Már minden háborús bűnös Hágában vár az ítéletére

Radovan Karadzic 2008 júliusi elfogása és Hágának történő kiadása után már nem az volt a kérdés, hogy a szerb hatóságok valaha kézre kerítik-e a második leginkább körözött, háborús bűnökkel vádolt személyt, Ratko Mladicot, hanem az, hogy mikor tartóztatják le az egykori boszniai szerb tábornokot, és adják át a Nemzetközi Törvényszéknek?

Erre azonban még csaknem három évet kellett várni. Aztán, amikor idén május 26-án Mladic csuklóján is kattant a bilincs, a nemzetközi közvélemény felvetette: már csak egy háborús bűnös van szabadlábon, a horvátországi szerbek egykori vezére, Goran Hadzic. Az ő elfogását július 20-án jelentette be Boris Tadic szerb elnök, így ma már Hadzic is Hágában tartózkodik, sőt túl van az első törvényszéki megjelenésen is.

Juhász József (képünkön) Balkán-szakértő szerint mindez azt jelenti, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék sikeres projektnek bizonyult, s az elmúlt évtizedekben sikerült minden olyan személyt a törvényszék elé állítani, akiket a délszláv háborúk során elkövetett tetteikért vádoltak meg háborús, vagy emberiesség elleni bűncselekményekkel.

Ez a lista egyébként összesen 161 nevet tartalmazott, közülük azonban voltak olyanok is, akik időközben már meghaltak – tette hozzá az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Kelet-Európa Története Tanszék docense.

Juhász József úgy vélte: a nemzetközi közösség elérte azt, hogy a ’90-es években egymással háborúzó délszláv államok engedelmeskedtek a törvényszék elvárásainak.

Ráadásul mindez hozzájárult ahhoz, hogy az érintett országokban – azaz Szerbiában, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában – szintén folytattak le vizsgálatokat és eljárásokat háborús bűntettek ügyében.

„Meggyőződésem, hogy ha nem lett volna a hágai Nemzetközi Törvényszék, akkor ezekben az országoknak még ennyi embert sem vontak volna felelősségre a háború ideje alatt elkövetett cselekményeikért" – fogalmazott a Balkán-szakértő.

Az egyetemi docens szerint Mladic és Hadzic elfogása hozzájárul az érintett három ország közötti regionális bizalom újbóli kialakulásához és megerősödéséhez is.

Az országok közötti viszonyoknak mindenképpen jót fog tenni, hogy minden körözött személyt elfogtak – húzta alá Juhász József.

A letartóztatottak közül egyébként harminc személy pere tart még jelenleg is Hágában – tette hozzá a szakértő – ezek között néhány még csak a vizsgálati szakaszban van, de első fokon zajló perek és feljebbviteli eljárások is szép számmal akadnak.

Öt olyan per van, amelyek kiemeltek, és nemzetközi érdeklődés mellett zajlanak: Gotovina eljárása a feljebbviteli szinten tart, Seselj az elsőfokú ítélethirdetésre vár, míg a Karadzic, Mladic és Hadzic elleni eljárás még nagyon az elején jár – foglalta össze tényeket Juhász József.

Az ELTE docensétől megtudtuk azt is, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék mandátuma – az ENSZ BT legutóbbi határozata szerint – 2014-ig tart, eddig kellene lezárniuk a még folyamatban lévő ügyeket. Juhász József szerint az addig hátralévő két és fél év elegendő idő erre.

Ha azonban mégsem születne döntés a kiemelkedő fontosságú perekben – például Karadzic és Mladic esetében –, úgy várhatóan meghosszabbítják a törvényszék mandátumát. Azt ugyanis nem engedheti meg magának az ENSZ, hogy ne szülessen ítélet a két legfontosabb vádlott ügyében.

Fotó: Archív