NATO-aggodalmak Pakisztán körül

Afganisztánt illetően szóba kerül a jelenleg 51 ezer fős ISAF, az ottani nemzetközi erő – akár további húszezer fővel történő – bővítésének katonai igénye.

Ami Koszovót illeti, ott a NATO azt szeretné, ha az EU rendőri-igazságügyi missziója mielőbb elláthatná feladatait a szerbek lakta területeken is.

James Appathurai NATO-szóvivő azt mondta Afganisztánnal kapcsolatban a kedden kezdődött értekezlet előtti sajtótájékoztatóján, hogy Jaap de Hoop Scheffer főtitkár “óvatos derűlátással" tért vissza minapi afganisztáni látogatásáról.

Brüsszeli megítélés szerint jó eredményeket sikerült felmutatni az afgán hadsereg fejlesztésében, és az utóbbi időben az afgán rendőri erők kiképzését illetően is haladás mutatkozik. Javult az együttműködés a NATO, valamint az afgán és a pakisztáni hatóságok között, és eredményesen zajlik a szavazók regisztrációja, tekintettel a jövő évi elnök-, illetve a 2010-es törvényhozási választásokra.

A szóvivő hangsúlyozta: a NATO-nak nem feladata, hogy részt vegyen afgán belpolitikai folyamatokban. Ha azonban Hamid Karzai afgán elnök helyesnek látja, hogy tárgyalásokba bocsátkozzon tálib csoportokkal, akkor a NATO támogatja ebben. Az atlanti szervezet mindig is azt hangsúlyozta, hogy a katonai értelemben vett biztonság nem elegendő az afganisztáni újjáépítés sikeréhez – emlékeztetett. Visszautasította azokat a nézeteket, amelyek szerint egyenlőségjel tehető a tálibok és az al-Kaida terrorhálózat közé.

Egyelőre még nem mérhető fel, miképpen módosítja a közép- és dél-ázsiai térség viszonyait az indiai Mumbaiban elkövetett véres merénylet, amelyért India Pakisztánt okolja. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter már kedd este távozott a NATO külügyminiszteri értekezletéről, és Indiába utazott. Pakisztánnal kapcsolatban eddig is súlyos aggodalom volt érezhető NATO-körökben. Egyes nézetek szerint az afganisztáni NATO-művelet sikere nagy mértékben múlik a pakisztáni helyzet alakulásán, az ottani stabilitáson vagy annak hiányán.

A koszovói NATO-műveletet, a KFOR-t illetően Appathurai hangsúlyozta a miniszteri tanácskozás előtt, hogy katonai értelemben szilárd a biztonság Koszovóban. A NATO azt szeretné, ha az EU rendészeti-igazságügyi missziója, az EULEX mielőbb megkezdhetné munkáját egész Koszovóban, tehát annak tehát szerb részeiben is, mert így a helyi rendőri szervek mögött még egy rendészeti “védvonal" jönne létre, és a nem rendőri, hanem kifejezetten katonai célokra szánt KFOR csupán “harmadik vonalbeli reagáló erő" lehetne rendészeti incidensek esetén.

A NATO-miniszterek már a keddi ülésnapon áttekintették az egész nyugat-balkáni térség problematikáját is.

Göncz Kinga külügyminiszter – miként az újságírókat tájékoztatta – kifejtette az ülésen ezzel kapcsolatban azt a magyar álláspontot, amely szerint a nyugat-balkáni térség stabilitása szempontjából nagyon fontos, hogy mindegyik ország a saját tempójában folytassa az euroatlanti integrációs felkészülést.

“Ez önmagában olyan tényező, amely hozzájárul a stabilitáshoz" – mondta. Lényegesnek nevezte, hogy Szerbiában “európai elkötelezettségű kormány" van hatalmon, amely tett lépéseket az euroatlanti integráció felé. Figyelembe kell venni, hogy ez Szerbiában különösen érzékeny terület – tette hozzá.

Göncz Kinga szerint Magyarország azt is szeretné, ha a görög-macedón névvitában mielőbb megoldás születne. Az, hogy Görögország nem fogadja el a Macedónia országnevet, akadálya a macedón NATO-, illetve EU-csatlakozásnak.

 Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a NATO-külügyminiszterek tanácskozásával egy időben újabb egy évre felhatalmazta a külföldi országokat, hogy előzetes engedéllyel szomáliai területi vizekre küldjék hajóikat, és “minden szükséges eszközt" felhasználjanak a kalózkodás megakadályozására.

Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdán elmondta ezzel kapcsolatban, hogy a jövő héten az EU kezd tengeri műveleteket Afrika szarvánál a kalózveszély ellen, és ez a misszió voltaképpen felváltja a december közepén befejeződő NATO-küldetést. A NATO-ban azonban nem zárják ki, hogy az észak-atlanti szervezet hosszabb távon is kötelezettséget vállalhat a kalózok elleni fellépésre.