Növekvő érdeklődés
Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2011. február 5. 8:11Folyamatos és egyre növekszik az érdeklődés az ország középfokú oktatási intézményeinek körében a Katonai alapismeretek szabadon választható érettségi tantárgy iránt. Mint arról már beszámoltunk, a tervek szerint a jövőben emelt szintű érettségit is lehet majd tenni katonai alapismeretekből, illetve már készül az a munkafüzet is, mely a tanulók munkáját hivatott segíteni az oktatásban.
„Mindenképpen szeretnénk, ha növekedne a katonai alapismereteket oktató intézmények száma, és ezáltal a Magyar Honvédség is egyre több középiskolába tudna eljutni, hogy bemutassa magát", mondja kérdésünkre dr. Vartman György alezredes, a HM Humánpolitikai Főosztály középfokú oktatással foglalkozó főtisztje, aki ugyanakkor hangsúlyozza: a cél nem az, hogy a honvédség magát népszerűsítse. „Olyan társadalmi értékeket akarunk közvetíteni a 13-18 éves korosztály irányába, melyek a sorkatonaság szüneteltetéséből fakadóan kissé háttérbe szorultak a célcsoportban: hazaszeret, hazafiság, bajtársiasság, együvé tartozás." Persze az is fontos, hogy a diákok mindemellett megismerjék a honvédséget, hiszen meg kell teremteni a katonai szolgálat utánpótlását is.
„Ha megnézzük, hogy jelenleg mintegy 800-1000 fő tanulja a tantárgyat 22 oktatási intézményben, és lebontjuk ezt a létszámot négy évfolyamra, nyilvánvaló, hogy nem tudnak mind bejutni katonai iskolákba, hiszen az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola limitált létszáma 100 fő, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem pedig 100-150 fős beiskolázási létszámmal dolgozik", mutat rá Vartman alezredes. „A másik nagyon fontos szempont, hogy annak is legyen ismeretanyaga, aki szerződéses katonaként találkozik a honvédséggel. Ezáltal döntési szabadsághoz jut, amikor a szerződéses katonai szolgálatot választja."
A katonai alapismeretek oktatását és ennek feltételeit, körülményeit illetően a jövőben folyamatos fejlődés várható. „Amikor 2005-ben a katonai alapismeretek tantárgyat szabadon választható érettségi tantárgyként kiajánlottuk, első lépésben a tankönyv készült el. Utána következett a tanári kézikönyv, majd a tankönyv újonnani akkreditációja során átgondoltuk, újrastrukturáltuk a tananyagot, így fogadtuk el a 2009-es, jelenleg is használatos tankönyvet. Az új struktúrával szükségessé válik egy új tanári kézikönyv", hangsúlyozza Vartman alezredes.
Folyamatos kérdés az is, miként segítheti a tárca az iskolákat az oktatásban. Ennek egy formája az a munkafüzet, ami jelenleg is készül. „A másik lehetséges mód, hogy oktatási segédcsomagot biztosítunk az intézménynek részére. Jelenleg elgondolás szintjén létezik egy elképzelés, mely szerint a toborzóirodák rendszerén keresztül juttatnánk el hozzájuk olyan eszközöket, amiket nem tudnak megvenni, vagy nem vásárolhatnak meg az iskolák. Ebben a szisztémában az oktatáshoz „kvázi" a toborzó irodákon keresztül, azok bevonásával kölcsönözhetnék ezeket az eszközöket. Ugyanezen a rendszeren keresztül oktatókat is lehetne biztosítani számukra, akik rendszereznék ezeket a segédleteket, illetve tanítanák a közvetlen katonai ismereteket kívánó tananyagot a diákoknak. Az a kolléga, aki a toborzóirodában dolgozik, a saját illetékességi területén segíthetné az alakulatok és az iskolák közötti együttműködés kialakítását is."
