„A tervezett és koordinált együttműködés a hatékonyság forrása”

A HM Védelmi Hivatal rendezvényének célja a NATO-ban és az Európai Unióban alkalmazott – a civil és katonai képességek együttes, koordinált alkalmazásán alapuló – „átfogó megközelítés" koncepció nemzeti adaptációja.

A közigazgatási államtitkár kiemelte: hazánkban jelenleg egyetlen kormányzati szerv, egyetlen ágazat vagy társadalmi szervezet sem rendelkezik a komplex válsághelyzetek megoldásához szükséges összes információval, adat- és tudásbázissal, személyi állománnyal, technikai eszközzel, logisztikai háttérrel és pénzügyi erőforrásokkal, amelyek a minden oldalra kiterjedő kezelés, az előrejelzés, a védekezés, vagy a felszámolás terén szükségesek. Ezért a legkézenfekvőbb megoldás, ha a nemzet összehangoltan alkalmazza a rendelkezésére álló civil és katonai képességeket.
Fodor Lajos hangsúlyozta, hogy a divatos kifejezés, a „comprehensive approach", vagyis az átfogó megközelítés terminológia nem új keletű, hiszen az elmúlt évtizedekben közös feladatok vonatkozásában olyan kifejezéseket használtunk – némileg eltérő tartalommal –, mint a „Megerősített Civil-Katonai Együttműködés", az „Együttes Tervezés és Cselekvés", illetve a „Műveletek Hatásalapú Megközelítése".
Az ENSZ, a NATO és az Európai Unió is felismerte, hogy a biztonság érdekében végzett válságkezelés célkitűzései, a stabilitás megteremtése érdekében eszközölt erőfeszítések nem támaszkodhatnak pusztán katonai erők és haditechnikai eszközök bevonására. A kézzelfogható, valódi biztonságot jelentő eredményesség érdekében minden lehetséges képességet és erőforrást – beleértve a politika eszközrendszerét, a diplomáciát, az információtechnológia vívmányait, a gazdasági és közigazgatási rendszer, valamint az infrastrukturális háttér megteremtésének lehetőségeit – együttesen kell alkalmazni.

A kormány a múlt héten fogadta el az új honvédelmi és katasztrófavédelmi törvény tervezetét, amelyet a közeli napokban az Országgyűlés elé terjeszt. A két jogszabály számos olyan kérdéskört foglal magába, amely több ágazat, szakma határmezsgyéjén helyezkedik el. Ilyenek például a polgári védelem, a polgári veszélyhelyzeti tervezés, vagy a kritikus infrastruktúra védelme. A törvénytervezetek kidolgozásának egyik vezérelve a profiltisztítás volt, amely fontos abban a tekintetben, hogy pontosan meg lehessen határozni az egyes tárcák, ágazatok hatásköreit. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az egyes szakterületek közé „árkokat kellene ásni", éppen ellenkezőleg, hidakat kell építenünk, amelyek a jövőre nézve biztosítják a megfelelő kapcsolattartást, a hatékony együttműködést. E cél eléréséhez kiváló eszköz az „átfogó megközelítés" elvének szakszerű alkalmazása – zárta megnyitó beszédét Fodor Lajos.

Dr. Tokovicz József mérnök dandártábornok, a HM Védelmi Hivatal főigazgatója saját tapasztalataival indította a konferenciát, amikor egy spagettis tálhoz hasonlította a kormányzati, civil és katonai szervezetek összefonódását Afganisztánban. Hangsúlyozta: egy filozófiáról van szó, ahol civil és katona a legjobb tudását, képességét biztosítva dolgozik egy cél érdekében. Hazánkban ennek szervezeti feltételeit kellene megteremteni.

A konferencia előadói különböző nézőpontokból közelítették meg az együttműködés lehetőségeit: Lázár Péter, a HM Védelempolitikai Főosztály osztályvezetője előadásában az átfogó megközelítés előtérbe kerüléséről, hátteréről tartott előadást. Gyila Péter, a brüsszeli Állandó NATO Képviselet védelempolitikai szakdiplomatája az átfogó megközelítésnek a NATO szervezetében történő alkalmazásáról, míg Tóth László ezredes, az Európai Unió mellett működő MH Katonai Képviselet vezető-helyettese az EU-ban alkalmazott módszerekről tartott előadást.

Rózsa Tibor ezredes, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Civil-katonai Kapcsolatok főnöke főleg gyakorlati tapasztalatok alapján mutatta be az katonai műveletek civil képességekkel való támogatását. Civil oldalról dr. Medveczky Mihály, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai főtanácsadója az ország védelmének nemzetgazdasági eszközökkel történő támogatásáról tartott előadást, míg dr. Radnóti Gábor, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviseletében a civil és katonai egészségügy együttműködését elemezte a válságkezelésekben. Dr. Tóth Ferenc polgári védelmi ezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság polgári védelmi főfelügyelője “Civil és katonai képességek együttes, koordinált alkalmazása a katasztrófák elleni védekezés során" címmel tartott előadást. Nahalkó József rendőr alezredes, a Terrorelhárítási Központ főosztályvezetője a katonai és rendvédelmi szervek együttműködését elemezte a terrorizmus elleni küzdelemben.

„A konferencia sikeres volt, elérte célját", mondta a rendezvényt követően a honvedelem.hu kérdésére Tokovicz tábornok. A HM VH főigazgatója kiemelte: a 2006-os rigai NATO-csúcson elindított folyamatok négy év alatt minden szempontból gyakorlati fázisba léptek, amelyben nagy szerepet játszott a szövetség iraki és afganisztáni szerepvállalása. Ezekben a missziókban nagy szükség volt és van arra, hogy a civil képességeket a katonai erő mellett vessék latba a résztvevők, hiszen a válságok csak így oldhatók meg. „Innentől fogva már a következő lépésen kell gondolkodni", hangsúlyozta Tokovicz József, aki szerint alapvető jelentőséggel bír egy nemzeti átfogó megközelítés stratégia kidolgozása, benne tervekkel, képességkatalógussal, a vonatkozó intézményi keretek pontos meghatározásával.

 

Fotók: Rácz Tünde