Ma sem engedünk a negyvennyolcból

„Minden itt, Pákozdon kezdődött százhetvenöt éve, egy, tudomásom szerint ugyanilyen gyönyörű őszi napon. A magyar szabadság védelmében itt szállt szembe az abszolutizmus fegyveres erejét jelentő horvát bán vezette katonai csapatokkal a magyar honvédség” – emlékeztetett a délelőtti verőfényben elmondott beszédében Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a pákozdi Katonai Emlékpark mementóként álló obeliszkje előtt állva, ahol a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pákozdi csatájának 175. évfordulójára emlékezett, mintegy kétszáz megemlékező előtt.

A tárcavezető ünnepi beszédében hangsúlyozta: Pákozd dombjai az ellenállás térképévé lettek, gróf Josip Jelačić (Jellasics) horvát bán, az 1848–49-es magyar szabadságharc leverésében tevékeny szerepet játszó császári hadvezér serege legalább kétszeres túlerőben volt, de a Móga János altábornagy vezette magyar védők mégis meg tudták állítani és vissza tudták verni a frontális támadást, de még a bekerítő hadmozdulatot is. „Ez egy igazán józan, bölcs, a lehetőségeket okosan felmérő, a saját erőkkel és gyengeségekkel jól számoló, de ugyanakkor bátran és merészen vívott győzelem volt” – fogalmazott a 19. századi szabadságharc jelentős ütközetéről, amelyet 1848. szeptember 29-én, a Székesfehérvár központtal zajló hadműveletek részeként a Velencei-tótól északra, Pákozd–Sukoró–Pátka háromszögben vívtak a magyar honvédségi és az összevont – osztrákokból, horvátokból és délvidékiekből álló – császári csapatok. „Ebben a győzelemben megszületett a magyar honvédség: az az erő, amely a magyar szabadságot védelmezte akkor és teszi azóta is” – mutatott rá a miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszédében úgy fogalmazott, a lényeges magyar diadallal zárult pákozdi győzelem felszabadította az ország akkori területének legnagyobb részét. Nagyjából egy évvel később, a világ akkori két legerősebb hadserege, az osztrák és az orosz végül csak összefogva tudott harctéri győzelmet elérni a magyar honvédek ellen, tette hozzá. A tárcavezető hangsúlyozta: „ma is kiállunk nemzeti érdekeink védelméért, a tárgyalóasztalnál is megtartjuk a pozícióinkat, így a szabadságunkból, életmódunkból, kultúránkból, a nemzeti összetartozásunkat érintő kérdésekből sem engedünk.”

„Körülöttünk a világ újra mozgásba, egyfajta tektonikus mozgásba jött: olyan erők mozdultak meg, amelyekre évtizedek óta nem volt példa Európa és a világ történetében. A szomszédunkból torokszorító képsorok jelennek meg tönkretett utakról, kórházakról, iskolákról, friss hadisírokról, özvegyek és árvák tízezreiről. Ebben a konfliktusban nem látszik a katonai megoldás, ezért fegyverszünetre van szükség: béketárgyalásokat kell kezdeni, és deeszkalációra van szükség. Nekünk, magyaroknak szintén az a nemzeti érdekünk, hogy béke legyen” – jelentette ki a másfél éve tartó orosz–ukrán háború kapcsán.

Az ünnepség keretében Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Novák Katalin köztársasági elnök és – a Honvéd Vezérkar nevében – Kajári Ferenc vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese is megkoszorúzta a hősök emlékobeliszkjét, ahova előzetesen már egy tucatnyi intézmény, szervezet, egyesület és politikai szereplő helyezte el az emlékezés koszorúit.

A nagyszabású katonai-állami megemlékezésen a MH Székesfehérvár Helyőrségzenekar kíséretében a Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola 1985-ben alakult, számtalan kórusversenyen- és fesztiválon kitüntetett gyermekkara lépett fel. A pákozdi csata 175. évfordulója alkalmából tartott kommemoráció a magyar huszárok bemutatójával, majd a szabadságharc egyik tábori ágyújának eldörrenésével zárult.

Az ünnepségen mások mellett részt vett Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese és dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere is.

A koszorúzás után a XIV. Honvédfesztiválon, a csata eredeti helyszínén 300 diák játszotta el a pákozdi csatát és az ahhoz vezető eseményeket. A bemutatót megtekintette Novák Katalin köztársasági elnök is, aki a domboldalon ülő, háromezer fős diákközönség között foglalt helyet.