Ötven éves a NASA

Amerikát szorította az idő, a szovjetek egy évvel korábban a
Szputnyikkal sarokba szorították az űrversenyben lemaradni látszó
Egyesült Államokat. Az űrtörvény aláírása után két hónappal már
“élesben" kezdte meg működését a világ egyik leghíresebb
kormányhivatala. A Szputnyik-krízis után Amerikának magasabb sebességre kellett kapcsolnia: az eddig szétszórtan, a hadsereg különböző részlegeinél és ügynökségeknél zajló kutatásokat központosítani kellett.

1958-ban az Explorer-1 révén amerikai műhold is pályára állt, 1961-ben pedig a Mercury-program keretében már az első űrugrást is végrehajtották, Alan Shepard volt az első amerikai a világűrben. A NASA szakemberei a világűrkutatás olyan területeire összpontosítottak, amelyeken még volt esélyük az elsőség megszerzésére.

Ez sikerült is: 1969-ben első ízben amerikai űrhajósok jutottak el a Holdra, Neil Armstrong és Buzz Aldrin nevét az egész világ megismerte. 1972-ben némileg irányt váltott a NASA, a Gemini- és az Apollo-programok után a Naprendszer távolabbi részeinek kutatása is nagyobb hangsúlyt kapott. Ennek eredményeképpen a Pioneer-10 űrszonda 1983-ban elhagyta a Naprendszert. Harmadik jelentős vállalkozásuk az űrrepülőgépek kifejlesztése volt, ami új fejezetet nyitott az űrhajózás történetében. 1981 óta száznál is több repülést hajtottak végre. Az űrsiklók által fémjelzett korszakra két tragédia árnyéka vetül: a Challenger 1986-ban, a Columbia 2003-ban semmisült meg.

Mivel a NASA tevékenységi illetékességébe tartozik a földi légkör, a Földet környező térség, a világűr tudományos vizsgálata, a légiközlekedési eszközök és űreszközök kifejlesztése, a kozmosz távlati hasznosításának tanulmányozása, illetve a repülésügyi és űrhajózási nemzetközi együttműködés gondozása, az ügynökség számos tudományos programot is folytat az “emberes programok" mellett.