Közvetlen amerikai-iráni tárgyalások

John Kerry amerikai és Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter csütörtökön New Yorkban, az ENSZ székházában találkozott egymással, miután az iráni diplomácia vezetője előbb a P5+1 csoport (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) képviselőivel folytatott megbeszélést, amelyet a részvevők egyöntetűen pozitív szelleműnek minősítettek. A felek képviselői legközelebb október 15-én és 16-án, Genfben találkoznak majd.

Ilyen magas szintű, érdemi hivatalos kapcsolatfelvétel nem történt az Egyesült Államok és Irán között az 1979-es iszlám forradalom és a teheráni amerikai követség elfoglalása óta. (A két ország vezető diplomatái között utoljára 2007-ben volt egy rövid találkozó.) Megfigyelők arra számítottak, hogy az ENSZ-közgyűlés 68. ülésszakának nyitánya alkalom lehet a két elnök, Barack Obama és Haszan Róháni közötti csúcstalálkozóra is, ám ez végül meghiúsult.

Kerry a történelmi külügyminiszteri találkozót követően elégedettségének adott hangot az iráni nukleáris programról folytatott tárgyaláson Teherán részéről tapasztalt új, pozitív hangvétellel és a Zarif által a tárgyalóasztalnál megjelenített „lehetőségekkel" kapcsolatban. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy egy ilyen találkozó önmagában nem oszlatta szét az iráni nukleáris program céljával kapcsolatos aggályokat, és hangsúlyozta, hogy ezt a közel-keleti államnak csak konkrét lépésekkel sikerül majd elérnie.

Zarif „nagyon pozitívnak" és „nagyon tartalmasnak" nevezte a nagyhatalmakkal folytatott tárgyalásokat.

Az „első lépések" megtételekor a résztvevők az iráni külügyminiszter szavai szerint azt tűzték ki célul, hogy egy éven belül sikerüljön megállapodást kötni az iszlám köztársaság nukleáris programjáról.

Zarif a találkozó után azonnal sürgette a hazája gazdaságára nehezedő nemzetközi szankciók enyhítését.

John Kerry a CBS televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy az Egyesült Államok addig nem függeszti fel az általa bevezetett gazdasági büntetőintézkedéseket, amíg Irán ellenőrizhető, felelős és átlátható módon be nem bizonyítja, hogy valóban nem kíván nukleáris fegyvert kifejleszteni. Az amerikai külügyminiszter ilyen irányba teendő konkrét lépésként nevezte meg a fordói urándúsító létesítménynek az ENSZ-ellenőrök előtt történő, haladéktalan megnyitását.

Haszan Róháni iráni elnök csütörtökön azt ígérte, hogy kormánya „jóhiszemű" tárgyalásokat fog folytatni atomprogramjáról. „Készen állunk arra, hogy egy olyan komoly folyamatba bocsátkozzunk, amely szem előtt tartja egy kölcsönösen elfogadható tárgyalásos megállapodás elérését és azt jóhiszeműen teszi" – mondta.

A P5+1 csoport és Irán tárgyalásán Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője elnökölt, aki „lényeginek" nevezte az egyeztetést, amely véleménye szerint megnyitotta az utat a Teherán atomprogramjáról szóló tárgyalások jövő hónapban tartandó újabb fordulója előtt. Ashton „ambiciózusnak" nevezte az elfogadott ütemtervet.

William Hague brit külügyminiszter megfogalmazása szerint Zarif részéről „a hangnem és a szellem nagyfokú javulását" tapasztalta kollégáival együtt.

Amerikai közlés szerint az októberi, genfi tárgyalásokon Ashton és Zarif személyesen, a nagyhatalmak pedig külügyi politikai igazgatói szinten vesznek majd részt.