Irán elítéli az újabb EU-szankciókat

„Ezek a szankciók nem segítik a tárgyalások felújítását, és nem gyengítik Irán eltökéltségét arra, hogy megvédje jogát békés atomprogramja folytatására" – jelentette ki Ramin Mehmanparaszt külügyminisztériumi szóvivő, akit a hivatalos Irna hírügynökség idézett.
A szóvivő kifejtette: Irán mindig is az együttműködést és a megegyezést szorgalmazta, s az EU döntése csak bonyolultabbá fogja tenni a dolgokat. Hozzáfűzte: az iszlám köztársaság úgy véli, hogy ezek az új szankciók az iráni nemzettel szembeni újabb ellenséges lépést jelentenek az EU részéről, aminek negatív következményei lesznek.

Az intézkedések elsősorban Irán kereskedelmi, bank- és energiaszektorát érintik, és a következő néhány hétben lépnek életbe. Túlmutatnak az ENSZ-rendszabályokon, s az amerikai szankciókhoz hasonlíthatóak.

A legjelentősebbek azok a tilalmak, amelyek az iráni olaj-, illetve gáziparba való további beruházásokat akadályozzák, és ezzel korlátozzák Irán olajfinomító, illetve földgázellátási kapacitását.
Ami az olajfinomítást illeti, ez Teherán számára kulcsfontosságú terület, mert bár az ország a világ ötödik legnagyobb nyersolajexportőre, viszonylag szűk finomítási kapacitással rendelkezik. A földgáz-cseppfolyósítással kapcsolatos beruházási, illetve technológiaátadási tilalom érintheti Iránt a legérzékenyebben. Az országban nagy a kereslet az üzemanyagra, de nem lévén elegendő finomítókapacitás, az ország benzinfogyasztásának csaknem 30 százalékát importból fedezik. A szankciókhoz tartozik az iráni hajózási és légi teherszállító cégek feketelistára helyezése és kitiltása az EU területéről, továbbá az iráni Forradalmi Gárdához köthető bankbetétek befagyasztása.
A 10 ezer euró fölötti banki átutalásokat jelenteni, a 40 ezer eurón felülieket pedig engedélyeztetni kell. Az utazási korlátozásokkal és vagyonuk európai befagyasztásával sújtott magas rangú iráni funkcionáriusok listáját bővítik.

Az intézkedésekről hozott júniusi döntésében az EU megállapította: Irán nem ragadta meg a nemzetközi közösség által többször felkínált lehetőséget, nem oszlatta el a nukleáris programjával kapcsolatos aggodalmakat. Az uniós vezetők szerint ebben a helyzetben elkerülhetetlenné váltak az újabb korlátozó intézkedések.
Az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália már életbe is léptetett hasonló intézkedéseket, s a közeljövőben Kanada is követi példájukat. A szigorítástól azt reméli a nyugat, hogy vissza tudja terelni Iránt a tárgyalóasztalhoz.

Moszkva szerint elfogadhatatlanok az Irán elleni uniós szankciók

Moszkva szerint elfogadhatatlanok az Irán ellen, az ENSZ szervezetén kívül foganatosított uniós szankciók – közölte kedden Andrej Nyesztyerenko orosz külügyi szóvivő.
„Úgy ítéljük meg, hogy elfogadhatatlanok az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) keretein kívül meghozott egyoldalú vagy kollektív büntetőintézkedések" – mondta.

Nyesztyerenko kiemelte: Oroszország ellene van minden olyan kísérletnek, amellyel az Európai Unió vagy az Egyesült Államok törvénykezését megpróbálják kiterjeszteni egy harmadik országra, és szankciókkal sújtja vállalatait, valamint polgárait, annak ellenére, hogy tisztességesen végrehajtja a BT határozatait.

Úgy fogalmazott, hogy az EU és az Egyesült Államok legutóbbi, az Irán elleni nyomásgyakorlás jegyében foganatosított lépései semmibe veszik az együttműködés alapelveit.

Az Irán elleni új európai uniós szankciókat hétfőn hagyták jóvá az unió külügyminiszterei. A közép-ázsiai ország nukleáris programja miatti tilalmakról júniusban a tagországok állam- és kormányfői között született elvi megállapodás.

Az intézkedések elsősorban Irán kereskedelmi, bank- és energiaszektorát érintik, és a következő néhány hétben lépnek
életbe. Túlmutatnak az ENSZ-rendszabályokon, s az amerikai szankciókhoz hasonlíthatóak.

A legjelentősebbek azok a tilalmak, amelyek az iráni olaj-, illetve gáziparba való további beruházásokat akadályozzák, és ezzel korlátozzák Irán olajfinomító, illetve földgázellátási kapacitását.