Remegtek a falak a csörlőházban

A katonák a lőtéren ezen a napon is korán keltek. Hét órakor már mindenki a helyén volt: megkezdték az előkészületeket a lőtér zárásához, a lövészet végrehajtásához, erre az időre a tűzszakaszra már a lőszerek is kiszállításra kerültek. Fél nyolckor megtörtént a lőtérszemélyzet eligazítása.

A harci támogató zászlóalj parancsnoka, Gulyás Géza alezredes személyesen ellenőrizte a szolgálati személyek felkészültségét. Hangsúlyozta, hogy a lövészet végrehajtása során a legfőbb szempont, az emberek és a technika biztonsága. “Inkább többször kérdezzük meg egymást, mintsem egy bekövetkezett problémát követően jöjjünk rá, hogy valamit nem mondtunk el elég világosan. A mai napon a lövészet délután négyig tart, de ha valami miatt a betervezett program csúszik, a feladat végrehajtását este fél nyolcig akkor is be kell fejezni", hangzott a tudnivaló.

Az eligazítás végére megérkeztek az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ Munkahelyi és Sugár Higiéniás Laboratóriumának munkatársai, akik a zajszintmérést végezték. Nyolc órától a biztonsági őrök jelentései alapján zárva a lőtér, letiltva a légtér, kezdődhetett a gyakorló éleslövészet úgy, hogy az első részben a zajszint mérést is elvégzik. A zajszint-mérés helyszíneire a parancsnok személyesen vezette el az egészségügyi központ munkatársait.

A zajszintméréssel kapcsolatos tudnivalókról Patyi György őrnagytól, a dandár biztonságtechnikai alosztályvezetőjétől érdeklődünk. Az alosztályhoz tartozik a munkavédelmi, tűzvédelmi, valamint a környezetvédelmi feladatok tervezése és végrehajtása. “Ez, amit most végzünk, a munkavédelem részét képezi. A munkatörvénykönyvben, valamint a honvédségi munkavédelmi előírásokban meghatározzák, hogy a kockázati tényezőkkel a munkáltatónak tisztában kell lennie és mindent meg kell tennie azért, hogy az egészséget veszélyeztető kockázati tényezőket minimálisra csökkentse. Ezért a munkáltatónak kell lépnie a problémák megelőzésében: ez a mai mérés is ezt szolgálja, mert ennél a feladatnál is ismernünk kell a zajértékeket", tudtuk meg.

Gulyás Géza alezredest, a zászlóalj parancsnokát kérdeztük az éleslövészetről és a gyakorlat feladatairól. “A gyakorlaton a katonák D-20 ágyútarackkal, valamint BRDM-2 kumplexumhoz tartozó Fagot típusú páncéltörő rakétákkal lőnek, közvetlen irányzással álló és mozgó célokra. A páncéltörő szakasszal pásztázott, lőtávolságon kívüli és belüli célokra hajtanak végre lövészetet, amely célok szembe és oldalra is mozoghatnak", tudtuk meg. A célok 2,3 és 2,7 kilométer között helyezkednek el. A lőtér egyik érdekessége, hogy van olyan része, ahol lefelé kell a célokra tüzelni, de van lehetőség a meredek domboldalra történő tüzelésre is. A parancsnok mindenesetre a száraz, napos idő helyett jobban örült volna egy hajnali esőnek. A páncéltörő rakéták hajtóanyaga a levegőben óhatatlanul is kiszóródik, ami miatt a száraz aljnövényzet meggyulladhat.

A zászlóalj katonái a várpalotai a lőtéren ebben az évben már többször voltak, márciusban, májusban, júniusban is gyakorlatoztak itt és készülnek a Bevetési Irány 2009 gyakorlatra is, de még októberben a szolnokiakkal terveznek egy közös gyakorlatot. Sikerült elérniük, hogy éves viszonylatban sokat tudnak lőni, és az is tény, hogy mindig vannak újoncaik, akiknek e feladatok teljesen újak. Az elmúlt évben is sokat gyakorlatoztak, többek között a Bevetési Irány 2009 gyakorlaton közel 2800 gránátot lőttek el. Az állomány szívesen vállalja ezeket a megterheléseket, mert látják a feladat értelmét és tudják, hogy ezekkel a gyakorlatokkal saját rutinjukat fejlesztik. A dandár vezetése minden támogatást megad a zászlóaljnak gyakorlataik és éleslövészeteik végrehajtásához, és a kiképzésben szívesen veszik az egyedi kezdeményezéseket, ötleteket.

Közben sokadszor, de ezen a napon nem utoljára hangzott el a jelentés: „Feladat végrehajtva! Csövek üresek! Felhasználva nyolc lőszer!"