Piros zászló a lőtértorony tetején

Szöveg: Szűcs László | 2010. március 25. 16:13

Beindult a kiképzési nagyüzem a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár helyőrségi lőterén. A szomódi lőtéren az alakulat lövészzászlóaljának katonái és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatói párhuzamosan hajtottak végre különféle lőfeladatokat. A honvedelem.hu itt vendégeskedett.

Piros zászló lobog a lőtértorony tetején, mindenkinek jelzi: éles lövészet zajlik a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár Szomód határában található, helyőrségi lőterén. A torony tövében, szabályszerű alakzatban, párosával sorakoznak a lövészzászlóalj katonái, majd az „Előre!" parancs elhangzása után ketten egyszerre futnak a piros zászló vonaláig, vagyis a tűzmegnyitás terepszakaszáig.

„Torony, itt a gépkarabély szektor! Kérem a célokat!" – mondja az egyik, hadnagyi rendfokozatot viselő lövészetvezető a rádióba, majd a katonák előtt néhány méterrel megjelenik az első, „megsemmisítendő ellenség".

A két egyenruhás szinte azonnal tüzelni kezd, az egyeslövésre állított AK–47-esekkel másodpercek alatt leküzdik a lemezcélokat. „Biztosítok!" – mondja az egyik. „Indulok!" – válaszolja a másik, majd a térdellő testhelyzetből felpattanva előrefut néhány métert. Társa eközben a távolabb feltűnő célokat sorozza meg.

A két katona – vagyis a tűzpár – mint egy jól összeszokott páros halad előre a lőtéren. Néhány perc alatt az összes célt „lefektetik". Pedig a duó valójában most „dolgozott" először együtt – árulja el Szénási Imre főhadnagy, a dandár lövészzászlóaljának megbízott kiképzési részlegvezető-helyettese, aki egyben a mai napi lövészet vezetője.

Ezt a kiképzési foglalkozást ugyanis pontosan azok számára rendezték meg, akik még nem vettek részt úgynevezett tűzpár lőgyakorlaton, amelyet a lövészeti szakutasítás 8. számú különleges lőgyakorlatnak nevez, hiszen a zászlóaljhoz az elmúlt hónapokban több olyan fiatal tiszt, tiszthelyettes és legénységi állományú szerződéses katona is érkezett, akik kiképzésük során eddig még csak egyéni lőgyakorlatokat hajtottak végre. Márpedig ahhoz, hogy valaki megfelelő szinten teljesítsen a közeljövőben kezdődő tűzcsoport, raj-, és szakasz-összekovácsolási gyakorlatokon, tudnia kell azt is, hogy miként kell szakszerűen, tűzpárban mozogni.

E katonák egyébként most a zászlóalj ideiglenes századának tagjai. Ebbe az alegységben, az újoncok mellett, azokat

csoportosították össze, akik nem mentek ki a dandár valamelyik külföldi missziójába. Nem titok, ők vannak kevesebben, az alegység állományának többsége Szarajevóban, vagy éppen Afganisztánban szolgál jelenleg is.

Szénási főhadnagy elárulja: ezen a napon hetven katonával vonultak ki a gyakorlótérre, közülük öten a gyengébbik nem tagjai. Ám ezen a napon ők is csak katonák és nem nők, azaz ugyanazokat a feladatokat kell teljesíteniük, mint a srácoknak. Természetesen ezt ők is jól tudják!

Az állomány egyébként nagyon motivált, látszik rajtuk, hogy jobban szeretnek a lőtéren, mint a laktanyában lenni – mondja a fiatal tiszt, aki szerint a mai napon, az egyre erősebb délnyugati szél miatt kell egy kicsit jobban odafigyelniük. A légmozgás és a lőtér száraz növényzete miatt ugyanis avartüzek kialakulására is számítanak. Ám szikracsapókkal és lapátokkal felkészültek az oltásra is…

Eközben kicsit távolabb, a lőtér „balszárnyán" a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) harmadéves tiszti hallgatói végzik saját kiképzésüket. Az egyetemisták egész hétre leköltöztek Tatára – illetve Szomódra –, hiszen a katonai vezető szakos felderítő és lövész hallgatók öt napon keresztül különféle, szakalapozó lőgyakorlatokat hajtanak végre. Lőnek pisztollyal, gépkarabéllyal, PKM géppuskával, Dragunov távcsöves puskával, RPG gránátvetővel, valamint a BTR–80 típusú harcjárművek fedélzeti fegyvereivel. S mindezek után, mintegy ráadásként, még kézigránát-dobás is vár rájuk.

– Az állomány az éleslövészetek elméleti ismereteit az elmúlt félévben sajátította el, most van itt a lehetőség a gyakorlati végrehajtásra – mondja Makalicza József mérnök alezredes, a ZMNE Szárazföldi Műveleti Tanszék megbízott tanszékvezető helyettese. Ezúttal éppen RPG lövészetre készülnek a hallgatók. Valamennyien most először fogják a kezükbe a gránátvetőt, szerelik össze a töltetet és a robbanófejet. Az arcokon azonban nem látszik a megilletődöttség, hiszen jól tudják mit is kell csinálni. Az elméleti órákon mindezt már megtanulták.

Aztán még a tüzelés előtt lehetőség van az optika és fegyver beszabályozására, majd minden hallgató három-három gránátot lő el a háromszáz méterre kihelyezett célra. Kinek jobban, másoknak kicsit rosszabbul sikerül a célzás, legalább egyszer azonban mindenki eltalálja a zöld színű jutacélt. Tegyük hozzá: a célzást nem könnyíti meg az erős oldalszél…

Makalicza alezredes elárulja: a tisztjelöltek és a tanszék oktatói mellett három negyedéves hallgató is részt vesz a kiképzésen. Õk saját foglalkozásvezetői kiképzésük gyakorlati követelményeit teljesítik, s a szakalapozó lőgyakorlatok során rész-foglalkozásvezetői feladatokat látnak áll.

A beszélgetés során kiderült az is, hogy az egyetem a hallgatók gyakorlati kiképzéseit rendszeresen rendezi meg a Tatán, illetve az alakulat helyőrségi gyakorló-, és lőterén. Ennek két oka van. Egyrészt a Vizek Városa alig egy órára található Budapesttől, emellett pedig a Klapka-dandártól mindenféle logisztikai biztosítást megkapnak, amely szükséges a gyakorlatuk sikeres végrehajtásához. Ebben az évben is tökéletesen elégedettek a szállással, és az élelmezéssel is, így nekik már tényleg nincsen más dolguk, mint a sikeres feladat végrehajtásra koncetrálni.