Hozhat-e áttörést a nukleáris csúcs?

 Obama és II. Abdallah jordániai király megbeszélésükön sürgették Izraelt és a palesztinokat, hogy mielőbb indítsanak közvetlen béketárgyalásokat. Egyetértettek abban, hogy a feleknek tartózkodniuk kell a bizalmat megingató cselekedetektől. Obama újabb szankciókat szorgalmazott az amerikai álláspont szerint titokban atomfegyver kifejlesztésére törekvő Irán ellen.
Ez a legnagyobb nemzetközi értekezlet az Egyesült Államokban az ENSZ 1945-ös San Franciscó-i alakuló konferenciája óta, 47 állam részvételével zajlik.

Az esemény kedden közös nyilatkozattal zárul, amelyben a részvevők hitet és konkrét vállalásokat tesznek amellett, hogy megakadályozzák a nukleáris technológiák és anyagok illetéktelen kezekbe kerülését.
Az amerikai elnök a találkozó előtt kifejtette: az Egyesült Államokra és a világra nézve az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy egy terrorszervezet esetleg atomfegyver birtokába jut.
A hivatalosan hétfőn este munkavacsorával megnyílt tanácskozás előtt Obama programjában szerepelt találkozó a kínai, továbbá az ukrán, az örmény és a dél-koreai elnökkel. Az amerikai elnök már vasárnap találkozott az indiai és pakisztáni kormányfővel, továbbá a dél-afrikai és kazah elnökkel.

Az állam- és kormányfők csúcstalálkozójával párhuzamosan több mint 200 nemzetközi tudós részvételével szakértői konferencia kezdődött az amerikai fővárosban. Többen kifejtették: Amerikával szemben sok ország nem a nukleáris terrorizmust tartja a világot fenyegető legnagyobb veszélynek.
A szintén Washingtonba érkezett Angela Merkel német kancellár viszont kifejtette: úgy érzi, annak van a legnagyobb veszélye, hogy úgynevezett piszkos bomba kerül terrorista kezekbe, s ezt minden körülmények között meg kell akadályozni. Azt mondta, meg kell erősíteni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, s Németország kész ezt további pénzeszközökkel támogatni.

A Stratfor amerikai kutatócsoport elemzése szerint nem teljesen világos a csúcstalálkozó célja, hiszen a meghirdetett célhoz – állami vállalások a plutónium- és magasan dúsított uránkészletek, és egyéb atomfegyverkezési célú anyagok biztonságos tárolására és szállítására, a csempészet megelőzésére – nincs szükség ilyen magas szintű konferenciára. Elegendő lenne egy középszintű szakértői találkozó is.
Az intézet szerint a lényegi egyeztetésekre a kétoldalú találkozókon kerülhet sor. Fontos lesz Obama és Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök találkozója, miután a két ország között az utóbbi hónapokban több kérdés miatt feszültté vált a viszony. Obama nem találkozik Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel, akivel előző héten Prágában tárgyalt a START-III leszerelési szerződés aláírásakor. Az európai vezetők közül az amerikai elnök csak Merkel kancellárral folytat kétoldalú eszmecserét, nem találkozik sem a francia, sem az olasz vagy a spanyol vezetőkkel, és nem tárgyal Herman Van Rompuyjel, az EU új elnökével sem.

Újabb orosz-amerikai megállapodás

Moszkva és Washington kedden megállapodást ír alá Washingtonban a fegyverek céljára alkalmas plutónium újrahasznosításáról – jelentette be az Eho Moszkvi rádió adásában Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn.

Rjabkov kijelentette, hogy a globális rakétapajzs kérdésében lehetségesnek tartja az orosz-amerikai együttműködést, amennyiben az egyenlő alapon történik. Elmondta: Washington már tett bizonyos javaslatokat, amelyeknek lényege az lenne, hogy az amerikai rendszerbe bekapcsolják az orosz számítógépeket és érzékelőket. Oroszország viszont arra törekszik, hogy az együttműködés már a fenyegetések közös kiértékelésénél megkezdődjön és közös döntés szülessen arról, fel lehet-e lépni ellene nem katonai úton. Ha ez nem megy, meg lehet teremteni az államok közös rakétavédelmi rendszerét. “A lényeg a jelek szerint most sem az, hogy hogyan fogunk együttműködni, hanem az, hogy ehhez kiépítsük a megfelelő politikai alapot" – mondta.

Rjabkov kijelentette: Oroszország egyelőre nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy Bulgária az ország területén állomásoztatni szándékozna a globális amerikai rakétapajzs elemeit.

A külügyminiszter-helyettes azt mondta, a START-III. szerződés aláírásával nem következik be radikális változás a hadászati fegyverrendszerek terén. Megsemmisítenek rakétasilókat, rakétafokozatokat, “de semmi olyat nem teszünk, ami az új rendszerek gyártása terén kívánna meg radikális változásokat" – mondta.

Végül kérdésre elmondta: Oroszország nem aggódik, hogy az Egyesült államok nem semmisíti meg, hanem raktárba helyezi a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló START-III. szerződés értelmében leszerelendő nukleáris robbanótölteteket, mert ezeket általában szétszerelik, a “tölteléket" pedig újrahasznosítják békés célokra. Emellett a robbanótöltetek hordozóeszközök nélkül nem használhatók, a hordozók számát pedig szintén korlátozza az új szerződés.