Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Egyelőre nyitott, mikor írja alá Karzai az amerikai-afgán megállapodást

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2013. december 5. 8:29

Afgán részről nem hangzott el konkrét időpontra vonatkozó ígéret azzal kapcsolatban, hogy mikor írja alá Hamid Karzai afgán elnök az amerikai-afgán biztonsági megállapodást – közölte december 4-én,  szerdán Brüsszelben Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár. Ezt azután közölte újságírókkal, hogy az atlanti szövetséghez tartozó országok külügyminiszterei kétnapos tanácskozásuk zárónapján az afganisztáni nemzetközi harci misszióban résztvevő nem NATO-tagországok képviselőivel együtt megbeszélést folytattak az afgán külügy- és belügyminiszterrel.

Az ülésen – mondta sajtótájékoztatóján Rasmussen – az afgán fél értésére adták, hogy az afgán törzsfők és vének tanácsa (loja dzsirga) által már elfogadott megállapodás mielőbbi aláírásának hiányában nem teremthetők meg azok a jogi keretek, amelyek alapján a 2014 végén Afganisztánból végleg távozó nemzetközi erő (ISAF) után szintén a NATO vezetésével új misszió állhatna fel Afganisztánban. Ez a misszió kiképzést és tanácsadást nyújtana, valamint jelentős pénzbeli támogatással is együtt járna.

A Karzai által mindeddig félretolt megállapodás egyebek között rögzíti azt, hogy az országban maradó amerikai katonák nem kerülnek a helyi iszlám jog hatálya alá.

1595963783
Anders Fogh Rasmussen sajtótájékoztatója

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár jövő júniusig jelentést készít a tagországok külügyminiszterei számára arról, hogy mennyire készült fel az atlanti szövetséghez való csatlakozásra a négy pályázó ország, Montenegró, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Grúzia – közölte az MTI-vel Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki a külügyminiszterek tanácskozásán Magyarországot képviselte.

Magyar álláspont szerint Montenegró és Macedónia alkalmassá tehető arra, hogy a 2014. szeptemberi nagy-britanniai NATO-csúcson tagsági meghívást kapjon, a másik két pályázó esetében pedig az képzelhető el, hogy bevonják őket a tagsági akcióterv (Membership Action Plan, MAP) keretében zajló tevékenységbe – mondta az államtitkár.

A magyar külügyi államtitkár beszámolt arról, hogy a külügyminiszterek véleményt cseréltek a jövő szeptemberi NATO-csúcs napirendjére kínálkozó kérdésekről. A csúcs egyik nagy témája az atlanti szövetség képességfejlesztése lesz. Ezzel kapcsolatban Németh Zsolt elmondta: Magyarország vállalja, hogy 2015-ig reálértéken stabilan tartja honvédelmi költségvetését, azután pedig olyan növelést valósít meg, amelynek eredményeként 2022-re megduplázódnak a magyar védelmi kiadások.

Ami Afganisztánt illeti, Magyarország azt tervezi, hogy mintegy száz fővel részt vesz majd abban az új nemzetközi misszióban, amely a 2014 végén kivonuló ISAF helyére lépve kiképzési, tanácsadói, mentori feladatokat lát majd el a közép-ázsiai országban – tájékoztatta az MTI-t Németh Zsolt.
Az ISAF Afganisztánból való kivonása után felértékelődik a NATO második legfontosabb missziójának, a koszovói KFOR-nak a jelentősége.

1595963783
Egyelőre nyitott, mikor írja alá Karzai az amerikai-afgán megállapodást

Németh Zsolt közölte: Magyarország – mivel Franciaország és Marokkó jövőre kivonja a KFOR-ban szolgáló erőit – kész arra, hogy csaknem megkétszerezze KFOR-kontingensének létszámát.

A NATO-országok külügyminiszterei kedd este nyilatkozatot fogadtak el az ukrajnai helyzetről. Elítélték a hatóságok által a békés tüntetők ellen alkalmazott mértéktelen erőszakot. Felszólították Ukrajnát, hogy tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek, biztosítsa a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot. Az atlanti szövetség szerint a kormányoldalnak és az ellenzéknek párbeszédet kell kezdenie egymással, és ezzel párhuzamosan reformokra is szükség van Ukrajnában. A miniszterek leszögezték, hogy Ukrajnát továbbra is a NATO fontos partnerének tekintik, és e partnerséget a demokratikus értékek alapján kívánják folytatni.

Szergej Lavrov, az orosz diplomácia irányítója – akivel szerdán folytattak eszmecserét a NATO-külügyminiszterek – az atlanti szövetség Ukrajnáról szóló nyilatkozata miatt azt a szemrehányást tette a NATO-nak, hogy torz képet közvetít Ukrajnáról, és felszólította az atlanti szövetséget, hogy ne avatkozzon be az ukrán belügyekbe. Szerinte az államnak jogában áll fellépnie az agresszív tüntetőkkel szemben, és a tiltakozó megmozdulások által sújtott országban helyre kell állítani az alkotmányos rendet. Lavrov a rakétavédelemmel kapcsolatban azt mondta: ha az Iránnal a minap megkötött, fél évre szóló ideiglenes megállapodás után végleges egyezségre jut a nemzetközi közösség az iráni atomprogramot illetően, akkor Moszkva szerint okafogyottá válik az európai rakétavédelmi rendszer kiépítésének terve.

Egyetértésének adott hangot ugyanakkor a NATO és Oroszország abban, hogy támogatni kell a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítését célzó műveletet, amely az ENSZ és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet együttműködésében folyik.

1595963783
A külügyminiszterek tanácskozása


Fotó: nato.int