Olimpikon és katona

Életednek mióta része a sport? Milyen eredményeket értél el eddig?

Egészen fiatalon, 6-7 éves koromban kezdtem el az ökölvívást a máriapócsi edzőteremben, majd 9 éves koromban kerültem Nyíregyházára, Nagy Lajos edzőhöz. Az elmúlt 20 év alatt számos eredményt értem el ebben a sportágban, amire nagyon büszke vagyok. A sokszoros magyar bajnoki cím mellett az egyetemi világbajnokságon ezüstérmet szereztem. 2022-ben az Európa bajnokságon, 2023-ban az Európa játékokon és 2024-ben az Európa bajnokságon is bronzérmes lettem. Emellett több nemzetközi tornáról is vannak aranyérmeim.

Hogyan készültél fel az olimpiára?

Ez egy nagyon hosszú, rögös, sok lemondással járó út volt. A kvalifikációs időszak után, januártól kezdődött meg az intenzív felkészülés, napi két-három edzéssel. A munkahelyemet erre az időre ott kellett hagynom, fizetés nélküli szabadságon voltam. Csak a felkészülésre akartam koncentrálni, hiszen kisgyerekkorom óta az volt az álmom, hogy kijussak az olimpiára, és ott jól szerepeljek. Van egy kétéves kisfiam, nem volt könnyű, hogy hosszú ideig nem láthattam.

Milyen érzések voltak benned az olimpián?

Az olimpiai falunak olyan hangulata volt, amelyet nehéz szavakkal leírni. Olyan sportolókkal találkozhattam, akikre gyerekként felnéztem, és példaképnek tekintettem. A versenyszellem közös volt mindenkiben, azt éreztem, hogy mindannyian egy célért vagyunk ott. Mialatt vonultam a ringbe, arra gondoltam, hogy egy álom megvalósult. Ha visszagondolok rá, még mindig kiráz a hideg, és libabőrös leszek, hiszen egy egész nemzet szurkolt értem. Nyilván volt bennem valamennyi izgalom is. Sok versenyző szárnyal az edzéseken, éles helyzetben viszont leblokkol, de én az a típus vagyok, aki, ha nagy a tét, jobban teljesít.

Hogyan értékeled az olimpián elért eredményedet?

Azt tudni kell, hogy maximalista vagyok magammal szemben, és minden versenyre úgy utazom ki, hogy meg szeretném nyerni. Most az olimpián is az volt a célom, hogy egy érmet hozzak haza a kisfiamnak. Úgy gondolom, hogy mindent megtettem ennek érdekében, így csalódottság nincs bennem. Azt viszont sajnálom, hogy nem sikerült érmet szereznem, nem sokon múlott. A sorsolás alapján húszan voltunk a súlycsoportomban, közülük 18 versenyző többszörös olimpikon, világbajnok vagy európai bajnok volt, tehát a legjobbakkal versenyeztem. Utólag már büszkén tekintek az ötödik helyezésemre. A családom az elejétől kezdve támogatott, mindig mellettem álltak. Ha ők nem lettek volna, akkor nem biztos, hogy itt tartanék, ahol most vagyok. Nagyon örültek neki, hogy kijutottam az olimpiára, hiszen tudták, hogy ez az álmom.

Hogyan jött a honvédség az életedbe? Miért jelentkeztél tartalékos katonának?

Egy nyíregyházi barátom ajánlotta ezt a lehetőséget, aki már régóta katona. Nagyon megörültem, amikor beszéltünk, mert mindig is érdekelt a honvédelem ügye. Úgy érzem, van párhuzam a katonai hivatás és a sport között. Amikor kimegyek egy versenyre, a hazámat, Magyarországot képviselem, és a honvédségnél is a haza az első, ezzel könnyen tudok azonosulni. Ezért is szerettem volna tartalékos katonai szolgálatot vállalni. Az a felfogásmód és csapatszellem, amelyet a honvédségnél tapasztaltam, nagyon tetszik. Jó érzés egyenruhát viselni, büszke vagyok arra, hogy katonának mondhatom magam.

Ha nem bokszkesztyű vagy egyenruha van rajtad, akkor hogyan telik egy napod?

Civil végzettségemet tekintve történelem-testnevelés szakos tanár vagyok, és nagyrészt hátrányos helyzetű diákokat tanítok. Én is ilyen családból jöttem. Látom ezeket a nehéz sorsú gyerekeket, és az a célom, hogy akinek csak tudok, segítsek. Ha egy-két fiatalt ki tudok emelni ebből a közegből az ökölvívás által, az már óriási eredmény, számomra igazi boldogság. Ez a sportág nem igényel nagy anyagi befektetést, drága felszerelést. Szorgalmasnak, kitartónak és alázatosnak kell lenni, és akkor biztosan meglesz az eredménye. Már van is egy kissrác, akit le tudtunk igazolni az egyesülethez. Más településekről is nagyon sok megkeresést kapok és mindig szívesen segítek. Encsről például megkeresett egy család azzal, hogy kisfiuk régóta követi a pályafutásomat, nagyon szereti az ökölvívást, csak nincs lehetősége gyakorolni. Megleptem őt egy bokszzsákkal és egy pár kesztyűvel, nagyon örült a segítségemnek. Tudom, hogy ha nincs motiváció és lehetőség, akkor nehéz kitörni.

Milyen jövőbeli terveid vannak?

Az ökölvívás terén a profi karrieremet próbálom építeni. Ha lehetőségem lesz, akkor 2028-ban ismételten ott szeretnék lenni az olimpián Los Angelesben. A honvédségnél az alapkiképzésem szeptember elején kezdődik. Mindenképpen szeretném folytatni a tartalékos katonai szolgálatot és aktívan részt venni a Magyar Honvédség életében.