Magyarország érzi a történelem súlyát

Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: mivel a második világháború, az 1956-os forradalom és szabadságharc, majd a kommunizmus pusztítása egytől-egyig a felismerhetetlenségig rombolta Budapest különböző részeit, ráadásul a múlt olyan szinten is velünk él, hogy időről időre előkerülnek második világháborús bombák a fővárosban, valamennyi reflexiónk a velünk élő tapasztalatból fakad.

A kihelyezett ülés helyszíne, az eredetileg 1875-1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült Várkert Bazár történetét felidézve Szalay-Bobrovniczky Kristóf arra emlékeztetett, hogy Európa nem engedhet meg magának egy újabb pusztító háborút.

A tárcavezető az európai biztonsági helyzet romlásával kapcsolatban arról beszélt a külföldi delegációknak, hogy a körülöttünk lévő, egyre romló biztonságpolitikai helyzet eredője az orosz-ukrán háború. „Az ukrajnai háború a jelenlegi nyugtalan politikai helyzetben láthatatlan és katasztrofális eszkalációba sodor minket, ha nem teszünk meg mindent, ami ezt megakadályozhatná” – szögezte le.

A honvédelmi miniszter emlékeztette az Európai Unió Tanácsának legmagasabb szintű katonai szervezetét, hogy az ukrán haderőnek nyújtott jelentős katonai támogatás és az Oroszországra kivetett gazdasági szankciók nem változtatták meg a két és fél éve kirobbant háború kimenetelét. „Mind az agresszor Oroszország, mind a védekező Ukrajna tovább folytatja a harcot. Békét kell teremteni, és ez csak diplomáciai megoldásokon, diplomáciai csatornákon keresztül történhet” – érvelt.

Szavai szerint a nyugat-balkáni régió nemcsak a múltban volt, hanem a jelenben is kritikus terület maradt az európai kontinens egészére nézve. „Európának eltökéltnek kell maradnia a nyugat-balkáni államok csatlakozási tárgyalásainak folytatása mellett” – jelentette ki az EU nyugat-balkáni bővítési politikájáról szólva. „Magyarország továbbra is rendkívül elkötelezett a világ ezen része iránt. Koszovóban van a legnagyobb NATO-misszió, amelynek Magyarország az egyik legaktívabb támogatója. Az EUFOR Althea művelet pedig jelenleg magyar tábornok, dr. Sticz László vezérőrnagy parancsnoksága alatt folyik Bosznia-Hercegovinában” – ismertette.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elítélte a közel-keleti térség háborús kilátástalanságát, miközben szólt arról a migrációs hullámról, amelyet az Irán által támogatott jemeni (húszi) lázadók a vörös-tengeri kereskedelmi folyosókat célzó támadásai idéznek elő. „A népvándorlás kockázatát és annak minden nemkívánatos következményét csírájában kell elfojtanunk. Mi ebben hiszünk, vagyis nemcsak másoknak javasoljuk, hanem mi magunk is példát mutatunk. Komplex támogatást és segítséget nyújtunk számos régiónak, elsősorban Afrikának és a Száhel-övezetnek, amely az illegális migráció egyik forrása” – tette hozzá.

„A magyar EU-elnökség egyik legfontosabb fókuszpontja annak biztosítása, hogy Európa valóban olyan jelentős haderőt építsen ki, amellyel meg tudja védeni magát” – húzta alá, kiemelve: Magyarország kormánya már 2016-ban átfogó haderőfejlesztési és modernizációs programot indított. „A szükséges pénzügyi és egyéb forrásokat is a program mögé állítottuk, amely érinti mind a hadsereget, annak minden fegyvernemét, mind a védelmi ipart. Már tavaly elértük a NATO által kitűzött 2%-os GDP-arányos védelmi kiadási szintet” – fejtette ki.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki beszédében sürgette az uniós- és NATO-tagállamok védelmi minisztereinek hasonló szakmai tanácskozását, határozottan leszögezte: Európának erős, szuverén nemzetállamokon alapuló egységre van szüksége.

Robert Brieger osztrák vezérezredes, az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke beszédében méltatta a magyar vendéglátó felet, és kitért arra, hogy rengeteg pozitív változást ért el a szervezet, amióta legutóbb, májusban ülésezett. „Az Európai Unió jelenleg két katonai kiképzési missziót, három katonai segítségnyújtási vagy partnerségi, valamint négy további műveletet folytat. Összesen mintegy négyezer szolgálatot teljesítő uniós katona fáradozik a béke és a stabilitás biztosításáért. Az Ukrajnát támogató új katonai segítségnyújtási misszióval az Európai Unió több mint hatvanezer ukrán katonát képzett ki” – összegezte.

Az EUKB elnöke szerint az Európai Uniónak a jelenleginél rugalmasabbá, versenyképesebbé és ellenálóbbá kell válnia, hogy még jelentősebb sikereket érhessen el a jövőben. „Az általános helyzet sokat követel az Európai Uniótól, polgáraitól és hadseregeitől” – húzta alá. Mint kiemelte, a vezérkarfőnöki szintű tanácskozáson világos irányvonalakat kell kijelölni, fel kell tenni a kérdést, hogy mi a következő lépés a szabadság, a biztonság és a jólét védelme érdekében az európai lakosok számára. „Mindezt úgy, hogy közben szem előtt tartjuk, hogy mi forog kockán, felülvizsgáljuk a működési keretet, különösen három, a felhasználás szempontjából kulcsfontosságú földrajzi területen: az Indiai-óceán északnyugati részén, az Európa keleti határát jelentő Ukrajnában és a Nyugat-Balkánon” – jelentette ki.

Robert Brieger vezérezredes leszögezte: az európai védelmi ipar helyzete megkerülhetetlen, már csak azért is, mert a védelmi képességeket sokáig elhanyagolták. Az uniós katonai vezető az unió gyorstelepítésű képességéről szólva kijelentette, hogy az idén létrehozott „önálló uniós hadsereg” az idei év végétől vagy a következő év elejétől ötezer katonával fog rendelkezni. „Megítélésem szerint az EU gyorstelepítésű kapacitásának első alkalommal történő aktiválásáról már nem kell feltételes módban beszélnünk, csupán arról kell megállapodnunk, hogy először mikor vetjük be ezeket a katonákat” – jelentette ki az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke.