Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Magyarország az erősödő európai és regionális védelmi együttműködés középpontjában

Szöveg: Honvédelmi Minisztérium | Fotó: a minisztérium felvételei |  2022. március 21. 22:55

A V4 magyar elnökség programjának keretében egyeztetett a Visegrádi Négyek szövetsége Németországgal az aktuális védelempolitikai és katonai együttműködés kérdéseiről, valamint Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja kapcsán március 21-én, Brüsszelben.

V4_PLUSZ (2)

A nap folyamán az EU Külügyek Tanácsa, és annak védelmi miniszteri formátumú ülésére is sor került. A külügyminiszterek és védelmi miniszterek együttes ülésén elfogadták az úgynevezett Stratégiai Iránytűt, amely a következő évtizedben meghatározza az európai védelmi együttműködés jövőjét.

A magyar elnökség időszakában a visegrádi országok a V4+Franciaország formátumú találkozóját követően, most is meghatározó európai partnerrel egyeztettek az európai biztonság alapvető kérdéseiről.

Ennek keretében Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia védelmi miniszterei folytattak eszmecserét Christine Lambrechttel, a német szövetségi kormány védelmi miniszterével. A miniszteri találkozó során a visegrádi országok és Németország kölcsönös tájékoztatást nyújtottak az ukrán-orosz háború értékelését illetően, továbbá megvizsgálták a további együttműködés lehetőségeit az Európai Unió, valamint a NATO szövetség rendszerében.

Szintén március 21-én került sor a Stratégiai Iránytű elfogadására, amellyel az Európai Unió tagállamai elkötelezték magukat az európai védelmi együttműködés erősítése, a védelmi képességek fejlesztése, az unió ellenállóképességének és reagálóképességének fokozása mellett. Az évtized végéig terjedő időszakra meghatározták az EU Közös Biztonság- és Védelempolitika főbb céljait, azok eléréséhez szükséges intézkedéseket és lépéseket.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió még inkább kiemelte annak jelentőségét, hogy az unió egységesen és határozottan tudjon fellépni a kihívásokkal és fenyegetésekkel szemben. Ennek érdekében megfelelő katonai képességekre, hatékonyabb reagálásra, a hibrid és kiberfenyegetésekkel szembeni rezilienciára és a partnerekkel történő szoros együttműködésre, koordinált fellépésre van szükség. Az iránytű valamennyi területen konkrét javaslatokat fogalmaz meg a védelmi képesség erősítését szolgáló továbblépésekhez. A dokumentumot várhatóan a március 24-25-i Európai Tanácsülésen az EU állam- és kormányfők is jóváhagyják.

V4_PLUSZ (1)

Hazánk képviseletében Benkő Tibor honvédelmi miniszter kiemelte, hogy a Stratégiai Iránytű megfelel a magyar érdekeknek és Magyarország egyetért az erősebb európai védelempolitika és katonai képességfejlesztés kialakításával. A miniszter elmondta, hogy a megegyezés nem volt vitáktól mentes, számos kérdésben az utolsó pillanatig nyitottak maradtak az álláspontok. A magyar védelmi miniszter kollégáinak is kihangsúlyozta, hogy a következő évtized európai együttműködését meghatározó Stratégiai Iránytű tartalmazza azokat a célkitűzéseket, amelyek a nemzeti képességekre alapozva tovább fejlesztik az európai reagáló képességeket, többek között azokra a harccsoportokra alapozva, amelyeknek Magyarország az Európai Uniós csatlakozás óta az egyik fő hozzájárulója. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Stratégiai Iránytű kiemelten kezeli a Nyugat-Balkán kérdését, amelyet Magyarország jelentős és pozitív előre lépésként értékel.

Az orosz-ukrán háborút tárgyaló ülésen a védelmi miniszterek az egységes európai álláspontról egyeztettek. Benkő Tibor honvédelmi miniszter kérdésünkre elmondta: hazánk elítéli az orosz támadást Ukrajna ellen, és támogatja az EU és a NATO egységes fellépését. Ennek keretében Magyarország továbbra is segíti a háborúból és háború elől menekülteket és adományokkal, valamint egészségügyi anyagokkal, illetve eszközökkel támogatja az Ukrajnában maradottakat.