Obama: Washington elkötelezett Japán biztonsága iránt

„Meg akarom erősíteni, hogy szerződéses elkötelezettségünk Japán biztonsága iránt abszolút" – mondta a közös sajtóértekezleten.
Az elnök rámutatott, hogy Washington osztozik Tokiónak Peking területi vitákban tanúsított önfejű magatartása miatt érzett aggodalmában és hogy a két partner kiáll a hajózás szabadsága, a nemzetközi jog tiszteletben tartása és a vitás kérdések békés rendezése mellett.

Obama hangsúlyozta, hogy Kínának nem kellene provokációnak tekintenie egy erős amerikai-japán szövetséget és kifejezte készségét az amerikai-kínai katonai együttműködés fejlesztésére is. Kijelentette, kész együttműködni a térség minden országával az alapvető nemzetközi normák tiszteletben tartása érdekében.
Az elnök szerint egyetértés volt közte és a japán kormányfő között abban, hogy annak ellenére is gyorsan és sikerrel kell lezárni a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) létrehozásáról 12 ország által folyatott tárgyalásokat, hogy a kétoldalú kereskedelmi egyezményt még nem sikerült tető alá hozni. A két kormány közös közleménye szerint ugyanakkor ez utóbbi kérdésben is sikerült „jelentős haladást" elérni.

Obama cáfolta azokat a jelentéseket, melyek szerint az Egyesült Államok ellenzi a kínai vezetésű Ázsiai Infrastrukturális Fejlesztési Bank (AIIB) létrehozását, ugyanakkor hangsúlyozta az átláthatóság és az intézmény jó kormányzásnak fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a bank eszközeit a korrekt módon használják fel.

Abe kijelentette, hogy Japán még nem döntött AIIB-hoz való csatlakozás ügyében és hogy erről további tárgyalásokra van szükség Kínával.
Obama és Abe az Ovális irodában véglegesítette a két ország védelmi együttműködésének új irányelveit, amelyek nagyobb önállóságot adnak Japánnak a Távol-Keleten, egyebek között a rakétavédelem, az aknakeresés, és a hajók átvizsgálása terén, valamint lehetővé teszik Japán számára, hogy a régión kívülre vezényelje fegyveres erőit, és ott logisztikai támogatást nyújtson az amerikai haderő műveleteihez.

A sajtótájékoztatón Abe kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy bocsánatot kíván-e kérni a második világháborúban japán katonai bordélyokba kényszerített több tízezernyi koreai és kínai nő szexuális rabszolgasága miatt. A kormányfő ehelyett arról beszélt, hogy „mélyen fájlalja" a japán katonák „kényelmét" kiszolgálni kénytelen lányok és asszonyok szenvedéseit.