Nyolcezer méteren kártyázott a tábornok

Kilián Nándor dandártábornok a MH Kabuli Nemzetközi Repülőtér Törzstiszti Csoportjának (MH KAIA) volt fél évig a parancsnoka, április 1-jén érkezett haza. A külföldi missziókat teljesítőknek adható szolgálatmentes napokat azonban nem pihenéssel, hanem a MH Dr. Radó György Honvég Egészségügyi Központ kecskeméti Repülőorvosi Egészségvizsgáló és Kutató Intézetében (REVKI) töltötte: minél előbb meg akarta újítani a szakszolgálati engedélyét. Utoljára ugyanis tavaly szeptemberben repült, rá egy hétre pedig indult Afganisztánba – a kint tartózkodása alatt járt le a „szakszó"-ja. Ráadásul tábornokként, az úgynevezett magasabb parancsnoki szűrővizsgálaton is meg kellett jelennie.

A többi vadászpilótához hasonlóan, Kilián tábornokot is szinte „kifordították" az orvosok. Dr. Pozsgai Attila nyugállományú orvos ezredes, a Repülőalkalmasság Vizsgáló Osztály osztályvezető főorvosa, a Repülőorvosi Bizottság (ROB) elnöke elmondta: a pilóták egészségügyi alkalmasságát évente kétszer ellenőrzik. A szigorúbb, 2-3 napos ellenőrzés a ROB előtt zajlik, a köztes időben pedig a szakorvosi szűrőcsoport végez féléves vizsgálatot. A bázisparancsnok most a legalaposabb ellenőrzésen esett át, ami egy teljes körű laboratóriumi vizsgálattal kezdődött: vérkép, vizelet, vércukor, vérzsírok, máj- és vesefunkció ellenőrzése. Ezután jött a mellkasröntgen és a hasi ultrahang, majd a sebészeti, a belgyógyászati, a szemészeti, a fül-orr-gégészeti, ideggyógyászati, fogászati vizsgálat és a terheléses kerékpározás. A többnapos vizsgálat „csúcspontja" pedig a barokamrai edzés – Kilián tábornokot erre kísérte el a honvedelem.hu. Az alkalmassági vizsgálaton nem véletlenül a barokamra az utolsó állomás, élettani szempontból ugyanis ez az edzés a legveszélyesebb, a szimulált körülmények közt ez áll legközelebb a valós repülések alkalmával előfordulható vészhelyzetekhez. Ide csak az összes klinikai ellenőrzésen alkalmasnak minősített és a kerékpárterhelésen átesett pilóták jöhetnek.

Dr. Szabó Sándor András orvos alezredestől, a REVKI igazgatóhelyettesétől megtudtuk: a kecskeméti barokamrát a 70-es évek végén, magyar cégek építették. Vákumszivattyús technológiája nagyon megbízható, többszörös elektronikai rendszerrel védett. A vizsgálat alatt az élettani paraméterek – vérnyomás, pulzus, oxigén telítettség – nyomon követését Európában is egyedül álló módon biztosítja, aminek egy esetleges rosszullét vagy cselekvőképtelené válás esetén van jelentősége. A kamrát a nagy magasságot imitáló alacsony légnyomás létrehozására használják. Nagy teljesítményű szivattyúinak köszönhetően percek alatt akár tizenöt-tizennyolcezer méteres magasságnak megfelelő légritkítás is létrehozható benne. Ilyenkor azt ellenőrzik, hogy a pilóták miként viselik a magassággal járó élettani változásokat, az oxigénhiányt és a nyomáscsökkenést. Szabó főorvos elmondta: mivel Kilián tábornok vadászpilóta, ezért a NATO előírásának megfelelő „magasságban", 7600 méteren kellett volna az edzést végrehajtania, de a Gripen svéd konstruktőrei kérésére ennél magasabbra, 8000 méterre „vitték fel".

Az „emelkedés" előtt a barokamrában a pilóták fél óráig egy maszkon keresztül száz százalékos oxigént lélegeznek. Ezt követően másfél perc alatt 5500 méteres magasságnak megfelelő szintre csökken a kamrában a nyomás és újabb 10 percig kapnak tiszta oxigént. Ezzel a módszerrel a szervezetükben felhalmozódott nitrogén mintegy kétharmada eltávolítható, így lényegesen csökkenthető a keszonbetegség (buborékbetegség) iránti hajlam.

A célmagasságra csak ezután emelkednek, ahol viszont már le kell venniük a maszkot. Légzőkészülék nélkül ezen a magasságon nagyon gyorsan elvész a rövid távú memória, romlik a számolási képesség és látászavar következhet be. Ezt demonstrálja többek közt a 8000 méteren történő „kártyaparti" is. Magyar pilóták természetesen magyar kártyával próbálnak „játszani", de képtelenek felismerni például a piros ászt, azt sem fogják fel, hogy 21 van a kezükben. Maszk nélkül 8000 méteren 4-5 perc múlva a legegészségesebb ember, a legedzettebb sportoló is elveszíti az eszméletét. Ezeket, az eszméletvesztéshez vezető úton jelentkező tüneteket, a szellemi teljesítményük csökkenését kell megtapasztalniuk a pilótáknak, hogy éles helyzetben felismerjék a veszélyt, legyen tisztában az oxigénhiány tüneteivel és baj esetén időben tudjanak tenni ellene.

Dr. Pozsgai Attila elmondta: az éves alkalmassági vizsgálatokon a légierő pilótái általában megfelelnek a szigorú egészségügyi követelményeknek. Ez azért van így, mert aki érzi magáról, hogy beteg, a gyógyulásáig kéri a vizsgálatok halasztását. Átmeneti – néhány napos vagy hetes – letiltások azonban még így is előfordulnak, azok a pilóták pedig, akik valamilyen műtéten estek át, akár hónapokig sem ülhetnek repülőgépbe vagy helikopterbe. Évente a teljes magyar katonai pilótaállományból öt-hat fő szóródik ki a ROB-on, általában mozgásszervi, ritkábban szív- érrendszeri problémák miatt. Ők a továbbiakban már soha, semmilyen típusú katonai gépet nem vezethetnek.