Kadhafi a világszervezetet ostorozta szűzbeszédében

A közvetlenül Barack Obama amerikai elnök után beszélő líbiai vezető több mint öt percig várakoztatta népes hallhatóságát, mire felment a szónoki emelvényre, de pergő szavakkal azonnal ostorozni kezdte a BT-t, s főleg annak vétójoggal rendelkező állandó tagjait (az Egyesült Államokat, Kínát, Franciaországot, Nagy-Britanniát és Oroszországot). Végül másfél órán át beszélt az állam- és kormányfőknek engedélyezett 15 perc helyett; a hosszú felszólalás azonban közelébe sem ért Fidel Castro korabeli kubai vezető 1960-ban mondott négy és fél órás, máig rekordnak számító beszédének.

Kadhafi emlékeztetett arra, hogy a világszervezet több mint hat évtizeddel ezelőtti létrehozása óta 65 háború tört ki a világon, amiben annak bizonyítékát vélte felfedezni, hogy elárulták az ENSZ alapelveit. Azzal vádolta a nagyhatalmakat, hogy 1945 óta számos konfliktust a saját érdekükben robbantottak ki, a kisebb országokat pedig másodrangúként kezelik. “Nem Biztonsági Tanácsnak kellene hívni, hanem Terrortanácsnak" – háborgott a líbiai vezető.

Kadhafi szorgalmazta a vétójog eltörlését, a BT reformját, s közölte, hogy nem ért egyet a világszervezet alapokmányával sem. Javasolta, hogy az ENSZ székhelyét New Yorkból helyezzék át Pekingbe vagy Újdelhibe, mondván: az Egyesült Államok nagyon fél a terrorcselekményektől, ezért korántsem mindenkinek ad beutazó vízumot.

Beszéde közben az ENSZ-alapokmány egy kék színű példányát tartotta a kezében, amelyet azonban többször a szónoki emelvényre dobta. Olyan mozdulatot is tett, mintha széttépné, végül a válla fölött a háta mögé hajította.

A líbiai vezető, aki az Afrikai Unió soros elnöke, úgy vélte, hogy a fekete földrésznek 7700 milliárd dolláros kártérítést kellene kapnia az egykori gyarmattartó államoktól. Kadhafi nem fedte fel, hogy ezt milyen módszerrel számolta ki.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet még Kadhafi felszólalása előtt elhagyta az üléstermet.