Párbeszéd a Társadalmi Ellenállóképességről

A konferencia alapvető témája a Resistance Operating Concept (ROC), azaz az Ellenálló Műveletek Koncepció, amely alapján Európában három nagyobb, regionálisan elkülönülő térségben jöhetne létre a Társadalmi Ellenállóképesség együttműködése. E régiók a Lengyelország és a Baltikum térsége; a közép- és kelet-európai régió, valamint a dél-, délkelet-európai régió. Az Amerikai Különleges Műveleti Erők Európai Parancsnokság, valamint a NATO Különleges Műveleti Parancsnokság potenciális vezetőnemzetként tekint hazánkra a közép- és kelet-európai térség viszonylatában, figyelembe véve a Magyar Honvédségben végbement különleges műveleti képességfejlesztéseket, valamint a már megtett regionális lépéseinket, elképzeléseinket. Utóbbira jó példa a Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnokság.

A tíz ország részvételével megrendezett konferencián amerikai, grúz, lengyel, litván és svéd szakértők osztották meg gondolataikat a résztvevőkkel. A szakmai eszmecsere első napján téma volt a NATO koncepciót érintő álláspontja; a NATO Különleges Műveleti Erők Parancsnokság a társadalmi ellenállóképesség elérése érdekében tett erőfeszítéseinek bemutatása; a civil-katonai együttműködések lehetősége; valamint a grúz tapasztalatok bemutatása a nemzeti ellenállóképesség fontossága kapcsán.

A konferencia során Benkő Tibor honvédelmi miniszter udvariassági találkozón fogadta Richard D. Clarke vezérezredest, az Amerikai Különleges Műveleti Parancsnokság parancsnokát. A kétoldalú egyeztetést követően a honvedelem.hu kérdésére válaszolva Benkő Tibor honvédelmi miniszter kijelentette: az Európai Unió nemzetállamainak részvétele az Ellenálló Műveletek Koncepcióban rendkívül fontos. Kiemelte: minden országnak olyan képességet kell építenie, amellyel a különböző kihívásoknak, megpróbáltatásoknak, kockázatoknak és fenyegetéseknek megfelelő választ tud adni. Erről szól az ellenállóképességnek a megteremtése, mert ez az alapja mindennek.

„Ha egy ország nem fordít kellő figyelmet arra, hogy a saját érdekeit tudja képviselni, az az ország nem sokat ér a jövőben” – húzta alá Benkő Tibor, hozzátéve: a mostani konferencia lényege is az, hogy meglássuk, milyen kihívásokkal kell szembe néznünk, s azokat milyen képességekkel, hogyan lehet kezelni. Ekkor lehet eldönteni, hogy a szükséges képességeket miként tudjuk megalkotni, létrehozni. A honvédelmi miniszter azonban leszögezte, hogy ez nem pusztán katonai feladat. „Ennek az ellenállóképességnek megteremtése nem csak a katonai képességet jelenti, hanem egy nemzetállam teljes működési képességének megteremtését is. Akkor is, ha egy természeti katasztrófát kell kezelni, akkor is, ha egy kibertámadással kell szembenézni, akkor is, ha egy pandémiás helyzetnek kell urai legyünk” – mondta.

A külföldi partnerországok és szervezetek visszajelzései nagy elismerésről tanúskodnak. „Azt lehet mondani, hogy az élen járunk. Szerintem a nemzeti kormányunk nagyon jól látja, hogy milyen kihívások vannak jelenleg, és esetleg mivel lehet számolni az elkövetkezendőkben, hiszen nagyon fontos az, hogy legyen kitekintésünk, előrelátásunk, nem csak a ma jelenlévő helyzetet kell kezelni, hanem tudjunk felkészülni, preventív jelleggel tudjunk készülni a jövőt illetően. Magyarország elismerésre méltó módon építi ezeket a képességeket” – jelentette ki Benkő Tibor.

E képességek közé sorolható a Szolnokon működő Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnokság is, amely kapcsán a honvédelmi tárcavezető úgy fogalmazott, hogy korántsem véletlen a nemzetközi bizalom hazánk irányába. Felidézte: bár a magyar különleges műveleti képesség még igen fiatalnak tekinthető, a 2005-ös kezdetek óta számtalan alkalommal bizonyítottak katonáink, akár a különböző műveleti területeken, akár a hazai Black Swan gyakorlatokon, ahol a legutóbbi alkalommal nyolc nemzet katonáit vezették a magyar különleges műveleti erők.

„Magyarország hosszú évek óta rendkívül megbízható NATO-tagország. Nagyra becsüljük az elkötelezettségüket, amellyel támogatják biztonságért folytatott törekvéseinket, akár Afganisztánban, akár Irakban vagy Koszovóban. Magyarország szövetsége sosem merül feledésbe. Különleges műveleti erőink kapcsolata rendkívüli, katonáink vállat vállnak vetve harcoltak egymás mellett az elmúlt két évtizedben. Az együttműködés olyan szintjét értük el, amire még sosem volt példa” – szögezte le Richard D. Clarke vezérezredes, a konferencia első napján. Az Amerikai Különleges Műveleti Parancsnokság parancsnoka az Ellenálló Műveletek Koncepciója kapcsán pedig kiemelte, hogy az ellenállóképesség nem csak egy teljes ország, hanem annak teljes társadalmának fellépését is jelenti az agresszióval szemben. A partnerországok összefogásának fontosságát jelezve zárásul azt mondta: „Bármi is legyen a kockázat, együtt megvédjük a demokrácia szabadságát!”

David Tabor vezérőrnagy, az Amerikai Különleges Műveleti Erők Európai Parancsnokságának parancsnoka értékelve a konferencia fontosságát, kijelentette: az Ellenálló Műveleti Koncepció éppen olyan szakmai fórumokon formálódik, mint a mostani budapesti rendezvény, ahol minden résztvevő szeme előtt a közös cél lebeg. „A mai nap célja, hogy továbbra is közösen haladjunk előre, közösen hozzunk létre stratégiákat és tegyük ellenállóvá a nemzeteinket. A múltból tanulva lépünk előre a haladás útján, tudva, hogy együtt erősebbek vagyunk” – mondta Tabor vezérőrnagy.

A nemzetközi konferencia első napjának zárásakor Sándor Tamás vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Parancsnoksága különleges műveleti szemlélője nagyra értékelte a hallott előadásokat, jelezve, hogy másnap folytatódik a szakmai fórum.