Nyugállományúaknak és a honvédelem ügye iránt érdeklődő állampolgároknak tartott tájékoztatót Benkő Tibor, Magyarország honvédelmi minisztere

Benkő Tibor előadását azzal a gondolattal kezdte, hogy a ma aktív és nyugállományú katonák, honvédségi alkalmazottak és nyugdíjasok számára rendkívül fontos, hogy a honvédelem ügyét mindenki fontosnak tartsa. „Együtt nagyobb eredményeket tudunk elérni. Meggyőződésem, hogy az aktív, tartalékos és nyugállományú katonák mindannyian ugyanúgy gondolkodnak, s közös célunk mindig is Magyarország védelmének garantálása volt és lesz” – fogalmazott.

Benkő Tibor előadásában kitért a gyorsan, akár pillanatok alatt változó biztonsági környezetre is. Mint mondta, az egykor irigyelt és elismert Jugoszlávia szétesését követően még ma sincs teljes béke a térségben. Aláhúzta, hogy a NATO ma két veszélyeztetettségi irányt fogalmaz meg: az Oroszország jelentette keletit, illetve a Nyugat-Balkánt magába foglaló délit. Hozzátette: minden nemzetet másként érint, de a veszély egységesen fenyeget mindenkit.

„Az oroszországi támadást mindannyian elítéljük. Nem tartjuk helyénvalónak. Magyarország pedig a konfliktus békés rendezésében érdekelt” - jelentette ki, hozzátéve: Magyarország számára az elsődleges veszélyeztetettséget a Nyugat-Balkán jelenti.

„Van azonban egy még nagyobb probléma. A déli és keleti fenyegetés metszéspontja a mi régiónk” - mondta Benkő Tibor, rámutatva arra, hogy éppen ezért fontos válasz a veszélyre a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program, amely eddigi eredményeit tekintve képessé teszi hazánkat a helyzet kezelésére. Mint fogalmazott, fenn kell tartani a kettős megközelítés doktrínáját, ami szerint erőt kell tudni demonstrálni, de mellette a diplomácia eszközeire kell törekedni. A kettő csak együtt működik.

A honvédelmi miniszter kijelentette: hazánk biztonságáért mi felelünk és nem szabad csak a NATO-ra hagyatkozni. A közkeletű mondás kapcsán, miszerint „majd a NATO…”, megjegyezte, hogy bár a 5. cikkelyt sokan jól ismerik, de ott van a 3. cikkely is, amely kimondja, hogy minden tagország kötelessége olyan haderőt építeni, amelyet fel tud ajánlani a szövetség számára. Ezt a képességet nekünk is meg kell teremtenünk.

Mint elhangzott, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program egyik legfontosabb célja, hogy újjáépítse a Magyar Honvédséget, mivel Magyarországnak egy korszerű, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett hadseregre, lojális és áldozathozatalra képes katonákra van szüksége. „Nekünk ezt a honvédséget kell felépítenünk, amely képes gondoskodni a haza védelméről, felelősséget érez a régió biztonságáért” – mondta Benkő Tibor, kiemelve: magyarokként van hazánk, vannak szeretteink és vannak értékeink, amelyeket elődeink alkottak meg és nekünk a szeretteinket, hazánkat és az értékeinket meg kell védenünk. Erről szól a honvédelem, a honvédelem ügyének szolgálata. „Ha nincs nemzeti ütőképes képességünk, senki nem fog megvédeni bennünket” – szögezte le.

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kapcsán a tárcavezető aláhúzta, hogy annak középpontjában a katona áll. Éppen ezért szükség van egy olyan életpályamodellre, amelynek köszönhetően a katona érzi és látja, hogy a társadalom megbecsült tagja. Előadásában szólt az illetményfejlesztésről, az egészségkárosodási ellátás rendszeréről, illetve a lakhatási támogatás rendszeréről is.

A haditechnikai eszközök beszerzése kapcsán is rámutatott arra: a szerződéskötések előtt mindig mérlegelik, hogy a katonának milyen képességekre van szüksége a feladataik végrehajtásához. Utána következik a piackutatás arról, hogy mi jó az ország számára, mi segíti a gazdasági érdekeinket. E folyamat segíti a hazai hadiipar újjáépítését is, hiszen nem csak megvásároljuk az eszközöket, de sokat közülük gyártani is fogunk. „Olyan világszínvonalú dolgokat kell előállítani, amire világszinten is van kereslet” – mondta, arra utalva, hogy nem csak a Magyar Honvédség ellátása, de a nemzetközi piacon meghatározó szereplővé válás is cél.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a megújuló Magyar Honvédségben kiemelt helyen kell szerepelnie a kiképzésnek, a képzésnek, az oktatásnak. „Korszerű technikai eszközöket csak jól képzett, kiképzett katonákkal lehet üzemeltetni. Nekünk olyan katonákra van szükség, akikre a társadalom fel tud nézni, példaképként tud rájuk tekinteni. Így lesznek megbecsült tagjai az országnak” – fogalmazott Benkő Tibor. A jövő katonáit említve beszélt a honvédelmi nevelés – így a Honvéd Kadét Program, a honvédelmi táborok, a honvédelmi versenyek és a laktanyai nyíltnapok - fontosságáról is, mivel a ma fiataljai alkotják a jövő honvédségét.

A katonák számára elérhető életpályamodell kapcsán részletezte: az életpálya első, előkészítő szakaszában a honvédelmi nevelés és az önkéntes katonai, valamint önkéntes tartalékos szolgálati lehetőségek útján biztosítják a ma fiataljainak pályára irányítását. A modell második szakasza maga az aktív katonai szolgálat, illetve a harmadik szakasza az aktív éveken túli időszak, amely keretében gondoskodnak a nyugállományú katonákról és honvédségi nyugdíjasokról.

Az önkéntes tartalékos szolgálat kapcsán Benkő Tibor felidézte, hogy hazánknak 2010-ben mindössze 17 tartalékos katonája volt. Ma ez a szám eléri a 11 és fél ezret, ami azt mutatja, hogy a magyar emberek igenis elkötelezettek, csak meg kell találni velük a közös hangot.

Benkő Tibor elmondta: 2016 óta folyamatosan emelkedik a honvédelemre és ezen belül is a haderőfejlesztésre fordítható költségvetési keret. 2022-ben 1 003 milliárd, 2024-ben – amikor tervezetten elérjük a 2 százalékos GDP részarányt – 1 460 milliárd forint lesz a honvédelem teljes költségvetése.

A  tárcavezető szólt még arról is, hogy 2010-hez képest 13 ezerrel több katona szolgál a Magyar Honvédségben és örvendetes hír, hogy a hivatásos katonák száma is egyre növekszik.

A rendezvényen – amelyen részt vett Fürjes Balázs államtitkár is – a felvetődött témák kapcsán több kérdést is feltettek a honvédelmi miniszternek.