Putyin térfelén a labda
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2009. május 11. 6:04Tokióban nem kívánják a Kuril-szigetek és a békeszerződés kérdéseivel terhelni az orosz kormányfőt, mivel az államfőt tekintik tárgyalópartnernek, de a kérdéskör óhatatlanul felmerül – írta a Kommerszant című moszkvai lap japán külügyi forrásokra hivatkozva Putyin hétfőn kezdődő látogatása kapcsán.
Aszó Taró japán kormányfő emlékeztetni kíván arra, hogy Dmitrij Medvegyev államfő februárban a vitás kérdések újszerű megközelítése mellett foglalt állást, de ezeket Oroszország eddig nem részletezte. Az orosz elnök Japánban reményeket keltő szavai nyomán Tokió várja, hogy Moszkva kifejtse javaslatait. Remélték, hogy erre sor kerül a G20 londoni csúcsán, de ott nem volt kétoldalú találkozó, s most a G8 júliusi, olaszországi csúcsán szeretnének megtudni részleteket.
A japán kormány külpolitikai megbízottja április közepén azzal állt elő, hogy terület szerint, fele-fele arányban meg lehetne osztani a Kuril-szigeteket. Ezt hivatalosan nyomban cáfolták, leszögezve: Tokió a hatvannál is több kisebb-nagyobb szigetből álló szigetcsoport feletti japán szuverenitás teljes helyreállítását követeli. Tokió azonban rugalmasságát is hangsúlyozta, s Japánban dolgozó orosz források szerint a vezetés kész vizsgálni a megosztás lehetőségét is, ha ezt Moszkva veti fel.
A nyilatkozók hozzátették: Tokióban feltételezik, hogy költségvetési gondok akadályozhatják a Távol-Kelet fejlesztésére irányuló, ambiciózus orosz terveket. Ezért Putyinnak fel kívánják vetni, hogy ha a szigetekről sikerül megállapodni, készek állami garanciákkal nagy befektetéseket eszközölni Oroszországban, egyebek között az infrastruktúra területén.
A Kuril-szigetek problémaköre s a II. világháborút jogilag lezáró orosz-japán békeszerződés emiatti hiánya azonban Putyin elnökként folytatott külpolitikája nyomán nem zavarja a gazdasági kapcsolatok fejlődését – írta a Kommerszant. A kétoldalú forgalom tavaly elérte a 30 milliárd dollárt, vagyis öt év alatt mintegy 400 százalékkal nőtt. A válság nyomán azonban az idei első negyedévben a Japánba irányuló orosz export közel 50, az onnan érkező import bő 20 százalékkal esett vissza az múlt év azonos időszakához képest.
A Kommerszant forrásai szerint azonban Tokióban továbbra is úgy ítélik meg, hogy a válság lecsengése után Oroszország újra igen vonzó partner lesz a világ egyik leggyorsabban növekvő piacként és a Japán számára nélkülözhetetlen nyersanyagok exportőreként.
