Por előttem, por utánam – egy igazi hadművelet

Az út tervezése nem történt másként, mint ahogy a katonai műveletek megtervezésénél szokásos: a feladatok számbavétele, az időrend összeállítása, a résztvevők körének meghatározása, és az információk begyűjtése a környékről. Mindezek ismeretében lehetett csak a menetoszlopot összeállítani és felmálházni a járműveket.

A magyar katonák ezúttal nem a szokásos számú járművel vágtak neki a feladatnak, a menetoszlop több mint kétszáz méter hosszúra nyúlt. A járművek többsége az US haderőtől kölcsönbe kapott Humvee volt.

Az út kisebb részét műúton tettük meg, a nagyobbik szakasz azonban köves-poros talajút volt. Ezen a szakaszon találkoztunk olyan résszel is, amit a tavaszi erős áradás elmosott, és gyakorlatilag járhatatlanná vált. Felújítása az amerikai hadsereg pénzügyi támogatásával, és az USAID szakemberei közreműködésével valósult meg, a munkával augusztusban végeztek.

Feladatunk ezúttal a magyar PRT által végrehajtandó CIMIC projektek azonosítása, a helyszín felmérése, és az értékelésre előkészítése volt. A helyszínre érkezést követően a PRT CIMIC és PSYOPS részlegébe tartozó két összekötő csoport felvette a kapcsolatot a helyi kormányzati szervekkel. Tala wa Barfak járásból ugyanis számos kérelem érkezett az utóbbi időben a PRT-hoz helyi kormányzati épületek, oktatási létesítmények építésére, illetve felújítására.

A járás Baghlan tartomány legelmaradottabb területei közé tartozik, ahol többségében az egykori mongol hódítók leszármazottai, a hazarák élnek. A hazara etnikum az elmúlt évtizedekben sokat szenvedett az egymást követő politikai rendszerek alatt, a faji és vallási diszkrimináció miatt. A régió nem részesült olyan mértékben a kormányzati és az ISAF által végrehajtott fejlesztésekben, mint a tartomány más területei.

Mialatt az összekötő csoportok az Őr- és Biztosító század kijelölt erőivel a saját feladataikat hajtották végre, a műveleti erők egy része – az MH PRT parancsnoka dr. Ruszin Romulusz ezredes irányítása mellett – elfoglalta az előretolt műveleti bázist (Forward Operation Base – FOB), ahonnan irányította a CIMIC szakfeladatot ellátó erőit.

Másnap a feladatban részt vevő erők elindultak a Wado-völgy bejáratáig, ahol a két összekötő csoport megkezdte a tervezett feladatok végrehajtását.

Az egyik csoport a Wado településen található iskolát látogatta meg, ahol ideiglenes osztályteremként alkalmazható iskolasátrakat és tanszereket adtak át, valamint felmérték az iskola állapotát. A másik összekötő csoport pedig a biztosító erőkkel továbbhaladt Shutor Jangal településre, ahol egy középtávú fejlesztés keretében megvalósítandó híd előzetes felmérése volt a feladatuk. Emellett pedig tárgyaltak a helyi vezetőkkel is a projekt kivitelezéséről.

Az MH PRT bázisára, Camp Pannoniába való visszamenetel során számos nehézséggel kellett megküzdeniük a magyar katonáknak. Az egyik a nagy távolság volt. Tala település mintegy 120 kilométerre található Pol-e Khomritól, ebből azonban csak hatvan kilométer a szilárd burkolatú út, így a távolság leküzdéséhez a hosszúra nyúlt menetoszlopnak hat és fél órára volt szüksége.

A PRT alegységei közé tartozik a UAV pilóta nélküli repülő eszközt működtető csoport. Feladatuk, hogy a menetek megkezdése előtt légi felderítést hajtsanak végre. Természetesen így történt ez most is. Szerencsére a környező területeken nem volt olyan csoportosulás, ellenséges tevékenység, ami miatt a műveletet meg kellett volna szakítani.

A parancsnok kezében egy másik légi felderítő repülő eszköz is volt: a német légierő HERON típusú UAV eszköze.  A HERON képes akár egy napig is a levegőben maradni és az előre megadott koordináták alatt lévő területről képet továbbítani, még éjszaka is.

A menet során a légi támogatást az amerikai szárazföldi haderő 1. légi-lovas hadosztályának két AH-64 típusú, Appache helikoptere biztosította. A forgószárnyasok megjelenésekor a magyar katonák többsége úgy érezte, ez egy „igazi hadművelet", hiszen a légi támogatás kérése és biztosítása alapvető fontosságú.

Fotó: Dr. Toperczer István orvos alezredes