Lemondott az egyiptomi kormány, kinevezték az új miniszterelnököt

A kormány lemondását az elnök már a hajnali televíziós beszédében kilátásba helyezte, de ez, és az általánosságban több demokráciára és nagyobb szabadságra, politikai, gazdasági és szociális reformokra vonatkozó ígéretei kevésnek bizonyultak a mindeddig példátlan tiltakozó megmozdulások leszerelésére.
Kairóban délelőtt és délután is több tízezren tüntettek Mubarak ellen, és több esetben sor került összecsapásokra a rendőrséggel. A hadsereg a jelentések szerint még nem lépett fel nagy erővel a tömeg ellen. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió így is 95-re teszi a halálos áldozatok összesített számát.

A tüntetők szombaton kísérletet tettek a belügyminisztérium elfoglalására, de a lőfegyverüket használó rendőrök visszaverték őket. Tüntetések és halálos áldozatokat követelő összecsapások voltak Alexandriában és Rafahban is.
A hatóságok szombaton három nagyvárosban – Kairóban, Alexandriában és Szuezben – meghosszabbították a kijárási tilalmat, amely így két órával korábban, délután négykor kezdődött, de a kairói tüntetők nem vettek róla tudomást.

Mubarak elnöknek „távoznia kell" – jelentette ki Mohammed el-Baradei ellenzéki vezető, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatója a France 24 műholdas televíziónak nyilatkozva. „Az elnök nem értette meg az egyiptomi nép üzenetét. Beszéde teljes mértékben kiábrándító volt. A tiltakozások teljes intenzitással folytatódni fognak a rezsim bukásáig" – jósolta.

Egy vezető muzulmán pap nyugalomra intett a kairói állami tv adásában, mondván, hogy az iszlám tiltja a vérontást. Felszólítása hatástalannak bizonyult. Nyíltan színre lépett a legnagyobb ellenzéki erő, a betiltott iszlamista Muzulmán Testvériség is, amely békés hatalomátadásra szólított fel.

A CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozó elemzők szerint a hadseregnek döntő szerepe lehet. A hadsereg eddig lojális volt Mubarakhoz, de egyáltalán nem biztos, hogy a tüntetések folytatódása esetén is az államfő mellett és a nép ellen lép fel. Mindennek kapcsán az elemzők utaltak azokra az értesülésekre is, hogy a hadsereg egyáltalán nem egységes, több frakcióra bomlik, és ezek közül néhány kritikus az elnökkel szemben.

A politikai feszültséget és a zűrzavaros helyzetet bűnözők a saját céljaikra igyekeznek kihasználni. Egy szemtanú elbeszélése szerint a hadsereg harckocsizói a levegőbe leadott lövésekkel akadályozták meg, hogy egy kairói külvárosban a tömegből több százan berontsanak egy, a központi bankhoz tartozó épületbe, ahol pénzt nyomtatnak.

Egyiptom vezető muzeológusa szerint fosztogatók törtek be az óegyiptomi kincsek nagyszabású gyűjteményét őrző Egyiptomi Múzeumba péntek éjszaka, és megsemmisítettek két fáraókori múmiát, és a jegypénztárat sikerült kifosztaniuk, a több tízezres műkincsgyűjteményben nem esett kár. A gízai piramisokhoz vezető utat az egyiptomi katonaság tankokkal és páncélozott személyszállító harcjárművekkel lezárta.

Ahmed Safík kapott megbízatást, hogy alakítsa meg az új egyiptomi kormányt – jelentette szombaton késő délután az állami televízió. Személyében a légierő volt parancsnoka, a leköszönő kormányban a polgári repülés minisztere vette át Hoszni Mubaraktól a miniszterelnöki mandátumot. Mubarak maga is a légierő parancsnoka volt korábban. Safík kinevezése előtt nem sokkal hangzott el egy másik volt katonai vezető, Omar Szulejmán hírszerzési főnök alelnöki megbízatása és hivatali esküje. Safík 2002 óta töltötte be a polgári repülési miniszter tisztjét. A volt katonai pilóta 1996 és 2002 között állt a légierő élén, amely posztot Mubarak is betöltötte, mielőtt Anvar Szadat néhai elnök alelnöke lett volna.