Ropogtak a fegyverek Tatán

Szöveg: Szűcs László | 2008. április 9. 15:37

Azt hinné az ember, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) Kossuth Lajos Hadtudományi Kar szárazföldi műveleti tanszékének nyílt napjára több egyenruhás hallgató kíváncsi, mint civil. Pedig ez nem így volt. A legutóbbi, tatai rendezvényen leginkább a biztonságpolitikai szakos hallgatók vettek részt. És természetesen a honvedelem.hu is ott volt.

A ZMNE autóbuszával érkeztek az egyetemisták Tatára április 9-én. Ugyanis a hadtudományi kar végzős, lövész szakirányú hallgatóinak tantervben előírt, szakasz szintű éles lőgyakorlatára építve nyílt napot szervezett a tanszék vezetése.
Boros István alezredes, tanszékvezető-helyettes bánatára „egyenruhás" hallgatóból kevesen voltak kíváncsiak a felsőbb évesek tevékenységére – mindössze tucatnyian érkeztek a dandárhoz. Annál több biztonságpolitikai szakos, „civil" egyetemista érkezett, akik kíváncsian várták az éles lövészet kezdetét – mondván: életükben eddig még nem láttak ilyet.

Persze erre egy kicsit még várni kellett, hiszen vendégeket először is Huszti András dandártábornok, a tatai alakulat parancsnoka köszöntötte, majd rövid tájékoztatót adott a dandár feladatairól, békemissziós tevékenységéről.
Boros István alezredes bevezetőjében pedig arról beszélt, hogy a tanszék a hagyományos nyílt tavaly egy harcászati foglalkozást mutatott be. Idén pedig egy éles lövészeti foglalkozás bemutatása mellett döntöttek.

Mivel azonban idén mindössze kilenc lövész hallgató végez az egyetemen, a szakasz szintű, éles lőgyakorlat lebonyolításához a tatai dandár segítségét kérték. Az alakulat lövészzászlóaljának katonáiból egészítették ki azt a képzeletbeli szakaszt, amelyik végrehajtja a számára előírt lőfeladatokat. Viszont a szakasz-, és rajparancsnokokat, valamint a fő fegyverkezelőket a leendő tisztek közül választották ki. Mégpedig a tanulmányi eredmény alapján.

Tarr Zsolt hallgató, aki a lövész szakasz parancsnoka lett, a lőgyakorlat előtti jelentésében kitért arra, hogy milyen

foglalkozások előzték meg az éles lövészetet. Beszélt arról is, hogy a gyakorlatot végrehajtó állomány egy valóságos szituációhoz legjobban hasonlító, harcászati helyzetbe „ágyazva" kapta meg a feladatot.

A leendő tiszt tájékoztatója után Kender Tamás alezredes, a tatai lövészzászlóalj parancsnoka kért és kapott szót. A civil hallgatókra gondolva, röviden vázolta hogyan is kell elképzelni egy lövészszakaszt. Beszélt arról, hogy két katona alkot egy tűzpárat, két tűzpár egy tűzcsoportot, két tűzcsoport pedig egy lövész rajt, amelynek az élén egy tiszthelyettesi rendfokozattal rendelkező rajparancsnok áll. Egy lövész szakasz pedig háromrajos felépítésű, parancsnoka egy hadnagyi rendfokozatú tiszt. A szakaszhoz tartozik még egy szakasz tiszthelyettes is, aki a szakaszparancsnok helyettese. Vagyis egy szakaszparancsnok összesen 28 katona munkájáért felelős.

Mindez azért fontos – emelte ki Kender alezredes –, mert a mai Magyar Honvédség alapja a lövészszakasz, ez a legkisebb egység, amelyet önállóan alkalmazni lehet. És az a hallgató, aki lövészként végez a ZMNE-n, első tiszti beosztásában mindenképpen lövészszakasz parancsnoka lesz, vagy a tatai, vagy pedig a debreceni lövészdandárnál.

A program a tatai alakulat helyőrségi lőterén, Szomód település szomszédságában folytatódott. A látogatók megismerkedhettek a dandárnál rendszeresített technikai eszközök egy részével – például a T–72-es harckocsival, a D–20-as ágyútarackkal, a Konkursz páncéltörő rakétával felszerelt BRDM–2-vel, valamint a lövészkatonák szállítására alkalmazott BTR–80/a típusú harcjárművel is.

A szárazföldi műveleti tanszék nyílt napja a végzős, lövész szakirányú hallgatók, és a tatai lövészzászlóalj szerződéses katonáinak szakasz szintű, éles lőgyakorlatával ért véget. Ennek során a rendszeresített kézifegyverekkel, RPG-vel, valamint a BTR-ek toronyfegyvereivel küzdötték le a támadó ellenséges erőket jelképező célcsoportokat.

További képek: