Kilenc évvel 9/11 után

Talán minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy szeptember 11. – vagy ahogy az Amerikai Egyesült Államokban nagyon sokan nevezik 9/11 – alapjaiban változtatta meg az amerikai emberek életét és gondolkodásmódját. Az addig sebezhetetlennek és támadhatatlannak hitt ország eszménye néhány óra alatt vált semmivé. A terroristák által eltérített, üzemanyaggal teljesen feltankolt, utasszállító repülőgépekkel elkövetett terrortámadások következtében, a támadókkal együtt 3031 ember vesztette életét, s több mint hatezren megsebesültek.

Sokasodó előjelek

A New York-i események előtt néhány évvel az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet kisebb-nagyobb akciókkal tudatosan és folyamatosan tesztelte a washingtoni kormányzat türelmét, igyekeztek kitolni és feszegetni a határokat.

Spöttle szerint az első komoly előjel a kenyai és a tanzániai fővárosokban található amerikai nagykövetségek elleni merénylet volt. 1998. augusztus 7-én két, robbanószerrel megrakott gépkocsi repült a levegőbe a nairobi és Dar es
Salaam-i külképviseletek előtt. A támadásokban összesen 224 ember vesztette életét – köztük tizenkét amerikai – a sebesültek számát pedig több ezerre tették.

A nemzetközi terrorszervezet következő akciója a USS Cole amerikai hadihajó elleni támadás volt. Alig egy évvel a New York-i események előtt, 2000. október 12-én, helyi idő szerint délelőtt 11 óra 18 perckor hatalmas robbanás rázta meg a jemeni főváros, Áden kikötőjét. Egy robbanóanyaggal „roskadásig" megrakott motorcsónak az amerikai haditengerészet USS Cole nevű hadihajójába rohant és a robbanás csaknem elsüllyesztette a rombolót. A terrortámadásban 21 tengerész vesztette életét – 19-en a helyszínen haltak meg, ketten a későbbiekben haltak bele súlyos sérüléseikbe – 39-en pedig megsebesültek.

Rosszul koordináló titkosszolgálatok

A szeptember 11-i merényletek végrehajtásához hozzájárult az is, hogy az amerikai titkosszolgálatok – a CIA és az FBI – nem koordinálták jól a munkájukat – fogalmazott Georg Spöttle, hozzátéve: ma már jól tudjuk, hogy mindkét szervezetnek voltak információi arról, hogy komoly terrortámadás készül az Egyesült Államok ellen, mégpedig saját területen. Ennek ellenére az értesüléseiket nem osztották meg egymással. Mindegyik szervezet azon igyekezett, hogy a saját „cége" számára arassa le a babérokat, ám mindez oda vezetett, hogy a terroristák meg tudták valósítani 9/11-et.

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: természetesen Mohamed Attáék sem voltak amatőrök, jól sejtették, hogy figyeli őket valakik, ezért igyekeztek elterelni a figyelmet arról, hogy valójában mire készülnek. Például Németországban figyelemelterelésként nagyobb mennyiségű műtrágyát vásároltak. Emiatt az őket figyelő CIA csoport abból indult ki, hogy valószínűleg Németország területén akarnak robbantani, úgynevezett „home made" bombával, amelyet a nitrátokból és alumíniumporból, házi laborokban kevertek ki.

Emellett Attának többszöri alkalomra érvényes diákvízuma volt az Egyesült Államokba. Egyik látogatásakor elutazott Norfolkba, ahol társával együtt videofelvételeket készített a haditengerészet egyik támaszpontjáról. Ekkor a titkosszolgálatok azt gondolták, hogy egy támaszpontot szeretnének megtámadni.

Ugyancsak az elterelő hadművelethez tartozott – tette hozzá Georg Spöttle –, hogy Atta és társai rendszeresen bejártak az egyetemre, sőt kifejezetten jól tanultak. Semmi jelét nem mutatták annak, hogy veszélyesek lennének. Ez volt az oka annak, hogy a CIA már nem figyelte őket minden nap. Mindezek a kisebb-nagyobb hibák vezettek oda, hogy a terroristák sikeresen végre tudták hajtani a szeptember 11-i merényleteket.

A támadások után

2001. szeptember 11-én reggel 19 géprabló átvette az irányítást négy, Bostonból, és Washingtonból induló repülőjárat felett, amelyek repülési célja San Francisco, valamint Los Angeles volt. Reggel 8 óra 46-kor az American Airlines 11-es járata a World Trade Center északi tornyába ütközött, 9 óra 3 perckor pedig a United Airlines 175-ös járata csapódott a déli toronyba.

Géprablók egy másik csoportja az American Airlines 77-es járatán vette át az irányítást és a géppel 9 óra 37-kor Pentagon épületébe csapódtak. A negyedik eltérített gép, a United Airlines 93-as járata Pennsylvania államban, Shanksville közelében zuhant le 10 óra 3 perckor, miután a gép utasai visszafoglalták a repülőgépet. A támadás eredeti célpontja a Capitolium, vagy a Fehér Ház volt.

Mint ismert, a Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyai, az épületek szerkezeti sérülései miatt, néhány órával a támadás után összeomlottak, később pedig a WTC 7-es számú épülete is összedőlt.

Mint Georg Spöttle felelevenítette, röviddel a támadás után – egészen pontosan október 7-én – megindult az amerikaiak tálibok elleni offenzívája Afganisztánban. A titkosszolgálati adatok elemzése ugyanis egyértelműen bebizonyította, hogy az Osama bin Laden vezette al-Kaida terrorista szervezet állt az amerikai merényletek hátterében.

Bin Laden néhány évvel korábban még a CIA „kegyeltje" volt, az amerikai titkosszolgálat nem kevés pénzzel támogatta a szovjetek elleni harcát Afganisztánban. A szovjet csapatok kivonulása után azonban a CIA nem pénzelte tovább Osamát, inkább egy bábkormányt kívánt létrehozni Afganisztánban. Ugyanez volt egyébként a célja a pakisztáni titkosszolgálatnak, az ISI-nek is. A fegyver azonban fordítva sült el: bin Laden néhány éven belül az USA legádázabb ellenségévé vált.

A kaotikus helyzet kedvezett a táliboknak – mondta Georg Spöttle, hozzátéve, maga a tálib szó, diákot, egyetemistát jelent arab nyelven. Kezdetben az ISI szedett össze néhány, vallási egyetemről származó diákot, s hozta létre segítségükkel a Forradalmi Tanácsot. Az volt a céljuk, hogy egy nem túl radikális iszlám kormány jöjjön létre Afganisztánban. A tálibok és vezetőjük Omar Molla vezetésével azonban létrehozták a radikális iszlamistákból álló talibán mozgalmat, akiknek tagjai az ősi iszlámot követik, és azt mondták, hogy a modern kor vívmányai ellenségnek számítanak, így vissza kell térni a tiszta egyszerű iszlámhoz. Az embertelen rezsimet egyébként csak Szaúd-Arábia és Pakisztán ismerte el, és mivel semmilyen segítséget nem kaptak az Amerikai Egyesült Államoktól, így az USA ellen fordultak.

Az afganisztáni háború kilenc éve alatt nem sikerült látványos eredményeket elérniük a kezdetben amerikai, jelenleg pedig NATO vezette csapatoknak – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő, majd arról beszélt, hogy jelenleg kaotikus hatalmi harcok jellemzik az egész ázsiai országot, klánok uralják a kisebb-nagyobb területeket. Azzal sem sikerült semmit elérni, hogy Karzait tették meg elnöknek, mivel Afganisztánban lényegében senki nem hallgat rá. Ráadásul az ázsiai ország a mai napig a bűnözés melegágya, jellemző az ember-, és drogkereskedelem. Nem titok, hogy a világ ópiummennyiségének nyolcvan százaléka afgán eredetű. Ebből származik a pénz, amit elsősorban fegyvervásárlásra költenek. A fegyverekkel viszont a leggyakrabban a szövetséges katonákat – illetve saját nemzeti haderejüket – támadják.

Georg Spöttle véleménye szerint ki lehet jelenteni, hogy az afganisztáni háború elveszett az amerikai csapatok számára. Afganisztán nagy részét ma már ismét a tálibok uralják, a szövetséges haderők szinte mindenhol deffenzívában vannak. Az új stratégia – vagyis, hogy a speciális alakulatok levadásszák a magas rangú tálib vezetőket és hadurakat – mindeddig nem működik megfelelően.

Irak, a kakukktojás

A szeptember 11-i merényletek másik következménye volt – legalábbis az amerikai propaganda szerint – az Irak ellen 2003. márciusában megindult támadás – mondta a biztonságpolitikai szakértő. Mint hangsúlyozta: a sivatagi ország azonban kakukktojás, hiszen az elmúlt években egyértelműen bebizonyosodott, hogy Szaddam Husszein nem állt kapcsolatban az al-Kaidával, (sőt kifejezetten a terrorszervezettel való együttműködés ellen foglalt állás), és az egykori diktátor tömegpusztító fegyvereit sem találták meg az országba bevonuló amerikai és angol erők.

Éppen ezért – tette hozzá Georg Spöttle – az egész iraki hadjárat nem volt más, mint az ifjabbik George Bush személyes hadviselése és bosszúja Szaddam Husszein ellen. Igaz, ez közel ötezer amerikai katona életébe került, a sebesültek pontos számát pedig a mai napig nem hozták nyilvánosságra… A korábbi amerikai elnök mindig is személyes ellenségének tekintette az iraki diktátort, s nyíltan kimondva az volt a célja, hogy befejezze az apja által 1991-ben „felelőtlenül félbehagyott" iraki háborút.

Mint ismert, Irakból augusztus 31-el kivonult az utolsó harcoló amerikai egység is. Ma már „csak" ötvenezer amerikai katona állomásozik a sivatagi országban, kiképzési feladatokkal. Mindennek az lesz a következménye – jósolta a biztonságpolitikai szakértő –, hogy Irakban rövid időn belül kitör a polgárháború a síita és a szunnita milíciák között. Jelenleg ugyanis az országnak nincsen egy működőképes kormánya, s az egész helyzet kezd a szomáliaihoz hasonlítani.

A biztonságpolitikai szakértő véleménye szerint, a 2001-ben kezdődött, világméretű, terrorizmus elleni háborúnak egyelőre még nem látni a végét. Bár az iraki frontot „bezárták", több ország is – egyebek mellett Irán, és talán Észak-Korea – a közeljövő fegyveres konfliktusainak helyszíne lehet. Emellett pedig ott van még Afganisztán is, ahol még a legoptimistább előrejelzések merik megjósolni a harcok befejezésének dátumát. Akár évtizedekbe telhet, amíg sikerül valamilyen eredményt elérni az ázsiai országban, de ehhez rengeteg pénz szükséges még. Ráadásul az országok türelme is kezd elfogyni, egyre több állam gondolkodik azon, hogy kivonja katonáit a veszélyes afganisztáni hadszíntérről.

Fotó: Archív