Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Online utazás történelemformáló helyekre

5. rész: katonákat és csatákat látott a romjaiban is impozáns Mária Magdolna-templom

Szöveg: Nagy Gábor | Fotó: a szerző felvételei |  2021. április 5. 7:05

Online utazásunk mai részében a budai Várban található Mária Magdolna-templom történetét ismerhetjük meg. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mit keres a sorozatunkban egy templom? A válasz egyszerű: az első világháború után megalapított Katolikus Tábori Püspökség ezt a templomot választotta székesegyházának, így egészen a második világháború utáni lerombolásáig ez volt a katonáink legszentebb épülete.

A gyakran szűkös időkeretbe szorított budapesti városnéző túrák jellemzően a Mátyás-templom körül tudják le a várbéli programot, és az idegenvezetők sokszor esélyt sem adnak arra, hogy a turisták kimenjenek a templom 100 méteres körzetéből. De most ne legyünk klasszikus turisták, sokkal inkább céltudatos felfedezők, akiket nem szorítanak keretek, mert a budai Vár számos érdekességet tartogat számunkra. Aki már szervezett randevút, vagy egyéni felfedező sétát Budán, annak biztosan volt pár pillanat az életében, amikor leült az egykori Mária Magdolna-templom megmaradt építőköveire, hogy élvezze a nyugalmat a Kapisztrán téren, ahol a turizmus fénykorában sem kellett osztozni tömegekkel az élményen.

20210401-maria-magdolna-templom (1)

Noha a templom majdnem a XX. század közepéig épségben fennmaradt, ennek ellenére igen kevés publikus fotó érhető el róla. Fénykorában egységes, letisztult gótikus stílust sugárzott. Habár az épület főtengelye jóval eltér a K-NY iránytól, mégis keletelt templomnak számított, ahol a hívők nagyjából Kelet felé imádkozhattak. A méretére csak egy adat: a Google térképen mi magunk is lemérhetjük, hogy a templom leghosszabb kiterjedése ugyanúgy 64 méter, mint a közeli Mátyás templom épületének hossztengelye.

A templomból - egy méteres magasságig - a falakat, egy jellegzetes gótikus ablakot, valamint a tornyot állították helyre. Amikor ez utóbbit, mint kilátópontot 2017-ben megnyitották a nagyközönség számára, így a templom hamar felkerült az érdeklődés térképére, a korábban sosem látott szédületes panorámájával. A koronavírus-világjárvány kezdete óta pedig újra alulról sóvároghatunk, hogy remélhetőleg hamarosan megmászhatjuk ismét a tornyot.

Addig pedig üljünk le a templom falainak megmaradt köveire, és gondolatban kössük össze a gótikus ablak csúcsívét a toronnyal, s máris elképzelhetjük milyen dimenziójú volt a középkori Buda egyik legfontosabb temploma.

Az épületre kihelyezett valamennyi emléktábla szövegében fellelhető egy-egy hadtörténeti esemény, ezért minden szépsége mellett elsősorban a templom katonai vonatkozásairól kérdeztem Hankovszky Béla őrnagyot, a Katolikus Tábori Püspökség kiemelt tábori lelkészét.

Helyőrségi templomnak is hívták a köznyelvben a Mária Magdolna-templomot. Mit jelent pontosan a helyőrségi jelző?

A két világháború között ismerte helyőrségi templomként a közönség a Mária Magdolna-templomot. A jelző arra utal, hogy azon a településen, ahol van katonai alakulat, ott mindig kineveznek egy templomot helyőrségi templomnak, amelyben a tábori lelkész a helyi plébánostól függetlenül teljes joggal misét tarthat, keresztelhet, eskethet. A Mária Magdolna-templom nem egy plébániatemplom, hanem „csak egy” templom volt a Várban. Nem tartozott hozzá terület, ezért is lehetett később, a megalakuló Katolikus Tábori Püspökség címtemploma, másnéven székesegyháza. A templom elsősorban reprezentatív célokat szolgált, nemzeti ünnepeken vagy nagyobb csaták emléknapján tartottak megemlékezéseket.

„Helyőrségi szempontból” mikor volt a fénykora a templomnak?

Az első világháború idején jött létre, amikor egyszerre, egy időben hirtelen nagy igény keletkezett a lelki gondozásra. Katonák százezrei mentek úgy a Nagy Háborúba, hogy nem volt semmilyen tapasztalatuk a háború borzalmairól, és nem is voltak olyan hozzátartozóik, akik erről mesélni tudtak volna nekik. Az egyetlen, amibe távol a szülőföldtől kapaszkodni tudtak, az a hit volt.

20210401-maria-magdolna-templom (2)

A Mária Magdolna-templomot a második világháborúban szerzett sérülései után már majdnem helyrehozták, amikor egy váratlan fordulatot követően Rákosi lebontatta. Aztán valamilyen csoda folytán a torony mégis megmenekült. Az Úri utcai bejárati csarnok felől az épületre pillantva az az érzésünk támad, hogy a templom egyben fennmaradt, mert csak ebből a pontból hiánytalan a látvány.

Azt tudjuk, hogy az ötvenes években más templomot sem kíméltek, de itt lehet tudni az amúgy súlyos háborús károkat szenvedett épület lebontásának pontos okát?

Csak városi legendát hallottam arról, hogy egy vasárnapon két gyerek elegánsan, öltönyben, nyakkendőben vonult a Várban, szembe jött velük Rákosi Mátyás, és kérdezte tőlük, hogy hova ilyen elegánsan? Amire ők azt felelték, hogy mennek a misére. Akkor határozta el Rákosi, hogy inkább lebontatja a romos templomot.

Mi történt magával a Katolikus Tábori Püspökséggel?

A második világháború után megszüntették, de papíron még 1948-ig létezett. Majd 1994-ben újra alapították, de ekkor már a Mátyás-templom lett a Katolikus Tábori Püspökség címtemploma, vagyis székesegyháza.

Tervezik visszaépíteni a templomot?

Amennyire én tudom, nem. Így is impozáns, a jelenlegi állapotában. A megmentett gótikus ablak és torony sejteti a templom egykori méreteit, így könnyen el tudjuk képzelni, mekkora lenne, ha visszaépülne. A templom a múlt nagy dicsőségeiről szól, de a jelenhez már nincsen sok köze.

Turisztikailag egy csapásra vonzerő lett, amikor 2017-ben megnyitották a tornyot a látogatók előtt. Ön ezt hogy fogadta?

Mint katonáknak, érzelmileg nagyon fontos ez a helyszín számunkra. Azt is szeretjük, hogy a közvetlen szomszédságában található a Hadtörténeti Intézet és Múzeum is. Minden újabb publicitásnak, ami a helyet népszerűsíti, nagyon örülünk. Személy szerint én - bármikor, ha arra járok - boldogan pillantok fel a toronyra. Esztétikailag, történelmileg, érzelmileg ez marad a honvédség egyik legfontosabb szakrális objektuma.

20210401-maria-magdolna-templom (3)

Évekig várta a közönség, hogy ez a panoráma elérhető legyen mindenki számára és alig három évvel a megnyitás után a torony most ismét zárva van a látogatók elől. Csak reménykedni tudunk, hogy ez az állapot már csak rövid ideig tart, és újra megmászhatjuk a lépcsőket ezért a látványért. A két legmarkánsabb látnivaló a toronyból a Hadtörténeti Múzeum, illetve a Nemzeti Levéltár.

Nem véletlenül kezdtem az idegenvezetést egy interjúval, mert a templomok bemutatása akkor hatásos, ha nem lexikont zúdítunk a vendégekre. Mivel ezúttal a templom katonai mivoltát szeretném kidomborítani, így nem volt kérdés, hogy egy tábori lelkészt kérdezzek. Kisebb, vidéki templomok esetében igyekeztem mindig a kántort megkérni, hogy énekével nyissa meg a szellemet és a lelket egy idegenvezetéshez, de mivel itt egy nagyrészben lerombolt templomról van szó, így ezúttal ez nem volt lehetséges.

Akik szeretnék megnézni a templomot, azoknak javaslom, hogy a Tóth Árpád sétány felől érkezzenek az Úri utcáról nyíló egykori főbejárathoz. Itt, ha megállunk és feltekintünk a toronyra, valóban egységes épületnek látszódik a templom, és csak akkor tűnik fel, hogy az épület nagy része nem létezik, amikor a bejáraton bepillantva nem a templom belső terét látjuk, hanem az Országház utcát a főoltár mögött. A történelmi épületeknél a legelső kérdés mindig a „mikor épült?” Ennél a templomnál is jogos lehet a kérdés, mivel annyira egységes gótikus képet tükrözött valaha, hogy feltehetőleg nagyon rövid idő alatt készült el, ellenben sok más templommal, ahol olyan lassú építkezés folyt, hogy közben korok, és stílusok változtak. A fennmaradt dokumentumok szerint egyébként a 13. században, a tatárok rombolása után épült.

20210401-maria-magdolna-templom (4)

A helyreállított torony és a főoltár mögötti ablakkeret egyértelműen sugallják, hogy amikor a templom még „egyben volt”, tiszta gótikát sugárzott. De akkor minek a főbejáratához a copf stílusú portál? A válasz a bejárat két oldalán szereplő táblákon olvasható. A megoldást abban az évben kell keresni, amely évszám mindkét táblán szerepel.

Az épület megmaradt részein számos emléktábla található. Hogy mi a közös bennük? Természetesen a hadtörténelem! Idézzük fel ezeket az eseményeket, hogy lássuk azokat a viszontagságos harcokat, amiket kiállt az épület, amit végül a politika egy nap alatt lerombolt.

Egykoron „legkatonásabb” templomunk ma már a szabad ég alatti béke és nyugalom városi szigete, ahova a mostani járványügyi helyzetben is a legnagyobb biztonságban zarándokolhatunk el.

20210401-maria-magdolna-templom (5)

A városfotósok kedvelt időpontja a kék óra, amikor a mély kék háttér előtt a Mária Magdolna-templom megvilágított tornya még impozánsabban hat. A mai ember így szokta meg a látványt, így talán egy kicsit nehéz is elképzelni, hogy milyen lenne visszaépítve.

Rajz: Nagy Gábor

Kapcsolódó cikkek
×