Nyári egyetem a Tisza parti városokban

Az eseményről természetesen a honvedelem.hu tudósítója sem hiányozhat. A legfontosabb tudnivalókat nyári egyetemről Túri Andreától, a rendezvény programalapítójától tudtuk meg.

“A nyári egyetem 2003-tól akkreditált képzés, amelynek a témái az idei évben a NATO és az Európai Unióval kapcsolatos kérdések köréből kerülnek ki. A képzés célja a szakmák közötti átjárhatóság elősegítése, valamint a generációk közötti együttműködés erősítése. Az egyetem jelentős feladatot vállal a Magyar Honvédség és a civil értelmiség kapcsolatainak a szélesítésében is, de egyben lehetőséget ad a közművelődési szakembereknek a diploma megerősítéséhez. Ez konkrétan annyit jelent, hogy ennek a kurzusnak az elvégzésével kredit pontok szerezhetők. De vannak itt fiatalok, akik az ország különböző iskolákban tanulnak. A hallgatók pályázat útján jutottak el a nyári egyetemre. A legjobb pályázatokat a csoportos tréningeken bemutatják. A képzés utolsó napján a hallgatók egy kis dolgozat formájában adnak számot a tanultakról, ez a szervezőknek a minőségbiztosítás miatt fontos, mert ez feltétele a további akkreditációnak." – tudtuk meg Túri Andreától

Más kérdésekben is kikérik a hallgatók véleményét. Mennyire érdekelte őket az oktatott téma és kik voltak a legjobb előadók? Ennek alapján tervezik meg a jövő év programját és adják ki a következő évben a nyári egyetem nívódíjait. Idén a tavalyi szavazatok alapján Dr. Szöllősi Erzsébet a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, valamint Dr. Szabolcs Ottó egyetemi docens részesül ebben a kitüntetésben. A nyári egyetem 30 órában ad képzést, ezen belül 15 óra elméleti és 15 óra gyakorlati foglalkozás van. Az elméleti blokkban neves egyetemi oktatók, diplomaták, katonai vezetők tartanak előadásokat. A témák szorosan kapcsolódnak a NATO történetéhez és jövőbeni fejlesztéséhez, valamint a hazánk és a világ biztonságpolitikájához. A gyakorlati részben lesz csapatmúzeum és laktanya látogatás, interaktív kommunikációs tréning, egyéni városkutató program, és koncert emlékműsorral.

A nyári egyetem résztvevőit Szirbik Imre, Szentes város polgármestere köszöntötte és nyitotta meg a rendezvényt a polgármesteri hivatal dísztermében. Beszédében hangsúlyozta, hogy eléggé ellentmondásos dolog, hogy egy viszonylag békés világban kell beszélnünk a biztonság megteremtéséről és megtartásáról. XI. alkalommal rendezik meg ezt a rendezvényt és szeptember 11-e az a dátum, ami ennek a témának az aktualitását alátámasztja. Ma már látható, hogy nem az egyenruhás katonák állnak egymással szemben, hanem olyanok, akik a közember számára láthatatlanok. Ez indokolja azt, hogy Magyarországon is előtérbe került a biztonság kérdése, meg kell ismerni a látható és láthatatlan biztonság fogalmát. A cél ezért az, hogy minél nagyobb hangsúly fektessünk a problémák megelőzésére. Sok esetben a kultúrák különbözősége, ami megoszt, de ennek kell lennie annak az erőnek is, ami összetartja a biztonságért harcoló erőket. Meggyőződése, hogy a biztonságot csak az emberi együttműködés, összefogás erősítheti meg. Jó kikapcsolódást, egyben hasznos időtöltést kívánt a nyári egyetem résztvevőinek.

Ezt követően a nyári egyetem rektora, professzor Dr. Szabó János a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora köszöntötte az egyetemen résztvevőket és mondta el bevezető gondolatait. Az emberi környezetben a fenntartható biztonság is globalizálódott. A globalizáció napjaink vitatott kérdése, mint mindennek, ennek is megvannak a maga előnyei és természetesen a hátrányai is. Az biztosan látható, hogy a globalizációs biztonság nélkül a világbéke nem teremthető meg. Akik nem fogadják el a globalizációt, mindig azt hangoztatják, hogy vannak kultúrák, amelyek a természetüknél fogva nem egyeztethetők össze a globalizációval és ezek óhatatlanul elvesznek, elvesztik a sajátos értékeiket, mert a globalizáció egyenletesre gyalulja a kultúrákat. Mások szerint a globalizáció szelektál, egyes kultúrákat jónak, más kultúrákat rossznak kiált ki. A biztonság elképzelhetetlen a globalizáció nélkül és ezzel párhuzamosan napjainkra a biztonság megteremtése szakmává vált. A privát szférában egyre többet költenek a biztonság megteremtésére; többet, mint az állami szférában. A biztonságpolitikának nagyon sok területe van és ezekkel érdemes minél többet, minél szélesebb körben foglalkozni.

Ezzel átadta a szót az előadóknak. Az első nap a következő előadásokat hallgathatták meg az egyetem résztvevői:

Rábai Zsolt NATO PDD: A NATO 60 éve.

Nagy Zsolt MH Védelempolitikai Főosztály főosztályvezetője: A Magyar Köztársaság kötelezettségei a NATO-ban.

Bánlaki György , a Magyar Atlanti Tanács Elnöke: A NATO új kommunikációs stratégiája.

Az első nap utolsó programjaként, élő helyi televízió adásban fórum volt a NATO-ról. A fórumot Dr. Deák Péter vezette. Bemutatta a fórum résztvevőit, Szirbik Imre polgármestert, Dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredest, volt vezérkari főnököt, Nyers József mérnök ezredest, az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Zászlóalj parancsnokát, Rábai Zsoltot NATO PDD-t.

Az előadáson elhangzott, hogy Szenes Zoltán szerint az elmúlt tíz év érdekes időszaka volt a NATO történetének, mert a szervezet egy hihetetlen nagy bővülésen ment keresztül. A jövőben előre láthatóan 4-5 ország belépésének van realitása. Ez a kérdés kiemelt téma a NATO-n belül is és az ezzel kapcsolatos aggályaikat az oroszok az elmúlt időszakban, több esetben is hangoztatták. Most már az is elmondható, hogy a világ más részeiből az azonos értékeket valló országok is érdeklődnek a szövetségi tagság iránt.

Rábai Zsolt kiemelte, hogy a NATO új stratégiájának koncepciójának kapcsán egyre több olyan műveletekben is részt vesznek a szövetséges erők, amelyek nem tartoznak az ötös cikkelyhez. A bővítés kérdésénél fontos, hogy elfogadjuk-e azt az érvelést, hogy egyes helyi hatalmak saját érdekszféráról beszélnek. Bízni kell benne, hogy a szuverén államok az érdekeiket eredményesen fogják érvényesíteni. Részünkről az a feladat, hogy sorakozzunk fel a felvételre jelentkező államok mögé, támogassuk őket a törekvéseikben.