Négy éve vesztette életét Lükő Zsolt posztumusz hadnagy
Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2012. január 31. 9:572008. január 31., csütörtök fekete nap volt a Magyar Honvédség életében: ezen a napon gyakorlatozás közben, 18.19-kor súlyos balesetet szenvedett a légierő egyik Mi–8-as helikoptere Törökszentmiklóstól 8 kilométerre, Óballa mellett. A tragédiában Lükő Zsolt főtörzsőrmester (posztumusz hadnagy) életét vesztette, további három katona pedig megsebesült.
Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis állományába tartozó Mi–8-as helikopter éppen egy kiképzési feladatot hajtott végre egy másik géppel, amelynek értelmében mindkét gépnek le kellett volna szállnia. A helikopterek a szükségreptéren való landolást gyakorolták kijelölt fénykapuk között a gyakorlótéren: az első gép e manővert végezte, amikor az oldalára borult, majd kigyulladt. A másik helikopter személyzete ezt követően azonnal visszafordult a bázisra, és haladéktalanul jelentette az esetet rádión. Ekkor azonban már sajnos késő volt.
A tragédiának a helikopteren utazókon kívül nem voltak részesei, mivel a jármű Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik lakatlan területén zuhant le. Lükő Zsoltot szülőfalujában, a Komárom-Esztergom megyei Ácsteszéren temették el 2008. február 12-én katonai tiszteletadással, több száz gyászoló részvételével.
Az utóbb hősi halottá nyilvánított posztumusz hadnagy 1977. február 24-én született. Orosházán érettségizett, 1997-ben végezte el az MH Szolnoki Katonai Középiskola és Kollégiumot, ahol légijármű-szerelő, illetve fedélzeti fegyverberendezés-szerelő tanulmányokat folytatott. 1997 júliusától hivatásos katonaként az MH 87. Bakony Harci Helikopter Ezrednél szolgált mechanikusként, később fedélzeti mechanikusként. Szakmai pályafutását − átszervezés következtében − az MH 86. Szolnok Helikopter Ezrednél folytatta. Utolsó beosztásában, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison 2007 júliusától rajtechnikusként dolgozott, főtörzsőrmesteri rendfokozattal. 2005-ben kapta meg a Szolgálati Érdemrend bronz fokozatát, 2006-ban pedig az ezüst fokozatot. Szelevényen − ahol ugyanebben az évben hősként vett részt az árvízi mentési munkálatokban − tér és márványtábla őrzi nevét.
