Moszkva: arccal a korszerű hadsereg felé!

Dmitrij Medvegyev elnök nemrég arról beszélt, hogy az orosz hadsereg fegyverrendszereinek 85 százaléka „régiség". A felderítőrendszerek, távközlési berendezések vagy az integrált hadvezetési rendszerek is elszomorító képet nyújtanak. Medvegyev óhaja szerint 2020-ig 70 százalékra kell emelni a korszerű fegyverek arányát a hadseregben. Ennek érdekében 491 milliárd euró áll tíz év alatt a védelmi minisztérium rendelkezésére.

A harckocsik leselejtezése része a haderőreformnak. Utóbbinak az a célja, hogy „ad acta" tegye azt a régi elképzelést, miszerint Oroszországnak a jövőben is hatalmas kötelékekből (hadosztályokból) és rengeteg harckocsiból álló tömeghadseregre van szüksége. Ez utóbbi a II. világháborúban, a roppant széles frontvonalak esetében ésszerű volt ugyan, ám nem felel meg a jelenkor fegyveres konfliktusaiban szerzett tapasztalatoknak – mutatott rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung moszkvai tudósítója.

A cél tehát egy kisebb, dandárokra tagolt és ezért mozgékonyabb, technikai téren pedig jobban felszerelt hadsereg, amelyen belül jelentős arányt képviselnek a hivatásos és a szerződéses katonák.

A páncélosok számát drasztikusan, 23 ezerről mintegy 2500 darabra csökkentik – ezek viszont megfelelnek a legmodernebb követelményeknek is. Szeptemberben mutatták be a T-90S típusú harckocsit, amelyről a hadiipar felsőfokon beszélt. Mint az Uralvagonzavod képviselői kijelentették, ezzel a páncélossal az orosz katonák „nem fognak rosszabbul látni és lőni, mint nyugati ellenfeleik".

Vlagyimir Putyin miniszterelnök nem mulasztotta el a harckocsi bemutatóját: legott lefényképeztette magát az új masinával, egyúttal maga is szuperlativuszokban áradozott annak tulajdonságairól. Egy héttel később azonban Nyikolaj Makarov vezérkari főnök kijózanította a közvéleményt. Szavai szerint a T-90S-nek szinte csak hiányosságai vannak; egyedül a harckocsi tornya nevezhető minőségi munkának. Makarov nyilatkozata egy csapásra előtérbe helyezte a hadiipar nyomorúságát, amelyet tetéz a korrupció.

Putyin októberben közölte: a következő három évben kilencmilliárd eurót költenek a hadiipar korszerűsítésére.

Az utóbbi időben az állam- és a kormányfő egymást licitálta túl a védelmi tárca kiadásainak növelésére vonatkozó, mesébe illő számokkal, amitől Alekszej Kudrin pénzügyminiszternek égnek állt a haja. Bírálta is Medvegyevet a világgá kürtölt számok miatt – erre pár nap múlva leváltották.

Az új költségvetés a védelmi kiadások jelentős növelését irányozza elő 2012-14-re. Három év alatt katonai tárca büdzséje csaknem megkétszereződik, s eléri az állami kiadások 18 százalékát.

A Vedomosztyi nevű gazdasági újság ennek kapcsán írt „Modernizálás helyett militarizálás" című kommentárjában megjegyezte, hogy ezzel Moszkva ismét eléri a 80-as években kimutatott arányokat. Akkoriban Leonyid Brezsnyev pártfőtitkár hatalmas fegyverkezési programokkal járt a tábornokok kedvében. Pár évvel ezelőtt Putyin még óva intett azoknak a szovjet hibáknak a megismétlésétől, amelyek „tönkretették a gazdaságot". Ma az orosz hazai össztermék (GDP) 2,9 százalékát fordítják katonai célokra – másfélszer annyit, mint oktatásra és egészségügyre együttvéve. Putyin és Medvegyev tervei szerint ez az arány még inkább a védelmi kiadások javára tolódik el.

A hároméves tervidőszak végén háromszor annyi pénz megy majd el védelmi kiadásokra, mint az oktatásra és az egészségügyre. Ez pedig példátlan a vezető civilizált országok körében – mutatott rá a Vedomosztyi.

Vezető politikusok nem vitatják, hogy szükség van a fegyveres erők korszerűsítésére, miként a hadiipar átalakítására is. Azt viszont sokan kétlik, hogy pusztán több pénzzel sikerülhet a hadiipar átalakítása és korszerűsítése. A moszkvai Carnegie Centernek a haderőreformról szóló jelentése egyenesen óva int attól, hogy több pénzt áldozzanak erre a zömmel állami tulajdonban lévő iparágra.

A tanulmány egyik szerzője, Vlagyimir Dvorkin korábbi vezérőrnagy, jelenleg az orosz tudományos akadémia tagja nemrég arról beszélt, hogy a hadiipari cégek egyharmada gyakorlatilag csődben van. A T-90S harckocsi gyártója magasabb árat követelt a bürokratáktól, máskülönben az amúgy is alacsony haszonkulcs még csekélyebb lenne. A Carnegie-jelentés ugyanakkor rámutat, hogy még több pénz csak még több sikkasztáshoz vezetne.

Dvorkin és szerzőtársa, Alekszej Arbatov akadémikus becslése szerint az új fegyverek beszerzésére szánt pénzek 40-60 százaléka kézen-közön eltűnik. Eddigi vélekedések „csupán" 20 százalékról szóltak.

A hadiipar nyomorúságos állapotának alapvető megváltoztatása érdekében teljesen új hozzáállásra van szükség, máskülönben a 2020-ig szóló fegyverzetkorszerűsítési terv is csak makulatúra lesz – figyelmeztetnek a jelentés szerzői.

Elsősorban átláthatóvá kell tenni az új fegyverekre vonatkozó döntéseket, amelyek eddig titokban születtek, és sokszor személyes kapcsolatoktól meg érdekcsoportoktól függtek. Erősebb parlamenti felügyeletre van szükség, továbbá nélkülözhetetlen a beszerzési tervek egyeztetése a koherens védelmi doktrínával.

El kell kerülni a beszerzési programon belüli értelmetlen párhuzamosságokat. Ha Oroszország korszerűen fölszerelt haderőt akar, akkor többet kell áldoznia kutatásra és fejlesztésre. Ennek a szektornak az aránya a védelmi kiadásokon belül ma alig 10 százalék, miközben Nyugaton a kétszerese ennek – mutattak rá a Carnegie Center tanulmányának szerzői.