Új szervezet, régi-új feladatokkal

Csak a név és a feladat változott és változik, a hely nem. A jogelőd MH Műveleti Központ ugyanitt, a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai objektumában volt elhelyezve. Az MH MK, mint a „Magyar Honvédség agya", figyelemmel kísérte a csapatok tevékenységét, részt vett a békeműveletek előkészítésében és irányításában, ellátta a honvédség felső vezetését értékelt információval, és ha a szükség úgy kívánta, koordinálta a katasztrófavédelmi és válságkezelő tevékenységét.

„Január 15-tel mindez megváltozott. Visszamenőleges hatállyal, január 1-gyel módosult a szervezet alapító okirata, így más néven és más feladatrendszerrel működünk tovább" – mondja Gulyás Zoltán ezredes, aki január 25-e óta látja el az MH Műveleti és Doktrinális Központ parancsnoki teendőit. A hat hónapos szarajevói misszióból hazatérő főtiszt ezen a napon, ünnepi állománygyűlés keretében vette át a szervezet vezetését és csapatzászlaját Sipos Sándor ezredestől, a műveleti központ törzsfőnökétől.

„A névváltozás elsősorban a feladatrendszer változásának köszönhető" – tájékoztat a parancsnok. A korábbi, fegyverzet-ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok a Honvédelmi Minisztérium Nemzetközi Együttműködési és Fegyverzet-ellenőrzési Hivatalhoz kerültek, míg a békeműveletekkel kapcsolatos teendőket az MH Összhaderőnemi Parancsnokság veszi át.

Ugyanakkor az MH MDK változatlan formában folytatja a Magyar Honvédség központi ügyeleti szolgálatának működtetését, valamint továbbra is a korábbi rendnek megfelelően vesz részt a válságkezelő, válságreagáló feladatok tervezésében, szervezésében és irányításában. A központ emellett a továbbiakban is végzi a Magyar Köztársaság katasztrófavédelmi feladatainak megoldásához, a hozzájárulási kötelezettségből adódó műveleti feladatok felsőszintű tervezését, szervezését, koordinálását, valamint a végrehajtásra kijelölt, illetve kirendelt erők irányítását.

„Új elemként jelent meg a feladatrendszerben a szorosan egymásra épülő, egymást támogató tapasztalat-feldolgozó, szabályzatfejlesztő és doktrinális tevékenység" – mondja Gulyás ezredes, akitől megtudjuk azt is, hogy a Magyar Honvédség ezen feladatainak egy szervezetbe történő integrációja új lehetőséget teremtett a szakterületek közötti szorosabb együttműködésre. Korábban soha nem volt ilyen feladatrendszerrel bíró szervezet a Magyar Honvédségen belül.

Mint megtudjuk, a közvetlenül a Honvéd Vezérkar főnök szolgálati alárendeltségében tevékenykedő MH Műveleti és Doktrinális Központ hat osztállyal, a központi ügyeleti, a válságkezelési, a tapasztalat-feldolgozó és módszertani, a szabályzatfejlesztési, a doktrinális, valamint a támogató osztályokkal működik.

A központi ügyeleti és a válságkezelési osztály tevékenysége nem változott a korábbiakhoz képest – mondja Gulyás Zoltán ezredes – a támogató osztály pedig továbbra is a központ tevékenységének minden oldalú működését biztosítja.

Az új szervezeti elemekről szólva Gulyás ezredes elárulja: a központ doktrinális osztálya koordinálja a Magyar Honvédség felső szintű, műveleti egységesítési és szabványosítási feladatait. Feladata továbbá a Magyar Honvédség doktrína-hierarchia rendszerének pontosításával, a nemzeti doktrínák kidolgozásának tervezésével és irányításával, a NATO-doktrínák adaptálásának szervezésével és koordinálásával kapcsolatos tevékenység is.

„A doktrína szó sokak számára nem bír világos jelentéssel. Én mindig úgy fogalmazok, hogy a doktrína egy alapvető gondolat egy művelet levezetéséhez, amely nem kőbe vésett, hanem az igényeknek megfelelően folyamatosan változik, tehát alakítható" – mondja a parancsnok, aki katonai pályafutása során többször is foglalkozott doktrinális tevékenységgel. 2001-től három éven keresztül Hollandiában szolgált, NATO-beosztásban doktrinális főtisztként, majd külszolgálatának befejezése után a Magyar Honvédség Szárazföldi Vezérkarnál és az MH Összhaderőnemi Parancsnokságon töltött be vezető beosztásokat.

A központ parancsnoka elmondja azt is, hogy a szabályzatfejlesztő osztály a Magyar Honvédség kiképzési dokumentumainak áttekintésével, szükséges mértékű átdolgozásával, módosításával kapcsolatos tervezői, szervezői és kidolgozói tevékenységgel foglalkozik. Emellett végzi a Magyar Honvédség szabályzataival kapcsolatos adatbázisok – az MH Kiképzési Adattár, valamint az MH Kiképzési Adatbázis – üzemeltetését, folyamatos frissítését és karbantartását. Munkájuk lesz bőven – véli Gulyás ezredes –, hiszen a kiképzéshez használatos szabályzók meglehetősen régiek, egy részük pedig már el is avult.

Az előzőekben említett két területtel szorosan együttműködve, az MH MDK szervezetében a korábbiakhoz képest megnövekedett hatáskörű elemként jelentkezik a tapasztalat-feldolgozó és módszertani osztály, amely – mint a tapasztalat-feldolgozás legfelső szintű szerve – működteti a Magyar Honvédség tapasztalat-feldolgozó rendszerét. Az osztály nem csak a szervezet feladatrendszerébe tartozó területeken, hanem a honvédség teljes egésze vonatkozásában végzi a tapasztalatok feldolgozásának, elemzésének koordinálását, és ezek alapján javaslatok kialakítását a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetői részére.

„Ugyanakkor el kell mondani – teszi hozzá a parancsnok –, hogy a 2010-es esztendő természeti- és civilizációs katasztrófái bizonyították, hogy nagyon fontos növelni az együttműködés hatékonyságát a Magyar Honvédség és a társfegyveres szervek – elsősorban a katasztrófavédelem és a rendőrség – között. Ennek érdekében szükséges az eddigieknél több közös gyakorlat végrehajtása, amelyre a megfelelő tervek már elkészültek. A nyári árvíz és az őszi vörösiszap-katasztrófa során bebizonyosodott, hogy a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi rendszere jól működik, azonban a kirendelésre kerülő erők tevékenységének koordináláshoz, illetve irányításához szükség van egy, a jelenleginél jobb technikai felszereltségű vezetési teremre."

A közeljövő legfontosabb feladatiról szólva a parancsnok elárulja, a Honvéd Vezérkarnál is tervezik egy Információ Menedzsment Rendszert (IMR) beüzemelését, amellyel a vezérkar munkájának hatékonyságát kívánják növelni. Az IMR rendszer az MH Összhaderőnemi Parancsnokságon már 2007 óta működik, tavaly az MH ÖHP összes alárendelt alakulatnál is bevezették. Az itt szerzett tapasztalatok alapján szeretnék a Honvéd Vezérkarnál is elindítani a rendszert, mihelyst a személyi és technikai feltételek lehetővé teszik.

„Van feladatunk bőven, ám a munka még csak most indult, a központ teljes működőképességét június végére kell elérni" – mondja a beszélgetés végén Gulyás Zoltán ezredes.

Fotó: Dévényi Veronika