Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Folytatódnak az összetűzések Kelet-Ukrajnában

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2014. április 29. 11:13

Újabb szankciókat vetett ki Brüsszel és Washington Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen környezetében tevékenykedő személyekre és vállalatokra az ukrajnai válság kapcsán. Eközben április 28-án, hétfőn fegyveresek foglalták el a rendőrkapitányságot Kosztyantinyivkában, merénylet történt Harkiv polgármestere ellen, és donyecki vezetők országos népszavazást kezdeményeztek az ukrán államfőnél.

Az uniós tagállamok képviselői arról állapodtak meg hétfői brüsszeli zárt ülésükön, hogy Ukrajna szuverenitásának megsértése vagy veszélyeztetése miatt további 15 orosz tisztviselőt sújtanak vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal.

Washington ugyancsak kényszerintézkedéseket vezetett be hét orosz tisztségviselővel és 17 orosz vállalattal szemben, többek között Igor Szecsin, a Rosznyeft olajipari vállalat elnöke, Alekszej Puskov, az orosz duma külügyi bizottságának elnöke, Dmitrij Kozak miniszterelnök-helyettes, valamint Szergej Csemezov, a Rosztyeh (Rostech) orosz állami vállalat elnöke ellen. A listán szereplő 17 vállalat többségét három, Putyinnal szoros kapcsolatot ápoló üzletember irányítja: Gennagyij Timcsenko, valamint két fivér, Borisz és Arkagyij Rotenberg, akikre korábban már vetett ki szankciókat a Fehér Ház.

Putyin hétfőn az oroszországi Petrozavodszkban rendezett tanácskozáson kijelentette, hogy Oroszország másfél-két év alatt ki tudja váltani az eddig Ukrajnából importált hadiipari termékeket, amennyiben Kijev beszüntetné az együttműködést. Az orosz államfő az úgynevezett törvényhozók tanácsa előtt azt mondta ugyanakkor, hogy a védelmi ipari együttműködés megszüntetése végzetes lesz Ukrajna számára.

A moszkvai külügyminisztérium egy hétfői nyilatkozatban azt közölte, hogy Kijev 11 ezer katonát, 160 harckocsit, 230 páncélozott járművet és 150 tüzérségi eszközt küldött délkeletre az oroszpárti szakadárok ellen, és ez a fejlemény aggodalomra ad okot.

Szerhij Taruta, Donyeck megye kormányzója és Olekszandr Lukjancsenko, Donyeck város polgármestere hétfőn országos népszavazás megtartását javasolta a régiók hatásköreinek kiszélesítéséről az ügyvivő ukrán államfőnek. A tisztségviselők azt indítványozták, hogy a május 25-re kiírt elnökválasztással egy időben rendezzék meg a referendumot.

Ukrán médiajelentések szerint hétfőn fegyveres szakadárok foglalták el a helyi rendőrség és a városi tanács épületét egy újabb Donyeck megyei városban, Kosztyantinyivkában. Hétfőn reggel mintegy 15, automata gépkarabélyokkal felfegyverzett szeparatista tartózkodott a rendőrség épületén belül.

A Szevodnya című ukrán lap hírportálja hétfőn arról számolt be, hogy Donyeck megyéhez hasonlóan a kelet-ukrajnai Luhanszkban is kikiáltották vasárnap a „népi köztársaságot" azok a szakadárok, akik megszállva tartják az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) helyi részlegének épületét.

Harkiv városi tanácsának sajtószolgálata közölte, hogy meglőtték hétfő délben Hennagyij Kernesz harkivi polgármestert. A bűncselekmény körülményeiről a politikus környezete annyit árult el, hogy Kernesz biciklizett, amikor hátulról lelőtték. A harkivi városvezető korábban oroszbarát álláspontjáról volt ismert, de az utóbbi időben politikai oldalt váltott, és inkább az új kijevi kormányhoz hű nyilatkozatokat tett.

A szlovjanszki önkéntesek egész Ukrajnát fel akarják szabadítani a „kijevi junta" hatalma alól – mondta hétfőn a donyecki szeparatisták „önvédelmi" csapatainak parancsnoka a Komszomolszkaja Pravda című orosz lapnak.

A kelet-ukrajnai Luhanszk és Harkiv megyék is követhetik a donyeckiek példáját – erről Volodimir Makovics, az önkényesen kikiáltott „donyecki köztársaság" egyik vezetője beszélt a Rosszijszkaja Gazeta című napilapban hétfőn megjelent interjúban.

Az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadár fegyveresek által foglyul ejtett EBESZ-katonai megfigyelők szabadon engedését követelte hétfőn Didier Burkhalter, Svájcnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnökének a külügyminisztere.

Traian Basescu román államfő felhívást intézett hétfőn Putyinhoz, amelyben sürgette, hogy az orosz elnök is vesse latba befolyását az EBESZ kelet-ukrajnai missziójának zavartalan működése érdekében.

Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, akit az Európai Néppárt az Európai Bizottság elnökének jelölt, hétfőn kijelentette, hogy a Lengyelország által javaslat energiaunió megvalósítása nem könnyű és sok időbe telik, de helyes válasz a legutóbbi ukrajnai eseményekre és Oroszország viselkedésére. Lengyelország energiaunió létrehozását javasolja az EU-nak az orosz energiafüggőség csökkentésére, és diplomáciai offenzívát indít e cél megvalósítására.

Victor Ponta román miniszterelnök hétfőn az ukrán válságra hivatkozva bejelentette, hogy Románia mintegy 700 millió lejjel (50 milliárd forint) növeli idén védelmi kiadásait, miután megszerezte nemzetközi hitelezőinek jóváhagyását a költségvetési hiány emeléséhez. Ponta hozzátette, hogy Románia támogatja a lengyel miniszterelnök európai energiaunió létrehozásáról szóló javaslatát.

Az észak-lengyelországi Malbork repülőterére megérkezett hétfőn az a négy francia Rafale többfeladatú vadászgép, amely a NATO keretében részt vesz a lengyel és baltikumi légtér biztosításában. A négy vadászgépen kívül Malborkba telepítenek mintegy 60 francia katonát is, azzal a feladattal, hogy kiegészítsék és erősítsék a NATO balti légtérellenőrző misszióját.