Nagymacskával terepen

„A Lynx egy olyan harcjármű, ami minden szempontból megfelel a 21. század követelményeinek és nem mellesleg élmény vezetni” – mondta Klemm Richárd főtörzsőrmester, az MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár 1. Lövészzászlóaljának rajparancsnoka a világ egyik legkorszerűbbnek tartott gyalogsági harcjárművének prototípusa előtt állva, a táborfalvai gyakorlótéren. A főtörzsőrmester – legalábbis egyelőre – egyike azon kevés magyar katonáknak, akik a Lynx KF41 gyalogsági harcjárműveket vezethetik. Azt követően mutatta be a modernizáció útjára lépett Magyar Honvédség egyik legújabb eszközét, hogy az NKE katonai vezetői mesterképzésben tanuló hallgatói személyesen tekintették meg a harcjárművet.

Kérdésünkre egyebek mellett azt is elárulta: a NATO 1-től 6-ig terjedő skálán sorolja különböző osztályokba a járművek páncélvédettségi szintjét, a Magyar Honvédség először tavaly októberben bemutatott Lynx az 5-ös osztályba tartozik. „Ez azt jelenti, hogy ha ráfut egy tíz kilogrammos harckocsiaknára – függetlenül attól, hogy a járműnek melyik részén, tehát a lánctalpak alatt, vagy a haspáncél közepén sérül-e meg – megvédi a benne található katonákat” – emelte ki a főtörzsőrmester.

Megtudtuk azt is, a harcjármű jelentős fegyverzettel rendelkezik. „A járművön található úgynevezett elsődleges fegyver egy 30 milliméteres gépágyú, ami programozott repeszlőszerrel való tűzvezetésre is képes. Ez akár beásott gyalogság ellen is hatásos lehet. Emellett a löveggel párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska, 12,7 milliméteres NATO-géppuska, illetve két darab Spike LR2 páncéltörő rakéta is található még a gépen” – sorolta Klemm főtörzsőrmester.

A negyvenöt tonnás Lynx terepjáró képességéről szólva elárulta: a gyári adatok alapján közúti közlekedésben, előremenetben 75 kilométer/óra a maximális sebessége a járműnek, tolatás közben pedig 35 kilométer/óra. Hozzátette: a magyar katonák körében csak Hiúzként emlegetett lánctalpas kiválóan veszi az akadályokat, legyen szó akár árkok leküzdéséről vagy lépcsőmászó képességről.

A harcjármű kezelőszemélyzete három fő, ezen kívül nyolc katona – az úgynevezett deszant - befogadására képes, így összességében tizenegyen férnek el benne. A főtörzsőrmester újdonságként említette, hogy a kívül-belül csúcstechnológiát képviselő Lynxre rengeteg szenzort és érzékelőt szereltek, sőt, a német fejlesztésű harci jármű az első olyan lövészpáncélos, amit már a tervezés első fázisában elláttak aktív védelmi rendszerrel, és azt nem utólag szerelték fel rá.

A hétfői Lynx gyakorlat legfontosabb célja a korlátozott látási viszonyok közötti vezetés gyakorlása volt – ezt már Fa Árpád századostól, az MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár 1. Lövészzászlóaljának 1. Század századparancsnokától tudtuk meg. Elárulta: néhány órával korábban a katonák végrehajtották egy taktikai vezetési gyakorlatot is. „Ennek az volt a célja, hogy a járművek a kijelölt területen, a lehető legkisebb célfelületet mutatva megtalálják a legjobb terepfedezeteket, és így mozogjanak a terepen” – árulta el a százados, hozzátéve: a vezetési gyakorlat során a szolnoki MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár katonái a Carl Gustav páncéltörő szimulátorukkal megpróbálták célba venni a Lynxet.

A táborfalvai gyakorlat a negyedik Lynx-vezetőkiképzés részeként valósult meg. A Lynx harcjárművek 2018-ban továbbfejlesztett változatát a zalaegerszegi Rheinmetall-üzemben idén kezdik el gyártani: a lánctalpas nagymacskából a honvédség összesen 218 darabot rendelt, ebből 172-öt a zalaegerszegi gyárban készítenek majd el, a maradék 46 eszközt pedig Németországból szállítják hazánkba.