Húsz éve vette fel hazánk a diplomáciai kapcsolatot Izraellel

Bevezetőjében a Magyar Külügyi Intézet igazgatója arról szólt, hogy az eseményen három panelben (Izrael és Magyarország, Izrael és Európa kapcsolata, valamint az ország közel-keleti helyzete) tekintik át az ország helyzetét. Terényi János fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az intézet (mely Izrael Állam budapesti nagykövetsége, valamint az Izraeli Külkapcsolati Tanács mellett a rendezvény társzervezője volt) azért döntött amellett, hogy konferenciát szervez, nem pedig egy ünnepség keretében emlékezik meg az évfordulóról, mert ezzel is érzékeltetni akarták a kiváló kétoldalú kapcsolatokat. Hasonlóan vélekedett Szabó Vilmos is. A Külügyminisztérium államtitkára ugyanakkor hozzátette: a tudományos, politikai és oktatási területen meglévő jó kapcsolatok ellenére sem szabad megfeledkezni arról, hogy annak idején hatszázezer magyar zsidó pusztult el a népirtásban, és gondoskodnunk kell arról, hogy e még egyszer ne fordulhasson elő hazánkban.

A magyar-izraeli kapcsolatok egyik fontos alapja, hogy mind a két ország demokratikus berendezkedésű, s nem mellékesen az Európai Unión belül Magyarországon él a harmadik legnagyobb zsidó közösség. Ezt már Fónagy János mondta. A parlament magyar-izraeli bizottságának elnöke hozzátette: hazánkban politikai konszenzus övezi az Izraellel kapcsolatos politikát. Ez az ellenzéki politikus szerint azt is jelenti, hogy a pártok egyetértenek abban, hogy Izraelnek joga van a biztonsághoz, s Magyarországnak erkölcsi kötelessége hozzájárulni az ország stabilitásának megteremtéséhez.

Az előadók közül Vámos Tibor akadémikus a közelmúlt eseményei kapcsán társadalmi amnéziáról szólt, míg Laurence Weinbaum, az Izraeli Külkapcsolatok Tanácsának ügyvezető igazgatója mindezt mintegy megerősítve azt mondta, hogy egy-két magyar emlékmű csupán a világháború áldozataiként említi a hazai zsidóságot. Az izraeli külügyminisztérium államtitkára, Rafael Barak arról beszélt, hogy az Európai Uniónak és Izraelnek közös a demokratikus értékrendje. Hasonló szellemben nyilatkozott Pataki Zsolt a Külügyminisztérium munkatársa is, aki szerint a közel-keleti térségből egy állam sem áll olyan közel az EU-hoz, mint Izrael. Ezt támasztotta alá Sharon Prado is, aki egy felmérésre hivatkozva azt állította, hogy Izrael lakosainak 69 százaléka úgy vélte, hogy a zsidó államnak be kellene lépnie az EU-ba. A társadalomkutató ugyanakkor jelentsen árnyalta ezt a képet, amikor hozzátette: ugyanezen kutatás szerint a lakosság 69 százaléka inkább érzi közel magát az Egyesült Államokhoz, míg 80 százalékuk szerint Európa az antiszemita nézetek foglya.