Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Lehallgatásból önálló fegyvernem

Szöveg: Szűcs László |  2008. december 15. 14:56

Az elektronikai hadviselés a tudományban, technikában és technológiában végbement forradalmi fejlődés eredménye, amelynek során a hadtudomány az elektronika vívmányait a szolgálatába állította. Ma az elektronikai hadviselés már nélkülözhetetlen eleme a modern hadviselésnek, hiszen észrevétlenül szövi át a harc minden fázisát.

A szakma magyarországi gyökerei egészen az első világháborúig nyúlnak vissza. Az Osztrák-Magyar Monarchia rádiófelderítését 1914-ben, az orosz fronton, a vezérkarban dolgozó Pokorny Hermann százados szervezte meg. Az elemző értékelő beosztásban dolgozó tiszt, „Emlékeim – a láthatatlan hírszerző" című önéletrajzi könyve szerint 1914. szeptember 6-án a Przemysl-ben található hadsereg-főparancsnoksághoz tartozó rádióállomáson rögzített egy orosz rádiótáviratot. A százados ekkor kért és kapott engedélyt arra, hogy ezután csak és kizárólag az oroszok lehallgatásával foglalkozzon.

1595882437
 

A megállított gőzhenger

1595882437
Kiderült, hogy az iroda eddig, csak a nyílt szövegű táviratokat figyelte, ezért a százados utasította a személyzetet a rejtjelezett táviratok rögzítésére is. 1914. szeptember 6-a és 1916. március 1-je között szinte az összes, szám szerint tizenkilenc orosz rejtjelkulcsot sikerült megfejteniük. Az így kapott óriási mennyiségű híranyagnak döntő hatása volt az osztrák-magyar hadvezetés három kimagasló jelentőségű hadműveletének tervezésében, hiszen ezen információk felhasználásával sikerült 1914 november-decemberében megállítani az „orosz gőzhengert". Később, 1915 májusában ugyancsak ezek az adatok segítettek a gorlicei áttörésnél, majd 1915. augusztus 25-én Breszt-Litovszk várának elfoglalásánál.

Dr. Ványa László okleveles mérnök alezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszékének megbízott vezetője úgy véli, hogy a később vezérezredesként nyugállományba vonult Pokorny Hermann személyes ambíciói mellett még nagyon sok elméleti és technikai feltételnek kellett megvalósulni ahhoz, hogy az első világháború lehallgatási, kódfeltörési eljárásaiból hazánkban mintegy hatvan évvel később önálló fegyvernem váljon. A világ eközben megvívta a 2. világháborút, a koreai és a vietnami háborút, az arab-izraeli háborúk sorát, amelyek történetében az elektronikai hadviselés kulcsszereplővé vált.

A fegyvernem története

A tanszékvezető a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: az elektronikai hadviselési szolgálat több mint három évtizede van jelen a magyar haderő struktúrájában. Akkori nevén az Magyar Néphadsereg Vezérkar Rádióelektronikai Főnökség 1974. december 16-án vált önállóvá. Erre a dátumra emlékezünk akkor, amikor december 16-án a fegyvernem napját ünnepeljük.

A főnökséggel együtt alakult meg a Rádióelektronikai Ellenőrző Központ Budapesten a Kőérberki úton, majd a 69. Önálló Rádiózavaró Zászlóalj és a 81. Önálló Légvédelmi Zavaró Zászlóalj Békéscsabán. Az 1980-as években a szolgálat egy rádiótechnikai zavaró zászlóaljjal, és egy helikopteres zavaró századdal bővült, Pécs, Győr és Eger helyőrségekben pedig egy-egy hadosztály elektronikai harc századot állítottak fel. A haderő átalakítása során 1992-ben a szombathelyi rádiófelderítő zászlóaljjal együtt ezeket az erőket integrálták a Kiskunfélegyházán létrehozott 5. Kiskun Elektronikai Harc Ezredbe.

1595882438
 

Természetesen a Magyar Honvédség további haderő csökkentési lépései sem kerülhették el az elektronikai harc ezredet: 2001-ben századdá szervezték le, és Eger helyőrségbe költözött, majd az egri felderítő zászlóalj debreceni dandárba történő integrálása során az új felderítő zászlóalj elektronikai hadviselés százada lett.

1595882438
Ennek ellenére az elektronikai hadviselés önálló fegyvernemnek számít, hiszen saját fegyvernemi jelzése van, s feladatait – azok bonyolultságánál fogva – csak jól képzett szakember gárda képes végrehajtani – mondta dr. Ványa László, majd arról beszélt, hogy a fegyvernemet nem lehet „leírni", hiszen a mai modern hadviselés egyre inkább szükséges része az elektronikai hadviselési képesség. Csak egy példa erre. Ma a hadszíntéren szolgáló katonák számára az egyik legnagyobb veszélyt a rádió-távirányítású robbanóeszközök jelentik. Az ezek ellen vívott harc elengedhetetlen része a járőrök, menetoszlopok zavaró jelekkel való oltalmazása, a bombák hatástalanítása folyamán a távvezérlés lehetetlenné tétele. Ez a tevékenység a tűzszerészek, a konvojok és nem utolsó sorban a polgári lakosság biztonságának növelését is szolgálja.

Régi eszközök új képességek

A mai Magyar Honvédség egyetlen csapatszintű – igaz nem önálló, hanem kötelékben szolgáló – elektronikai hadviselési alegysége a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár 5/24-es Bornemissza Gergely Felderítő zászlóaljának elektronikai hadviselés százada. Az alegység legfontosabb feladata a rádióelektronikai-, és a rádiótechnikai felderítés, az elektronikai zavarás, illetve a felderített rádiójelek elemzése és értékelése – tudtuk meg Kreácsik Ákos főhadnagy, századparancsnoktól. (A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a Magyar Honvédségben rendszeresített Gripen típusú vadászrepülők is rendelkeznek elektronikai hadviselési képességgel, ez azonban elsősorban a gépek önvédelmét és nem a csapatok elektronikai hadviselési támogatását szolgálja.)

Az sem véletlen, hogy a század a felderítő zászlóalj kötelékében tevékenykedik, hiszen feladatrendszerük miatt sorosan együtt kell működniük a felderítőkkel. Ahogy a fiatal századparancsnok fogalmazott: „a mi szakmánk is egy felderítési forma, kölcsönösen egészítjük ki egymást."

1595882438
 

Kreácsik Ákos főhadnagy szerint a század, jó értelemben vett, megszállott katonákból áll, hiszen ezt a nem túl látványos tevékenységet csak azok tudják megfelelő „lendülettel" elvégezni, akik látják a szakma rejtett szépségeit is.
A század egyébként az idén már többször bizonyította felkészültségét. Részt vettek egyebek mellett a Bevetési Irány 2008 gyakorlaton, ahol a gyakorlat általános biztosítását végezték. Emellett három katonájuk Afganisztánban végezte el egy új típusú rádióelektronikai felderítő eszköz hadszíntéri próbáját.

Apropó technikai eszközök. Bár az elektronikai hadviselés század a mai napig magyar gyártmányú eszközökkel van felszerelve, ezek a berendezések, Kreácsik főhadnagy szerint, kisebb-nagyobb hiányosságokkal ugyan, de képesek megfelelni a mai kor kihívásainak is. Nem véletlen, hogy az eszközök nagy része még ma is a „titkos" kategóriába tartozik, azaz „földi halandó" meg sem tekintheti. Természetesen szükség van a technikai eszközök modernizációjára, amely az elkövetkező évek tervei között szerepel is.

Fotó: Archív