Robbanószerkezeteket rejt a dzsumbuj

Szöveg: Szűcs László | 2010. március 19. 13:24

Teljesen hétköznapi bejelentésnek minősítették a tűzszerészek azt a Tatáról érkezett telefonhívást, amelyet csütörtökön kaptak, aztán a helyszínen kiderült, hogy a helyzet nem ennyire egyszerű. Még az is elképzelhető, hogy a szakemberek hónapokon keresztül dolgoznak majd a háromhektáros területen.

Első hallásra semmi szokatlan nem volt abban a bejelentésben, amelyet a héten csütörtökön kaptak a Magyar Honvédség tűzszerészei. A tatai rendőrkapitányságról érkezett telefonhívás szerint a város határában, a szomszédos települések, vagyis Környe és Kömlőd közelében, egy szeméttelep közvetlen szomszédságában több, feltételezhetően a második világháborúból visszamaradt robbanószerkezet került elő.

Az ilyenkor szokásos eljárásmód szerint – mivel a megjelölt hely az autópálya és egy főút közelében található – a tűzszerészek „A" kategóriásra minősítették a bejelentést. Amelynek értelmében a helyszínen az intézkedést 24 órán belül meg kell kezdeniük.

Az első meglepetés akkor érte a tűzszerészeket, amikor megpróbálták kideríteni, hogy egészen pontosan ki is fedezte fel a robbanószerkezeteket. A bejelentést a rendőrkapitányság tette, őket a város alpolgármestere értesítette, aki viszont az egyik önkormányzati képviselőtől kapta az információt. a képviselő viszont egy állampolgártól kapta a „fülest". De hogy pontosan ki volt ez a személy, azt nem sikerült kideríteni… – tudtuk meg Hajdu Gábor mérnök ezredestől, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj parancsnokától.

– Eddigi elképzeléseink szerint nagy valószínűséggel roncskutatók, vagy éppen fémgyűjtők vizsgálták át a területet, és eközben találtak rá a robbanószerkezetekre. Szerencsére, amikor észlelték, hogy a tevékenységük veszélyes lehet, abbahagyták a „munkát" és áttételes módon, de értesítettek minket. Úgy látszik, felfogták, hogy az életükkel játszanak! – mondta el a helyszínen Hajdú ezredes, aki pénteken délelőtt, a tűzszerész járőrrel együtt érkezett a megjelölt területre, mivel saját szemével is szerette volna látni helyszínt.

– Ez egy valódi dzsumbuj, gazos, mocsaras terület. Ha jól tudom, a helyiek Pokker-dűlőnek nevezik. Mindenesetre az már első ránézésre jól látszik, hogy ezen a területen valamikor, feltehetően a második világháborút követően

robbanószerkezetek megsemmisítését végezték. Akkoriban nem az volt a cél, hogy eltüntessék a robbanószerkezeteket, hanem az, hogy a megtalált eszközöket egy helyre szállítsák, ahol később sor kerülhet a megsemmisítésükre. Egyébként mára már félig eltűnt, náddal benőtt, talajvízzel telített robbantógödrök tucatjai csipkézik a több, mint háromhektáros területet, amelyeknek a mélyén senki nem tudja, hogy milyen eszközök találhatók – árulta el a honvedelem.hu érdeklődésére Hajdu ezredes, aki szerint azt nem lehet egyértelműen megmondani, hogy a világháború utáni tűzszerészek, vagy pedig civilek hagyták hátra az utókornak az egykori robbantási területet. Az viszont biztos, hogy a föld alatt rengeteg robbanószerkezet található, néhol csak néhány centiméteres földréteg takarja a rozsdás és veszélyes eszközöket.

Pénteken délelőtt Lakatos Sándor törzsőrmester, első osztályú tűzszerész, járőrparancsnok vezetésével hat katonából álló csoport kezdte meg a terület felderítését. Már a roncskutatók, vagy fémgyűjtők által megásott „kutatólyukakból" is több tucat eszköz került elő. Különböző gyártmányú és űrméretű tüzérségi gránátok, kisebb robbanószerkezetek, illetve az ezek szállítására szolgáló gránátkonténerek és lőszeres rekeszek egyaránt a felszínre kerültek.

Ez utóbbiak – mivel nem tartalmaznak robbanóanyagot – kevésbé veszélyesek, ám a tűzszerészek úgy tervezik, hogy mindent elszállítanak a helyszínről. Emellett elviszik azokat a robbanószerkezeteket is, amelyek jól láthatóan még nem használtak fel, vagy ahogy ők saját szaknyelvükön mondják: „nincsenek kilőtt állapotban". A kezelésre veszélyesnek minősített, kilőtt, vagy éppen részlegesen megsemmisült eszközöket azonban a helyszínen megsemmisítik. A robbantásra várhatóan a késő délutáni órákban kerül sor, s még az sem kizárt, hogy a közeli M1-es autópálya, illetve a Tata és Környe közötti főút forgalmát is le kell állítani ez időre. Mindez az előkerülő eszközök nagyságától és veszélyességétől függ – tudtuk meg Lakatos törzsőrmestertől, aki védőruhába öltözve végezte veszélyes munkáját.

– Egyelőre azokat az eszközöket szállítjuk el, vagy semmisítjük meg, amelyek a felszínen, illetve a talaj közelében találhatók, ezt követően tudjuk megkezdeni a terület részletes, műszeres átvizsgálását – mondta a járőrparancsnok, aki szerint eddig a legtöbbet a 105 milliméteres, magyar gyártmányú tüzérségi gránátokból találtak, persze nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő…

Hajdu ezredes a helyszínen megmutatta: a Magyar Honvédség tűzszerészei a robbanószerkezetek mellett más érdekességre is bukkantak a fejmagasságig érő, száraz dudvával borított területen. Felfedeztek egy orvvadász csapdát is, amely így szerencsére nem tudott egyetlen vadat sem kelepcébe ejteni. A csapda állapota azonban jól mutatta, hogy nem is olyan régen helyezték el a helyszínen. Azaz ebből is látszik, hogy a terület a roncskutató-fémgyűjtők mellett a rapsicok által is kedvelt – mondta a zászlóaljparancsnok.

Időközben megérkeztek a helyszínre az alakulat felderítő részlegének munkatársai is. A részleg helyettes vezetőjének, Jansik Attila főhadnagynak az irányításával megkezdték a terület részletes feltérképezését, és GPS-koordinátákkal történő behatárolását. Hajdu ezredes szerint e térkép alapján tudják majd a további – feltehetően több hónapig tartó – munka részleteit megtervezni. Az azonban már biztos, hogy e munka a jövő héten hétfőn kezdődik! Addig azonban a helyi polgárőrök és a rendőrök napi 24 órán át őrzik a területet.