„Senkinek sem mutatunk ajtót, mindenki jelentkezését várjuk”

A hadkiegészítés tartalma némiképp módosult az évtizedek során, de mint azt Kálmán László alezredestől, az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH HKNYP) parancsnokhelyettesétől megtudjuk, a fogalom összességében igazából ma sem jelent mást, mint mondjuk tíz vagy huszonöt évvel ezelőtt.

„A Magyar Honvédség humán és gazdasági, anyagi szükségletének biztosításáról van szó. Amikor még létezett sorkatonaság, akkor is volt önkéntességi alapon történő belépés, bár miután a sorozott haderő megszűnt, a toborzás vált központivá" – mondja az alezredes, aki egyúttal aláhúzza: valóban megszűnt a kötelezettség alapján, békeidőben történő katonai szolgálatteljesítés, a honvédelem azonban alaptörvényben rögzített kötelessége minden magyar állampolgárnak. Ebből kifolyólag különleges jogrend – megelőző védelmi helyzet vagy rendkívüli állapot és a hadkötelezettség – bevezetése esetén ugyanúgy behívás, sorozás vár az érintett körbe esőkre. A haderő jelenleg képes a békeidejű feladatokat végrehajtani és nagymértékben ellátni bizonyos különleges jogrend esetén felmerülő feladatokat, képes együttműködni a NATO-val − ez a békeidejű honvédség azonban szükségszerűen kiegészül majd a hadkötelezettekkel, ha a haza fegyveres védelmére lesz szükség. „Ez remélhetőleg sosem merül majd fel" – teszi hozzá Kálmán László.

Az MH HKNYP-nek az üres beosztások feltöltése mellett természetesen a fluktuációt is kezelnie kell, vagyis naprakészen, nagyjából egy évre előre képben kell lennie azzal kapcsolatban, hány és milyen beosztás tölthető fel a haderőben. Kálmán László elmondja: a gazdasági válság hatására nem nőtt meg jelentősen a katonai pálya iránti érdeklődés, a jelentkezők összetétele azonban megváltozott. „Nagyobb arányban jelentkeznek a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, köztük a diplomások is, akik persze megpróbálnak magasabb beosztásba kerülni. Ez nekünk előny, mert szélesebb spektrumból válogathatunk, de a személyiséget természetesen így is vizsgálni kell. Ugyanígy az esélyegyenlőség biztosítása is alapvető jelentőségű, ezt szem előtt tartandó folyamatosan együttműködünk a munkaügyi szervekkel. Senkinek nem mutatunk ajtót, mindenki jelentkezését várjuk, de az alkalmassági vizsgálaton elég sokan kiesnek, mert nem veszik komolyan az előre ismertetett követelményeket. Így aztán érdemes előre felkészülni a felmérésekre" – mondja az alezredes. Aki megfelelt, annak a honvédség beosztást ajánl: innentől kezdve a kondíciók és követelmények ismeretében ő dönt arról, elfogadja-e ezt avagy sem.

„A hitelesség miatt az is fontos, hogy három-hat hónap után a betoborzott jelentkezőnek ajánljunk valamilyen beosztást, beléptessük a rendszerbe" – emeli ki Kálmán alezredes. „Tapasztalati adataink vannak arra nézve, hogy ha ezt a határt túllépjük, megindul a lemorzsolódás. Ha valaki jelentkezett és megfelelt az alkalmasságin, teljesen jogosan várja el, hogy utána ne pusztán egy nyilvántartásban kezeljék évekig."

A Magyar Honvédség Önkéntes Tartalékos Rendszerének kialakítása és feltöltése komoly kihívást jelent az MH HKNYP szakállományának. A 2011-ben feltöltött kétezer fős önkéntes védelmi tartalékos szegmens után 2012-ben megkezdődött a mintegy hatezer önkéntes műveleti tartalékos beosztás feltöltése. Öt hónap alatt ezer jelentkezővel kötött szerződést a szervezet, de még nagyon sok munkát kell elvégezni ahhoz, hogy a kitűzött cél megvalósuljon, azaz 2014 végére minden beosztást feltöltsenek. Ehhez különböző társadalmi csoportok és korosztályok megszólítása szükséges. Elsőként a volt katonák és rendvédelmi dolgozók toborzását kezdték meg, akik a tapasztalatot, felkészültséget képviselik és az önkéntes tartalékos rendszer szerkezeti vázát alkotják. Jelenleg új célcsoportként a felsőoktatási intézmények hallgatóit szólítják meg, akik a fiatalos erőt és lendületet hivatottak biztosítani a rendszernek, illetve felkészítésük után a jövőbeni folyamatos szakmai fejlődés lehetőségét teremtik meg a honvédség számára. Ez a szolgálati forma rugalmasabb, mint a hivatásos vagy szerződéses szolgálat, hiszen a tartalékosok megtarthatják „civil" foglalkozásukat, behívásukra – tervezetten – rövid kiképzésre évente kerül sor, valamint különleges jogrend bevezetése esetén (így például katasztrófák megelőzése vagy következményeinek elhárítása érdekében).

Az MH HKNYP gondoskodási körébe a nyugállományúak, a szolgálati járadékosok és családtagjaik éppúgy beletartoznak, mint az elhunytak özvegyei, árvái. Velük a parancsnokság munkatársai rendszeres kapcsolatban állnak, néhány évente személyesen is megkeresik őket a nyugdíjasszervezetekkel összhangban. „Folyamatosan tisztában kell lennünk azzal, ki milyen körülmények között él, és ha úgy alakul, segítenünk kell" – mondja Kálmán László. „Nem tudok elképzelni annál kínosabb helyzetet, ha nem segítenénk egy nehéz helyzetbe került volt katonán. Kötelességünk gondoskodni elődeinkről, és figyelemmel kell lennünk családjaikra is." Szükség esetén a Magyar Honvédség Szociálpolitikai Közalapítványa bevonásával egyszeri segélyben is részesülhetnek a nehéz körülmények közé került volt bajtársak.

A kegyeleti gondoskodásról viszonylag kevés szó esik, pedig a mai napig élő és létező tevékenységi körről beszélünk. A konkrét kegyeleti tevékenységre manapság kevesebbet tudnak fordítani, mint korábban, ám a honvédség mindig is ügyelt arra, hogy méltó módon emlékezzenek meg az elhunyt egykori bajtársakról. Ennek jegyében, ha katonazenekart és egyéb külsőségeket nem is feltétlenül tudnak biztosítani minden temetésre, koszorú és búcsúbeszéd mindenhová jut, és némiképp a temetési költségek terén is mód van enyhíteni a gyászoló család terheit.

Fotó: Rácz Tünde és archív