végrehajtásával történik.

67. A feladatok ellátásához és az új képességek kialakításához gondoskodni kell olyan hadfelszerelési eszközök beszerzéséről, amelyek gazdaságosan üzemeltethetők és megfelelnek a szövetségesi és európai uniós együttműködés feltételeinek. Az elavult, illetve a gazdaságosan rendszerben nem tartható technikai eszközöket a rendelkezésre álló erőforrások függvényében fokozatosan le kell cserélni, illetve a rendszerből ki kell vonni. A hazánk közvetlen környezetét jellemző biztonsági helyzet lehetővé teszi, hogy a stratégiai tartalékok képzését és a készletekkel való gazdálkodás elveit a védelmi tárca – együttműködve az államháztartás érintett szerveivel – hozzáigazítsa a Magyar Honvédség megváltozott feladatrendszeréhez. A Magyar Honvédség a jelenleg meglévő és működőképes anyagi-technikai eszközeinek és készleteinek egy részét a szükségleteken felül működési tartalékként megőrzi, illetve új eszközök beszerzése esetén gondoskodik az elhasználódásból és alkalmazásból adódó fogyás pótlásáról.

68. A honvédelmi infrastruktúra fejlesztésének, működtetésének és fenntartásának a műveleti képességek magas szinten tartását kell szolgálnia, biztosítva a személyi állomány számára a kor színvonalának megfelelő élet-, munka- és kiképzési feltételeket. Az erőforrások hatékony felhasználása érdekében a tárca a támogató jellegű feladatok területén igénybe veszi a szakosodott piaci szervezetek szolgáltatásait, támaszkodik a stabil, magas színvonalú védelmi szolgáltatásokat biztosítani képes ipari bázisra.

69. A források felhasználásában és biztosításában fontos szerepe van azon állami tulajdonú gazdasági társaságoknak, amelyek szakmai felügyeletét a Honvédelmi Minisztérium látja el. Ezek a gazdasági szervezetek kielégítik a katonai és logisztikai igényeket, ellátják a honvédelmi kultúra és a rekreáció feladatait és aktív szerepet vállalnak a NATO és az Európai Unió tagországainak védelemgazdasági együttműködésében. Mindemellett szolgáltatásaikkal betagozódnak a piacgazdaság mechanizmusába.

A korábbi változatért kattintson ide!