Magyarországnak modern, ütőképes haderőre van szüksége

Czermann János az észak-magyarországi régió nyugállományú katonáival és honvédségi nyugdíjasaival tartott találkozón azt hangsúlyozta: Magyarországnak olyan haderőre van szüksége, amely a hagyományokból táplálkozik, de a mai kor követelményeinek felel meg, és életpályát, hivatást kínál a magyar katonáknak. Felidézte, hogy Magyarország 1999. március 12. óta elkötelezett tagja a NATO-nak, amely nemcsak előnyökkel, hanem vállalásokkal is jár: a szervezet minden tagállamának fejlesztenie kell a haderejét. Magyarország 2023-ban felelt meg először annak a NATO-vállalásnak, hogy a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítja – számolt be. Ez az eredmény nem csak a szövetségi rendszerben vívott ki elismerést – mondta. Garanciája annak is, hogy a magyar kormány elkötelezett a magyar emberek biztonságának szavatolása és a NATO-követelmények teljesítése iránt – emelte ki.

A Magyar Honvédség modernizációja elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország szükség esetén képes legyen megvédeni magát és állampolgárait – tette hozzá. A magyar kormány nemzetstratégiai célnak tekinti, hogy a jelenlegi biztonságpolitikai környezetben összetartó, ütőképes magyar haderővel hatékonyan tudjon reagálni az esetleges kihívásokra. A fejlesztés folytatódik, a haderő felszerelése folyamatos, a humánerőforrás és az ingatlan-infrastruktúra területén is komoly előrelépések vannak – sorolta. „A békéhez erő kell” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Arra kérte a jelenlevőket, hogy munkájukat támogassák közös gondolkodással, példájukkal ösztönözzék a fiatalokat. Ez az erő nemcsak az új fegyverzetben, hanem a közösségeinkben is meg kell, hogy mutatkozzon, hogy a Magyar Honvédség tagjai büszkén és megbecsültséggel mondhassák: „ma Magyarországon jó katonának lenni" – fogalmazott.

Czermann János szólt arról is, hogy a Honvédelmi Minisztérium számára különösen értékes az „élő kapcsolat” a nyugállományú bajtársakkal, mert nélkülözhetetlen mindaz a tudás, amellyel az aktív állomány munkáját, hivatástudatának elmélyítését segíteni tudják. Magyarországon jelenleg csaknem negyvenezer nyugállományú katona van – mondta, hozzátéve: a honvédség támogatását és gondoskodását egész életük során érezniük kell. Megemlítette, hogy zajlik a Honvédelmi Minisztérium idősügyi stratégiájának felülvizsgálata. Kitért arra, hogy az Obsitos program keretében szövetséget ajánlottak a nyugállományúakat tömörítő szervezeteknek annak érdekében, hogy együtt gondolkodjanak és tegyenek a jövő biztonságáért. „Aki egyszer egy esküt tett a haza védelmére, egy életre elkötelezi magát" – mondta a helyettes államtitkár. Az egymást követő katonagenerációk tudásukat, tapasztalataikat átadva, közösen szolgálják a honvédelem érdekeit. Arra kérte a megjelenteket, hogy továbbra is legyenek partnerek a katonai életpálya népszerűsítésében, illetve saját példamutatásukkal is segítsék a honvédelmi tárca és a honvédség céljainak elérését.

Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke előadásában a többi között arról beszélt, hogy „megváltozott körülöttünk a világ". A cél egy ütőképes és modern hadsereg felépítése, amely képes Magyarország, a magyar emberek biztonságát garantálni – hangsúlyozta. „Európa elszokott a háborútól", a hosszú békeidőszak oda vezetett, hogy a raktárak kiürültek, a korábban meglévő készleteket felhasználták és ezt most pótolni kell – mondta. Kiemelte: a magyar haderő prioritásai teljes mértékben támogatják a NATO által kitűzött célok teljesítését, majd részletesen beszámolt a szárazföldi és a légierőt érintő fejlesztésekről. Fontosnak nevezte visszaállítani a műveleti harcképességet, továbbfejleszteni az önkéntes tartalékos és területvédelmi rendszert, továbbá a logisztikai támogató rendszer megújítását vagy például a támogató képességek, a harcászati repülő képesség fejlesztését is. Kiemelte a katonai pálya népszerűsítésének fontosságát a fiatalok körében, illetve a gondoskodást a nyugállományba vonult katonákról.

Tájékoztató előadása végén a Honvéd Vezérkar főnöke meghallgatta a közönség észrevételeit, majd érdemben reagált a felmerült kérdésekre és a felvetett témákra.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere szólt arról, a városban negyvennégy nyugdíjasszervezet van, ebből három a honvédséghez kötődik. Működik továbbá egy idősügyi tanács, ahol szintén ott van a honvédség képviselete, ahogyan a civil tanácsban is. A polgármester a történelmi visszatekintés után szólt arról, hogy korszerűsítik a városban a Thököly úti laktanyát, egyben kiemelte a honvédelmi nevelés, az utánpótlás fontosságát. A rendezvény végén a Civilút Alapítvány ajándékait adták át a nyugállományú katonáknak.