Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Nem Koszovón múlott a végeredmény

Szöveg: Kecskeméti József |  2008. május 13. 18:44

A radikálisok először kerülhetnek be a szerb kormányba, ám ezt hasonló kijózanodás követheti, mint Lengyelországban volt – értékelte a szerbiai választásokat a honvedelem.hu-nak Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a kampányt főként gazdasági és szociális kérdések uralták, Koszovó ügye csak a harmadik legfontosabb kérdés volt.

A hétvégén lezajlott szerb választásokon a Boris Tadic-féle Európa-barátnak tartott Európai Szerbiáért mozgalom diadalmaskodott, ám közvetlenül mögötte végzett a Szerb Radikális Párt. A harmadik legtöbb voksot pedig a Vojislav Kostunica köré összpontosult pártszövetség szerezte meg, míg a negyedik helyen egy hármas pártkoalíció végzett, ami a szerb szocialisták köré szerveződött.

A viszonylag kiegyensúlyozott választási eredmények következtében több forgatókönyv is elképzelhető – mondta a honvedelem.hu-nak Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő szerint az egyik ilyen, hogy a radikális erők Kostunicával kezdenek tárgyalásokat. Ebben az esetben egy kevéssé európai kormány jönne létre, mely inkább az orosz kapcsolatokat részesítené előnyben. Ebben az esetben az egyik következmény a szerb-uniós kapcsolatok kihűlése lehetne, illetve az, hogy a továbbiakban lelassulnának, és nem lesznek annyira intenzívek a szerb-NATO tárgyalások sem. Az is gondot jelenthet ebben az esetben, hogy a Koszovóval kapcsolatos ígéretek nem teljesíthetőek.

Az persze igaz, hogy Koszovó ügye csak a harmadik legfontosabb kérdés volt a választásokon. Tálas Péter rámutatott: a szerb kampányt a gazdasági és a szociális ügyek uralták. A radikálisok ennek ellenére először bekerülhetnek a kormányba. Viszont hamar kiderülhet, hogy nincs igazi megoldásuk a jelenlegi viszonyokra, s ezt egy olyan kijózanodás követheti, mint ami Lengyelországban játszódott le. A radikálisok ugyan megpróbálhatják napirenden tartani Koszovó ügyét, ám a társadalom jelentős része nem is találkozott a kiszakadt ország problémájával, sőt ha igen, akkor is elfogadta annak elvesztését – fogalmazott a szakértő.

A kormányalakítás azonban nem csak egyszerű matematikai kérdés, ugyanis Tálas Péter egy másik szempontra is rámutatott. 1993-tól kezdődően Szerbiát ugyanis mindenhonnan kizárták. A szerb nemzetben pedig egyre erősebb a vágy, hogy Európához tartozzanak. Az EU-hoz való közeledés egyik feltétele lenne, hogy a Tadic-vezette kormány megszerezze a magyarok támogatását. Mindazonáltal ebben az esetben is a Milosevic-féle platform lenne a mérleg nyelve. Persze az is kérdés, hogy elhiszi-e az ország, hogy Tadiccsal megújulhat a politika. Azzal egyébként, hogy megerősítenék a szerbeket abban, hogy Európához tartoznak gyorsabban oldódhatnának az országon belül és kívül meglévő feszültségek – fogalmazott Tálas Péter.